Keressen minket

Mezőgazdaság

Rendkívüli alkalmazkodásra van szükség a mezőgazdasági termelésben

Print Friendly, PDF & Email

Az idei nyáron a gabona és olajosnövény felvásárlási árak rendkívül alacsony szintje okoz kihívásokat a mezőgazdaságban

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Azokra a gyakori változásokra, amelyek a mezőgazdasági termelőket nap mint nap érték az elmúlt két évben, nem lehet felkészülni. Az idei nyáron a gabona és olajosnövény felvásárlási árak rendkívül alacsony szintje okoz kihívásokat – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a IV. Szentlőrinci Mezőgépnapok megnyitóján.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

A gabonakereskedelem piaci szereplőitől világos magyarázatra lenne szükség a hazai felvásárlási árak és az irányadó párizsi árutőzsdei gabonajegyzési árai között óriásira nőtt különbözetről – jelentette ki az államtitkár. Mint fogalmazott, a gabonapiacot az orosz-ukrán háború, az Ukrajnának biztosított teljes vámmentesség, a Fekete-tengeri kikötők blokádja miatti szállítási lehetőségek folyamatos változása rendkívüli módon felbolygatta, amely a gabona és olajosnövény árakat először az egekbe, majd a mélybe lökte – sorolta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mindehhez véleménye szerint lehetetlen egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. A termelők érdekében ezért kellett először nemzeti, majd uniós hatáskörben korlátozni a térségbe érkező ukrán gabonaimportot. A korlátozás működik, a tranzitáru elhagyja az országot és az importtilalmat – a pletykák ellenére – a különböző gabonából és olajosnövényekből készült daráknak álcázva sem játsszák ki – mondta.

Feldman Zsolt a terményfelvásárlási árakkal, a kereslettel kapcsolatban rávilágított arra, hogy az elmúlt években a búzánál az irányadó párizsi árutőzsde, a MATIF jegyzési árai és a magyar felvásárlási árak között kialakult 5-15 ezer Ft/tonna árkülönbség Magyarország tengeri kikötőktől való távolsága miatti szállítási költségekkel akár alá is támasztható. De most, a párizsi jegyzési árak és a kereskedők által meghirdetett felvásárlási árak között legalább 30 ezer Ft/tonna árkülönbség van. Az államtitkár állítása szerint ezt már nem indokolja sem a szállítási költség, sem a kereslet alakulása, éppen ezért a magyar gabonakereskedelem piaci szereplői részéről világos magyarázatot vár, mert a háborús események piaci és kereskedelmi hatásai, a szeptember 15-e után is fenntartani kívánt importkorlátozás vagy éppen a forint-euró árfolyam alakulása ezt nem támasztják alá. Csak remélni lehet – fogalmazott -, hogy a kereskedők hozzáállása nem egyfajta elégtétel  azért, mert 2022-ben a magyar termelők egy része – rosszul felmérve a piaci viszonyokat – megemelkedett termelési költségeikre tekintettel magasabb árszinten kívánták értékesíteni gabonájukat.

Feldman Zsolt cáfolta az információkat, amely szerint leállt a gabonaexport, úgy fogalmazott: míg tavaly, a rendkívüli aszály ellenére mintegy 5,8 millió tonna, addig ebben az évben eddig már 2,5 millió tonna gabona és olajosnövény hagyta el az országot.

Az államtitkár az új Közös Agrárpolitika közvetlen támogatási rendszerével kapcsolatban azt mondta, hogy az idei év tanulóév, az új uniós elvárások a termelőktől jelentős alkalmazkodást követelnek meg. A mezőgazdasággal kapcsolatban állók számára fontos rávilágítani, hogy az agrártámogatások nem ajándékot jelentenek, mögöttük olyan követelményeknek kell megfelelni, amelyek pluszköltségekkel vagy termeléscsökkenéssel járnak, a rendszer ezt próbálja meg kompenzálni. Nem várható, hogy folytatódhatna a két évvel ezelőttig megszokott piaci és termelési környezet a szántóföldi növénytermesztésben, ezért több területen a magyar agráriumnak alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz. Feldman Zsolt három ilyen területet nevezett meg: a költségek csökkentése érdekében közös inputanyag beszerzés, a gazdálkodók termelési szerkezetének nagyobb hozzáadott értéket jelentő kultúrák felé történő alakítása és a hatékonyság növelése. Ezek az eredményes gazdálkodás alapjai – fogalmazott. Az alkalmazkodáshoz a 2027-ig tartó támogatási ciklusban a vidékfejlesztési támogatások minden gazdálkodó számára segítséget tudnak nyújtani. A szaktárca az új pályázatok menetrendjét szeptemberben állítja össze.

Az államtitkár a Szentlőrinci Mezőgépnapok apropóján arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium precíziós gazdálkodásra történő átállását segítő pályázati felhívásával a gazdálkodók 6000 helyspecifikus munkavégzésre alkalmas traktort, 5700 munkagépet és 1300 kombájnt tudnak beszerezni.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom