Mezőgazdaság
Húsvéttól visszatérnek az éjszakai fagyok
A múlt hét második felében kezdődött felmelegedés hirtelen beindította a vegetáció fejlődését, megszaporodtak a mezőgazdasági munkák is, a tavaszi gabonák vetése is megkezdődött. A vártnál azonban kevesebb csapadék érkezett, ami a nemrég még belvízzel borított tájakon jól jött, ugyanakkor az ország jelentős részén már kritikusan száraz a talajok felső rétege, ami a talaj előkészítő munkákat és a vetést nehezíti. A folytatásban elég változékonyan alakul időjárásunk, húsvétkor több hullámban hideg levegő érkezik fölénk, de jelentősebb, országos csapadék csak az ünnep után valószínű – közölte a OMSZ.
A múlt hét második felében kezdődött felmelegedés hirtelen beindította a vegetáció fejlődését, megszaporodtak a mezőgazdasági munkák is, a tavaszi gabonák vetése is megkezdődött. A vártnál azonban kevesebb csapadék érkezett, ami a nemrég még belvízzel borított tájakon jól jött, ugyanakkor az ország jelentős részén már kritikusan száraz a talajok felső rétege, ami a talaj előkészítő munkákat és a vetést nehezíti – közölte a MET.
A folytatásban elég változékonyan alakul időjárásunk, húsvétkor több hullámban hideg levegő érkezik fölénk, de jelentősebb, országos csapadék csak az ünnep után valószínű (Kép: Pixabay)
A mögöttünk álló egy hétben végre beköszöntött az igazi tavaszi idő, a felmelegedést egy vasárnap reggelre átvonult hidegfront törte csak meg. Szombatig még jellemzőek voltak az éjszakai fagyok, és a hidegfront mögött még hétfőn is többfelé hűlt kevéssel fagypont alá a levegő, de keddtől megszűntek a fagyos reggelek, és szerdán hajnalban már 5 és 10 fok közötti minimumok voltak jellemzőek. Péntektől a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen erősödött, és szombaton már 17-20 fok körül alakultak a maximum hőmérsékletek. Vasárnap ezek az értékek átmenetileg 4-5 fokkal visszaestek, de hétfőtől ismét intenzív melegedés kezdődött, és kedden délutánra a Dunántúl nyugati felén már néhány fokkal 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is sokat emelkedett az egy héttel ezelőtti értékekhez képest, kedden már 9 és 14 fok körül alakult (1. ábra). Az említett hidegfront azonban a vártnál kevesebb esőt hozott, és a hét elején átvonult melegfrontból is csak igen kevés esett. Így az egy hét alatt lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén az 1 mm-t sem érte el, délen sokfelé egyáltalán nem esett, csak a keleti és az északi határszélen mérhettek helyenként 2-4 mm-t (2. ábra). Ebből adódóan a talajok felszín közeli rétegei is tovább száradtak. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában már az ország jelentős részén a kritikus 40%-os érték alatt van, de a legszárazabb észak-dunántúli és északnyugat-alföldi tájakon már a 30%-ot sem éri el (3. ábra), ami most a tavaszi kalászosok vetésénél okoz gondokat. A középső és mélyebb talajrétegekben egyelőre nincs probléma (4. ábra), ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez.
Február utolsó hetének tavasziasan meleg időjárása csak március utolsó hetében tért vissza, a hónap nagy részében északi, északkeleti áramlással hideg, többnyire száraz légtömegek alakították időjárásunkat. Így március átlaghőmérséklete a sokéves átlagnál 1 fokkal hűvösebben alakult (5. ábra). Igen gyakoriak voltak az éjszakai fagyok, többször -5 – -10 fok közé hűlt a levegő. Ugyanakkor csapadék igen kevés hullott, a hónap közepén a déli és a keleti országrészben áztak meg a talajok, de a sokéves átlagnál így is országszerte kevesebb esett (6. ábra), az északi országrészben többfelé az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg (7. ábra).
Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek. Az őszi kalászosok többnyire a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek. A meleg igen jól jött számukra, de továbbra is várják a nedvesebb időt. A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez egyaránt szükség lenne csapadékra.
A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit korán beindította, az erre érkezett -6, -10 fokos hidegek pedig már fagykárt okoztak. A hűvösebb északi országrész korai gyümölcsöseiben még nincs probléma (8. ábra).
A március végén érkezett felmelegedés hatására egyre több vadvirág is virágba borult a héten igazi tavaszi hangulatot hozva a húsvéti ünnepre (9. ábra).
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ilyenkor még alacsony az index értéke, de egyre többfelé látszik kismértékű zöldülés az előző időszakhoz képest. Az anomália térképen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik az ország nagy részén, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi, összefüggő negatív eltérés főként a tartós belvízzel küzdő délkeleti tájakon figyelhető meg.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól kissé, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és április elejétől már mindenhol nagy szükség lenne esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.
Április első hetében változékony, péntektől az eddigieknél hűvösebb időre van kilátás. Csütörtök este északnyugat felől egy hidegfront éri el a Kárpát-medencét, majd a hétvégén még több hullámban áramlik fölénk hideg levegő. Csütörtökön délutántól előbb északkeleten majd estétől máshol is kialakulhatnak záporok, akár egy-egy zivatar is. Pénteken estétől főként délnyugaton lehetnek záporok, majd szombaton és vasárnap elszórtan bárhol kialakulhat egy-egy zápor, akár zivatar, a hegyekben hózápor. Ezekből a záporokból azonban területi átlagban nem számíthatunk nagy mennyiségű csapadékra csak kevés helyen, lokálisan hullhat néhány milliméter. Keddtől egyelőre nagy bizonytalanság mellett országos csapadékra van kilátás, a Dunántúlon havas eső, hó is hullhat.
Az előttünk álló egy hétben gyakran zavarja majd élénk illetve erős szél a növényvédelmi munkákat, néhol viharos szél is hordhatja a száraz talajt. A hőmérséklet csütörtökön éri el a maximumát a héten, ekkor napközben 20-25 fok közötti értékek várhatók, és éjszaka sem hűl +5 fok alá a levegő. Péntektől fokozatos lehűlés kezdődik, és vasárnap már csak 10 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, majd hétfőn átmenetileg ismét melegebb lesz néhány fokkal (12-17 fok), de keddtől nyugat felől megint lehűlés kezdődik. Éjszakai fagyokra szombaton még csak helyenként, majd vasárnaptól ismét többfelé számítani lehet, hétfőn a fagyzugos tájakon és a száraz homokfelszínek fölött -5 foknál is hidegebb lehet.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2021. március 31.
* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
5 cm-en mér talajhőmérsékletek 2021. március 30-án (Celsius fok)
2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. március 30-ig (mm)
3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.március 30-án (%)
4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 1 méteres rétegében 2021.március 30-án (%)
5. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. március 30-án (Celsius fok)
6. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)
7. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. március 31-ig (mm)
8. ábra
Erősen megduzzadt mandula rügy Miskolcon 2021. március 29-én
fotó: Kovács Attila
9. ábra
Tavasz
fotó: Kovács Attila
10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
Mezőgazdaság
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében
TELEX: Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében, írta vasárnap este közzétett bejegyzésében a fürdő. Közleményük szerint „egy kisebb, valószínűleg frissen vízbe fulladt állattetemet találtak, amit az észlelést követően azonnal eltávolítottak”. A történtek után extra fertőtlenítéssel kezelték a vizet a nap folyamán.
Fotó: Telex
Amint az ügyvezető értesült az esetről, biztonsági okokból elrendelte a medence átmeneti lezárását, majd az uszoda ideiglenes bezárásáról döntött. „Az uszoda újbóli használatára az illetékes hatóságokkal való egyeztetést követően kerülhet majd sor” – írta a fürdő.
A Boldogulj Tatabányán nevű portál a fürdő ügyvezetőjétől úgy tudja, vaddisznótetemről van szó, amelyet a reggeli műszakos alkalmazottak találtak meg. Az ügy részleteivel kapcsolatban megkerestük a fürdőt, ha érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.
Szintén vasárnap a fürdő uszodájában egyébként országos bajnoki vízilabda mérkőzéseket is tartottak, a tatabányai VSE három korosztályban csapott össze a gödöllői MATE-GEAC-MSA-val. Ezt megkeresésünkre a gödöllőiek szakosztályvezetője, Kiss Gergely olimpiai bajnok is megerősítette. Azt írta, a történtekről csupán a sajtóból értesültek. „Nem tapasztaltunk semmilyen, a megszokottól eltérőt a mérkőzések előtt és alatt” – írta Kiss Gergely a Telexnek.
Forrás: Pupli Anna Sára – TELEX
Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.
A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Baranya vármegyei versenyző sikere az Eszéken megrendezett koronglövő U-18 Európa Bajnokságon
Hivatásos vadászok szakmai versenye Fejér vármegyében
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Halálos barnamedve-támadások Európában
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Inváziós faj vagy őshonos faj?
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
