További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Tudományos ülést szerveztek a klímaváltozásról az Akadémia Nagytermében.
Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.
Bevezetőjében Poór Gyula akadémikus szólt a testület tagjait nemrég ért szomorú hírről, miszerint az akadémiai közgyűlés napján elhunyt Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára.
Örvendetes eseményként említette meg Kosztolányi György MTA élettudományi alelnökké történt újraválasztását, és a Bizottság elnökének, Petrányi Győző akadémikusnak a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepséget. Kosztolányi akadémikus is köszöntötte a résztvevőket, és felidézte a három élettudományi osztály által létrehozott Bizottság küldetését és egy-egy korábbi rendezvényét.
A tudományos ülés első előadója Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője volt, aki az éghajlatváltozás és a városklíma hazai lakosságra gyakorolt várható hatásairól tartott előadást. Saját modellvizsgálataik eredményei alapján a Kárpát-medencében és különösen a városokban szélsőséges időjárási jelenségek várhatóak, elsősorban a 2050 utáni időszakban.
Ezeket a forró nappalok, a trópusi éjszakák, a heves csapadékos és az aszályos időszakok megnövekedése jellemzik majd.
Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa a klímaváltozásnak az egészségre és az egészségügyre gyakorolt hatásairól szólt. Ismertette a szív- érrendszeri, a légzőszervi, a mentális, valamint a rovarok és rágcsálók elterjedésével a fertőző betegségek várható gyakoribbá válását, és az ezekkel kapcsolatos mortalitás megemelkedését. Részletezte azokat az intézkedéseket, melyekkel az egészségügyi ellátórendszer, valamint az állat- és növényvédelem együttesen próbál felkészülni a nehéz időszakokra (one health perspective).
Falus András akadémikus (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) a klímaváltozás epigenetikai hatásait járta körül és a predikcióit mesterséges intelligencia segítségével is modellálta. Elmondta, hogy az epigenetikai módosulások, vagyis az egyes gének expressziójának (ki- vagy bekapcsolt állapotának) jelentős szerepe van az eltérő környezeti hatásokhoz, így az extrém klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásban.
A nap utolsó előadója Jolánkai Márton professzor (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a klímaváltozás agrártermelésre gyakorolt hatását mutatta be. Részletezte azokat a technikákat (pl. hőségálló, szárazságtűrő növényfajok nemesítése, víz visszatartás, stb.), melyekre a jövőben nagy szükségünk lesz, és megemlítette, hogy a spontán alkalmazkodásra képtelen növényfajok eltűnése, ezáltal a biodiverzitás csökkenése reálisan bekövetkező eshetőség.
Az előadásokat érdemi vita követte, számos hozzászólóval. A klímaváltozással foglalkozó nyilvános bizottsági ülés konklúzióját a moderálást végző Poór Gyula és a zárszót mondó Kosztolányi György professzorok, az előadókkal összhangban az alábbiakban fogalmazták meg:
Az ülés végén hangsúlyozták: saját érdekünkben a jövőben teret kell, hogy nyerjen az egyéni ambíciókon túl a közjó szolgálatának szemlélete. Mindehhez széleskörű oktatásra és környezettudatos nevelésre van szükség, elsősorban a jövőt alakító fiatalok körében.
Forrás: Petrányi Győző bizottsági elnök & Poór Gyula bizottsági társelnök – MTA
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM