Keressen minket

Vadászat

KITEKINTŐ: fürjvadászat Szerbiában – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Barátaim jó előre, még a télen meghagyták, hogy úgy készüljek, hogy augusztusban fürjvadászatra utazok hozzájuk. Mindent pontosítunk. Szerbia, kiszélesítve a Nyugat-Balkánnal, szervesen együtt él a vadászattal. Nyugodtan mondhatom, hogy a minden napok része, nemcsak a vadászatok alkalmával, hanem az év további részében is összetartó vadásztársadalmat alkot. Ahogy Dejan Dzakula, újvidéki főszerkesztőbarátom szokta mondani: a vadászat összeköt! Tesznek is érte, büszkék is erre. Még sötét éjszaka van, amikor a határátlépésre jelentkezem Röszke-Horgos nemzetközi határátkelőn. Szerbiába indulok, újra – persze, hogy vártam az utazást!

Kicsivel Éjfél után Röszke-Horgos nemzetközi határátkelő előtt úton Szerbiába: Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Ezt a két népet, Magyarországot és Szerbiát semmi nem választja el egymástól, csak ez a határ. Időm bőven van azon gondolkozni, amikor araszolok a határőrök felé, hogy miként lehetne ezt megoldani. Lehetne külön-külön sáv a magyaroknak és a szerbeknek, 0-24-ben, kizárólagosan a magyar és szerb állampolgároknak, még itt a nemzetközi határátkelőn is, hogy ne kelljen az Európát és Ázsiát összekötő nemzetközi forgalomban minden egyes schengeni ellenőrzést nekünk is kivárni. A megannyi nemzet autósai között várakozni, de mégis, az igazi megoldás csak az lenne – már – hogy Szerbia is bekerüljön az európai vérkeringésbe és ezt a sakkjátszmát, hogy melyik átkelőn tudunk hamarabb át vagy éppen hazajutni, befejezzük. A nap, mint nap a két oldal között ingázók életét megkönnyíteni és ezt a gazdasági zárványt megszüntetni. Teljesen egyértelmű, hogy a gazdasági fejlődés, a szolgáltatások és a szabad személy- és áruforgalom lehető legnagyobb korlátozását éljük meg a 2004-es csatlakozás óta. Persze a schengeni előírásokat betartva látható, hogy a gyorsítást, a határátkelő forgalmát még több sávval lehetne csak javítani, amihez pedig még több egyenruhásra lenne szükség. Ez egy egyirányú jegy, amit nem érdemes megváltani, de nincs idő tovább polemizálni, mert az útlevelemet kérik és az autó forgalmi engedélyét…

Szerbia varázslatos hegyvidéke. Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

Az is látja, aki nem vadász, hogy vadászni megyek és csak rutinból érkezik a kérdés, hogy fegyver van-e az autómban? Nincs. Nincs, mert nem érdemes vele küszködni, lehet nem is vadászok. Hogy, hogy? Ma már sose lehet tudni, hogy mi várja az embert – viccelődök. Sose – viccelődik a rendőr is. Ez is egy munkahely, éppen olyan, mint minden más. A szerb oldalon éppen csak megállítanak, persze ők is inkább jönnének vadászni. Mikor megkérdezik, hova megyek s meghallják a nevét a vendéglátómnak, elmosolyodnak. Sokan ismerik és na, jól esik, mert itt is igaz, jaj, különösen igaz, hogy madarat tolláról, embert barátjáról. Na, örül ilyenkor az ember, ha a haverját is kedvelik. Persze az okmányok és az autó is rendben van!

  • Hvala – köszönöm! Beülök és lassan kigurulva majdcsak később adok gázt, hogy ne fújjam tele az állomást füsttel.

Az autópálya az elején még kivilágított és ahogy felveszi az autóm a tempót, ahogy gyorsítok, a kanderláberek lámpáinak fénye egyre gyorsabban szaggat és vág be az utastérbe. A túloldalt várakozó hosszú kamionoszlop mellett ácsorgó emberek csak szomorúan néznek a távolba, mert senki nem tudja, meddig fognak még ott állni, hogy beléphessenek az unió területére. A belépő oldalon megrekedt nemzetközi forgalom mögött, pár pillanat múlva, eltűnök Szerbia útjain…

Hajnalodik a Vajdaságban, Szerbiában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Az éjszaka, a mindig hívogató éjszaka és végre, hogy megint Szerbiában vagyok, ahol minden más. Minden fűszer íze más, egészen más, ahol egy kicsit magára is vigyázni kell az embernek, mert mégiscsak más az, amikor az ember nem a saját hazájában van, hanem vendégségben, óvatosságra inti az embert. Ha sokan is tudnak magyarul, azért egy-két szerb szó jól szokott jönni, ha tudja az ember. Jól is esik a helyieknek, ha magyarok, akkor is, ha szerbek, akkor is vagy legyenek másféle népek, mert Vajdaságban sokféle, megannyi nemzetiség él. Pásztor István mondta a legutóbb, hogy 24 nemzetiség él a Vajdaságban. No, ezt összeszámolni is sok. Egy biztos, most is mosolygok magamban, hogy megkérdeztem, hogy mégis, honnan tudták nem régiben, hogy nem vagyok helyi, mert mindent úgy csináltam, ahogy kell.

  • Na, eláruljuk?
  • El!
  • Azt mondtad bureket kérsz. Igaz?
  • Azt! Ezzel mi volt a baj, hiszen vegyes hangrendű, nem?
  • Igen, de senki nem mondja így. Itt csak burekot adnak!

No igen, mindig tanul az ember és a részletek mindig nagyon fontosak.

  • Oké, de csakis húsos!
  • Tudjuk Péterkém, tudjuk. Olyan vagy te, mint az kicsi fiam, aki két hétig savanyú tojást kért.
  • Azt, hogy készíted?
  • Honnét tudjam, azért van neki az anyja! Én csak a tojásokat adtam! Nem tudom, nem tudtam sose főzni és úgy gondolom már nem is tanulok meg.

Reggeli kávém Szerbiában.

Szerbiában nagyon szeretek autózni, mert jók az utak, mindig láthatóak az útburkolati jelek s ha fáradt is az ember, ha rosszak a látási viszonyok, ezek miatt még az ismeretlen utakon is könnyű autózni. Ha vadászruhában vagyok és kell némi segítség, biztosan segítenek – persze rögtön megkérdezik, hogy kihez megyek és fix, hogy lesz egy közös barát. Legutóbb ott kellett hagynom az autóm Újvidéken és az étterem tulajdonosa szó szerint keresztbe állt az autóm mögé, hogy míg vissza nem jövök, nehogy baja legyen – persze sose volt és most ezt gyorsan le is kopogom.

Zlatibor, az Uzicei régióban. Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

Szerbiában több helyen vadászhatunk fürjre. 2023-ban sajnos augusztus 15-től indult az idény, ami az augusztus 1-hez képest azért jelentősen szűkítette a lehetőségeket, de biztosan oka van és itt nem problémáznak rajta, akkor kezdődik most és nem máskor – Péterkém, biztosan oka van annak! Ezzel pedig le is zárják a találgatást. Vadászunk, ez a lényeg!

Még több kép Szerbiából. Kövesd a Fotolovac oldalát. Kattints a képre!

Szóval fürjre lehet Vajdaságban a gazosokban, kizöldült tarlókon és lehet hegyvidéken is vadászni. Mondhatom, hogy az egyik érdekesebb, mint a másik! A hegyvidéki fürjvadászat olyan, mint nálunk a hegyvidéki szalonkavadászat, azzal a kitétellel, hogy füves, legelős, hegyi terepen állunk meg és lehet ott is keresni, de lehet simán állni. Páratlan és semmihez sem fogható élmény, amikor ezek az igen apró fürjek felröppenek. Ilyen hely például Zlatibor. Legjobban a kosár nélküli, 1,7 mm-es söréttel lehet és érdemes vadászni. Aki jól forgatja a puskát, mint egy-egy koronglövő barátom, azok a szúrósabb puskával is vadásznak. Csakhogy, ki kell engedni a madarat és a távolodó fürj röpte cikk-cakkosra vált egy pár pillanata alatt s vagy levágódik, vagy laposan tovarepül.

A fürjvadászat kutya nélkül, olyan, mint lakodalom sátor nélkül! Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

E lapos röpte miatt rendkívül fegyelmezett és óvatos vadászokat követel meg ez a vadászati forma, hiszen a vadászkutyákra kifejezetten figyelni kell! A fürjet nehéz meglelni s ha éppen csak szárnyaltuk, akkor meg úgy ellábal, hogy elveszik és sosem kerül a terítékre. A rókáéra bizonyosan – teszi hozzá a barátom, de a mienkre, Péterem nem!

Reggeli Szerbiában! Jó étvágyat kívánok!

A jó kutya folyamatosan keres és bizony, ha megállja a fürjet, ha szépen ráhúz, azt hihetjük, hogy könnyű dolgunk lesz, persze, sosem az! A vadászat, a szabad területes vadászat semmihez sem fogható, de azért tenni kell és a dúvadkontroll, ha elengedhetetlen, azonban nem elégséges önmagában.

Mesébe illő tájak! Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

A madarak zöme éjjel vonul, hiszen a megterhelő, hosszú távú repülés felhevíti a testüket és csak az éjszakai hűs levegőben képesek nagy távolságokat megtenni. A fürj is az éjszakai vonulók közé tartozik. A madarak csontozata, anatómiája is igen érdekes, mert a szárnyakban, a pneumatikus csontok különféle levegőtartalmú üregei, lyukakon, át a légzsákokkal közlekednek. A magas igénybevétel miatt fontos, hogy a levegő hőmérséklete alacsony legyen. Különösen igaz ez a hosszú távú repülőkre, amelyek így nappal a földön vannak s útjukat, majd naplemente után folytatják.

Aki Magyarkanizsára indul ne hagyja ki a Stendhal éttermet. A tulajdonos érkezik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. Az étterem Facebook oldalát itt lehet elérni!

A klímaváltozás a vadászatot sem hagyta változatlanul és vallják Szerbiában, hogy a meleg miatt később érkezik a nagyobb vonulási hullám s bizony, ha Lengyelországban melegebb van, a fürj is később indul el.

Csepvapcsicsám sültkrumplival és grillezett zöldségekkel a Stendhal étteremben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Hirtelen két fürj röppent fel, amit, ha elhisznek az olvasók, ha nem, de egy lövésre lesett és azért nem lett harmadik, mert, ahová esett a két madár, éppen onnan reppent fel a következő. Csak a dublé meglepetésére úgy elcsodálkozott mindenki, sőt az elejtő is, hogy nem tett rá lövést senki.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Fürjre egyébként hajnalban érdemes vadászni. Ha a gabonatarlókat felveri a gaz, az a legjobb s ha jó erős, vastag a harmat, a fürj nem gyalogol, hanem felröppen. Egymás mellett, ha nem is olyan egyenes a sor, mint a fácán vagy nyúlvadászaton, itt igencsak az eredményesség rovására megy, mert, ha nem tartjuk a vonalat, akkor se előre, se hátra nem tudunk majd lőni. No és igen, a tempó! Itt egyáltalán nem szabad rohanni és ha a helyiek azt mondják: lassan, akkor fokozottan tartsuk be, mert ezt a vadászati formát biztosan nem ismerjük. Szokni kell.

Kirándulás Magyarkanizsán a híres Kapitány-réten.

A jóbarátok egymás mellett össze is lőhetnek, de csakis akkor, ha előre megbeszélik, máskülönben az elegancia kifizetődő és hamar észreveszi mindenki, ha udvariasan és etikusan vadászunk. Garantálom, hogy megalapozza a jó hangulatot. Próbálkozni, hogy hátha leesik, nem illik Szerbiában se, de ha valaki egy bravúros lövéssel terítékre hoz egy-egy fürjet a társaság tagjai, „bravó, bravó” felkiáltással üdvözlik.

Teríték Belgrádtól nyugatra az Uzicei régióban. Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

Nem is tudom, hogy milyen régi, kedves szokások ezek, mert ilyet gyerekkoromban hallottam egy-egy régi öregtől, akik mellett apám jóvoltából még hajthattam.

Dragan Maric Zlatiborban fürjre vadászik. Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

A leesett vadat nem hagyják hátra és ha a kutya nem leli, akkor mindenki segít. Mikor valaki szinte rálép, újra érkezik a „bravó, bravó” köszöntés. Igen, hát így lesz, így áll össze a teríték. Minden egyes madár, minden egyes vadász, egytől, egyig számít. A nap végére aztán ez a munka, ez a közös összefogás, meghozza az eredményt.

Aki Zlatiborba indul vadászni, annak érdemes Dragan Maricot keresnie. Szállásért kattints a képre!

A fegyverünkre vadászat közben ügyeljünk és ha el is szoktunk attól Magyarországon, hogy a vadászmester ránk szól, itt még a tagtársak is figyelmeztetnek. Ha addig nem értettük a szerb nyelvet, biztosan megtanuljuk, mert a hangleejtésből és a gesztikulációkból rájövünk, az bizony nekünk szólt. Ne számítsunk arra, hogy bárki megvéd, mert a balesetveszély, a sérülés elkerülése mindent felülír. Persze ne is húzzuk fel az orrunkat! Inkább figyeljünk és élvezzük a vadászatot. A kutya Szerbiában szinte családtagnak számít és meg kell hagyni, jól képzett és nagyon megnyerő német és magyar vizslákkal fogunk találkozni.

A Kapitány-réten,. Ilonafalu határában gyógyvizek is fakadnak, ahol a helyiek fürdőt is alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

A kutyatenyésztés, a különféle kutyashowk, valamint a küllem- és a teljesítménybírók, a nemzetközi szinten is elfogadott és nagyon gyakran felkért szerbiai szakemberek, igen értenek a kutyákhoz. Ez határozottan meg is látszik a vadászatokon feltűnő kutyákon. Nem önjelölt, hanem teljesítmény alapján elismert szakemberek dolgoznak. Sokat tesznek a szakmáért.

A fürjvadászat igen nagy koncentrációt kvöetel meg. Vadásztársa és a kutyákra egyformán ügyelni kell. Röpte gyors és alacsonyan húznak a madarak. Fotó: Predrag Mastilović – FOTOLOVAC

Hogy ez mennyire érdeke az ágazatot irányító menedzsmentnek, nem kívánom részletezni, de arra nagyon figyelnek, hogy minden szinten tökéletesen képzett gyakorlati és elméleti tudással, szakirányú diplomákkal bíró, igazi szakembereket nevezzenek ki és alkalmazzanak.

A fürjet Szerbiában nagy becsben tartják. Minden madarat megkeresnek! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Mindez magával hozta Szerbiában, hogy a vadászati turizmus oly mértékben fejlődik, hogy egy-egy ilyen vadászat már-már egy-egy nyaralással felér. Príma szállások és pazar vendéglátás, ami megalapozza, hogy nap, nap után olyan magas koncentrációt és fegyelmet igénylő vadászatokon is eredményesek legyünk, mint egy-egy fürjvadászat.

Szerbiában, a Vajdaságban.

Még tart és egészen október 1-ig lehetőség kínálkozik arra, hogy Szerbiába fürjre induljunk, mind Vajdaságban, mind pedig Szerbia hegyvidéki részein. Páratlan vadászati élmény és egyben gasztronómiai túra is egy ilyen kirándulás. Kóstoljuk meg a helyi borokat, pálinkákat, söröket. Ha tehetjük menjünk ki a piacokra, mert nagyon sok kisgazdaság sajtokat, különféle kézműves termékeket árul. Kiváló fürdők, horgászhelyek és megannyi izgalmas hely várja a Szerbiába utazókat. Szívből ajánlom mindenkinek, hogy látogassanak el déli szomszédunkhoz, Szerbiába!

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Továbbá köszönetemet fejezem ki Predrag Mastilovićnak a FOTOLOVAC tulajdonosának, hogy további képekkel színesíthettük a cikket!
A FOTOLOVAC Facebook oldala itt az Instagram oldala pedig idekattintva érhető el!

 

Vadászat

Áfonya 58. munkája

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, a Zemplén lábánál, ahol a napokban riasztották Gergely Csabát, hogy az esti cserkelésnél egy őzbakra tettek lövést, de sajnos elugrott és beváltott, egy körülbelül öt hektár kiterjedésű, ősnádasba. Kora reggel aztán Áfonyával, a hatéves hannoveri vérebemmel indultunk útnak – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Gergely Csaba vérebes utánkereső.

Áfonya 58. munkája Fotó: Gergely Csaba

Még pénteken beszéltem a barátaimmal és a társaság elnökével is. Tudtam, hogy szlovák vendégek látogattak hozzánk. A vadásztársasággal régi jó viszonyban vagyunk és nemcsak a vadászatok idején, hanem egyébként is tartjuk a kapcsolatot.

Akkor este annyit mondtak, hogy világos, habos vért találtak és megjelölve a rálövés, az elugrás helyét, a szürkület érkeztével otthagyták a nádast.

Persze ilyenkor nehezebben telik az este a vadászházakban és ha fogadni nem is mertem volna rá, de azért biztos voltam, ha szlovákok vadásznak nálunk, azokat a vendégeket otthon sem lehet tartani. Mivel ismertem a területet, abban maradtam a barátaimmal, hogy kint találkozunk – mesélte Gergely Csaba.

Gergely Csaba és kutyája Áfonya, a hannoveri véreb. Fotó: Agro Jager News

Persze ott volt a vadőr barátom, a szlovák vendég és a tolmács is. Elmondták, hogy egy 8×57-es kaliberrel vadásztak. Az autót hátrahagyva felvettük a csapát. A barátommal úgy döntöttünk, hogy megnézzük, van-e esély arra, hogy meglesz, mert ha beljebb jutott a nádasba, akkor fel kell vegyük a combcsizmát is. Tudvalevő ugyanis, hogy az a nádas még ilyen száraz tavasz esetén is tud meglepetéseket okozni. Az autóban egyébként sok mindent magunkkal viszünk – folytatta Gergely Csaba, így viszünk a kutyának vizet is, felszerelést és még sebkötöző csomag is van a vérebnek, ha esetleg valami baj érheti, hiszen ezeken a részeken vaddisznót is keresnek. Ámbár az ASP okozta járvány visszavetette a társaságok lehetőségeit, s jobban őzet és szarvast szoktak keresni.

Áfonya az 58. utánkeresése. Fotó: Agro Jager News

Áfonya az elmúlt évben, ha nem is kényszerpihenőn volt, de kölykei miatt többet járt Gergely Csaba Szép-völgyi Nyomkövető Csinossal, hívónevén Borókával, aki alig három esztendős, de már komoly munkákat tudhat maga mögött. Mégis mondhatjuk, hogy Csaba életében Áfonya a nagy szerelem.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A rálövésnél a kutya szépen felvette a csapát és ahogy a vadőr mutatta, ahol az őz beváltott, ők is beléptek az ingoványba. Fújt a szél és az éjjel esőt is hozott, amitől tartottak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy eső után a vérebek jobban dolgoznak – legalábbis az enyémek, mondta Gergely Csaba. Egy dupla puskaszíjon öreg Mauserje várakozott, amelybe .30-06-os, 14,3 grammos Sako lőszert töltött. A puskán pedig egy 1-6×24 hajtástávcső ült.

 

Éreztem, hogy most hallgatni fog a vállamon, mert láttam a kutyán, hogy közel a vad s aki vérebes, már tudja, látja a kutyáján, hogy dermedt-e a vad vagy hajszára kéredzkedik.

Bent a nádban azután a kutya újabb csapajelet talált és akkor már tudtam, hogy nem fogunk sokat menni. Egyre élénkebb lett előttem Áfonya, mikor szétnyílt a nád és a vezetéken beértem a kutyát, már fogta az őzet, amit dermedten találtunk meg.

Ilyenkor néhány perc az enyém a kutyával. Ezt minden vérebes átéli s a megtalált vadnak a kutya éppen úgy örül, mint mi, sőt – úgy gondolom büszke is arra, hogy ő vezetett oda. Leülünk, mellétérdepelünk a vadnak. Nagyon hálás ilyenkor a kutya.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A nádas széléhez érve, már tudták, hogy megtaláltuk és a vendég számára sikerült kihozni az őzet a nádból. Nyilvánvaló volt, hogy kutya nélkül ez nem sikerülhetett volna. A töretátadás után a szlovák vendég odalépett Áfonyához és átadta a kutyának.

Áfonya és az őzbakja.

Magam részéről azt kívánom minden vérebesnek és vadásznak is, hogy egyszer legyen részese egy ilyen utánkeresésnek, mert még soha nem történt olyan szlovák vendégekkel, hogy ne tudták volna, mi a vadászat írott és íratlan szabálya. Nem kell tanítani, nem kell magyarázni, hogy kellett volna, mint kellett volna. Egyszerűen tudják. A vendég tudja, hogy mit szabad és mit nem és azt is, hogy számára mi a kötelező, ha idegen helyen jár.

Jó volt látni ezt és jó volt együtt örülni egy vadászatnak, mert mégiscsak megkerült az őzbak. Úgy gondolom, jó döntést hozott a vadőr barátom, hogy nem keresték tovább – mi meg, ahogy általában, szívesen érkeztünk.

Gergely Csaba utánkereső és kutyája: Áfonya. Fotó: Agro Jager News

Itt a Zemplénben mostanság kevesebb a vad, így minden munkát megbecsülünk. Ezzel a visszarakott, úgy hat évesre becsült, örökös közepes őzbakkal pedig Áfonya teljesítette az 58. sikeres keresését is – tájékoztatta az Agro Jager Newst Gergely Csaba vérebes utánkereső.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Gergely Csaba

Utánkeresőt keres a Zemplén lábánál?
Gergely Csaba -> Telefon: +36303528399

Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Verőfényes Vadásznapon Pápán

Print Friendly, PDF & Email

Vadásznapot szerveztek Pápán

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Vadásznapjaink közül a legmélyebben gyökerező a pápai összejövetel. Volt itt már Szent György napi és „sima” agrárexpo, legújabban fiatalosabbra hangolt „Agrárpiknik”, de volt, ami sosem változott: az, hogy szombaton mindig mi, vadászok voltunk a főszereplők!

Fotó: Gyurom János – OMVK

Bakony Vadászkürt Egylet hívogató kürtszignáljainak elhangzása után Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere köszöntötte a vadászokat, azt kívánva, hogy a számukra hétköznapi jelenségként megtapasztalt természetélményt minél több embernek, köztük sok fiatalnak át tudják adni.

Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elismerését fejezte ki az országos és területi vadgazdálkodási tanácsok munkájának új lendületéért, és ígéretet tett arra, hogy a falugazdászok felkészítése és segítsége révén a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak majd a vadkár megelőzésével és kezelésével kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Takács Szabolcs, Veszprém vármegye főispánja, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke a közelmúlt jelentős jogszabálymódosításai között említette azt a lehetőséget, hogy a következő vadászati évtől már elektronikus beírókönyvet is használhatnak majd a jogosultak, és azt a tényt, hogy kibővült a vadászat során használható eszközök tárháza, ami remélhetőleg hozzájárul majd a vadkárok csökkentéséhez, a lokálisan megnövekedett nagyvadlétszám észszerű apasztásához.

Fotó: Gyurom János – OMVK

Az apróvad életfeltételeinek javítása, a szaporulat túlélése érdekében a Veszprém Vármegyei Vadászkamara díjat alapított a dúvadgyérítésben élen járó, példát mutató vadászközösségek jutalmazására. Idén a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága és a Csobánc Vadásztársaság érdemelte ki a legjobbaknak járó díjakat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Fotó: Gyurom János – OMVK

A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben: Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérmet vehette át, Fejes Dezső a Hubertus kereszt gyémánt fokozatával, Baki Zoltán és Mayer Nándor a Hubertus kereszt arany fokozatával gazdagodott, míg Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor szolgálatát Nimród Érem kitüntetéssel ismerték el. Részletes méltatásukat ide kattintva olvashatják.

Sok év kihagyás után ismét van rá lehetőség, hogy a frissvizsgás vadászok egy igazi vadászünnepen tehessenek fogadalmat a vad, a természet, a vadásztársak és a hagyományok tisztelete mellett. Ezúttal tizenöt fő, köztük három hölgy tett hitet a vadászat írott és íratlan szabályainak betartása mellett. Korn Ignác hivatásos vadász a Nimród 1948. február 15-ei számából vett Láng Rudolf-idézettel bocsátotta őket útjukra:

„Kedves öreg és fiatal vadásztársaim, szívleljétek meg, amit írtam. Sok esztendőnek tapasztalata tanított meg erre. Ti öregebbek, ne sajnáljátok a fáradságot és oktassátok a fiatalt, ti fiatalok pedig ne resteljetek tanulni. Mert tanulni sosem szégyen. Szégyen csak az, ha valaki tudatlan marad. És az élet nagyon kíméletlen, nagyon szigorú cenzor. Irgalmatlanul megbuktatja azt, aki nem akar tanulni.”

Fotó: Gyurom János – OMVK

Ezt követően a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola 4./Z osztálya műsora oldotta a feszes hangulatot. A nebulók produkciója lendületesen ötvözte a zenei, valamint a vadászat szellemi-lelki tartalmához hozzájáruló elemeket. A színpadot a gyerekek után a Bakony Vadászkürt Egylet tagjai vették ismét birtokban, akik színvonalas előadásukkal stílszerű dallamokat szolgáltattak a vadételek elköltése mellé.

A szabadtéri rendezvényhelyszínen Krekács Zoltán révén a látogatók a solymászat régmúltjába és jelenébe is betekintést nyertek, Maróti Béla vadásztársunk (a megyei Kinológiai Szakbizottság elnöke) és Keresztes János agarászegyleti elnök pedig a vadászat során használt kutyafajtákkal ismertették meg a vadásznapra kilátogató laikus közönséget, de a vizslabemutató meglett vadászokból is hangos elismerést váltott ki.

Fotó: Gyurom János – OMVK

A hagyományos vadételfőző verseny minden indulója aranytányérral és aranymedállal lett gazdagabb, ám idén is voltak, akik kimagaslottak a húsz induló közül. Így a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság III. díjat, Pálffy László II. díjat, a Nadler Herbert Vadászati Egyesület I. díjat kapott.

Fotó: Gyurom János – OMVK

Veszprém Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub a főzőverseny Nagydíját mondhatta magáénak, a Csatári Plast által felajánlott különdíj pedig a Nagyvázsonyi Kinizsi Vt.-nél talált gazdára. A díjakat Pap Gyula vármegyei vadászkamarai elnök, és Kovács Zoltán országgyűlési képviselő adta át – aki annak idején még polgármesterként a legelső Pápán megrendezett megyei vadásznapot megnyitotta, tübb, mint negyedszázada.

Legközelebb május 26-án, a várpalotai vadász-gyereknapon találkozunk!

Forrás: OMVK
Fotó: Gyurom János

Tovább olvasom

Vadászat

Társasági rekordbak Ibrányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot. 

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben  meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével  megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy  a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.

Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.

 

Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:

Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A  megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.

Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.

Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.

 

Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára

 

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el

Tovább olvasom