Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Szerbia – Juhásztalálkozót rendeztek Magyarkanizsa-Ilonafalun – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Június 8-án, Medárd napján, juhásztalálkozót szerveztek Szerbiában, Vajdaságban, vagy ahogy szokták még mondani, Délvidéken, a Magyarkanizsához tartozó Ilonafalun. Kevesen tudják, de Szegedtől bakugrásnyira délre, szinte itt Szeged alatt, a határ túloldalán, a Magyarkanizsához tartozó Kapitány-réten, valamint a településeken, amelyek körbe veszik ezt a hatalmas természetvédelmi területet, közel 10 000 birkát tartanak, s ebből, csak Ilonafalun 3000 juhot terelnek a pásztorok – tájékoztatta az Agro Jager News-t Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa és további 12 település polgármestere.

A hétvégén juhásztalálkozót szerveztek Magyarkanizsa-Ilonafalun. Magyarkanizsát elérhetjük közúton, de Szegedről akár le is lehet csurogni a Tiszán, hiszen alighogy elhagyjuk a magyar határt, már csaknem Magyarkanizsa következik. Kedves, tiszta, rendezett település – mesél Fejsztámer Róbert lapunknak, amelyhez a szerbiai közigazgatás rendszere szerint összesen 13 települést rendelt. Így Adorján, Ilonafalu, Velebit, Oromhegyes, Orom, Tóthfalu, Újfalu, Völgyes, Kispiac, Kishomok, Martonos és Horgos tartozik hozzá.

Komoly tudomány ma is a birkanyírás.

A kicsivel több, mint tucatnyi településen Fejsztámer Róbert mindösszesen 20 000 embert képvisel. Hozzátette, hogy a juhásztalálkozó ebből a vonatkozásból is fontos, hiszen a körülöttünk lévő települések lakói alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak és a megélhetés vonatkozásából ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság aránya a térségben eléri a 70%-ot.

Gyerekek táncolnak, akik mindig nagyon készülnek a fellépésre.

Ez egyben létjogosultságot is ad az efféle találkozóknak, hiszen a tradicionális, a hagyományőrző programok nem egy letűnt kort mutatnak be, hanem ablakot nyitnak arra a világra, amely fontos az itt élő családoknak. A pásztorkodás vonatkozásában ám nem mehetünk el amellett, hogy a Kapitány-rét és a körülötte lévő táj kultúrállapotát, ezt a hatalmas természetvédelmi területet ápolja és karbantartja benne az ember és állat. Ez a terület olyan jelentős természetvédelmi terület, hogy az ipari beruházásoktól a szerbiai kormány védi. Ma hagyományos, extenzív állattartással olyan jó minőségű bárányt, juhot lehet rajta nevelni, amely rendkívül keresett a lakosság körében és az export számára is jelentős. A magyar és a szerb konyhakultúra keveredett és a birkát minden nép felhasználja.

Ilonafalura Belgrádból is ellátogattak, balról Fejsztámer Róbert polgármester.

Ezt láthatta, aki kilátogatott Ilonafalura, mert a nyársakon előkészített, pácolt, sülő bárány mellett bográcsokban is főtt hol a paprikás, hol pedig a pörkölt és komoly fejtörést okozott a zsűrinek is, akik ízlelgették, kóstolgatták a különféle ételeket. Persze a zsűrit nem lehetett félrevinni, mert nemcsak a bográcsokhoz értettek, hanem ismerik ám a juhászokat, a csikósokat is és sok mókás pillanatot élhetett meg az, aki végig kísérte őket vagy egyáltalán részt vett a találkozón.

A tűző napon sül az igazi jó bárány, csak legyen aki mellette áll!

Fejsztámer Róbert kiemelte, hogy a biotermékek keletje egyre nagyobb. A szerbiai ember tudja, mit jelent ez. Szerbiában a bio azt jelenti, hogy hagyományos, hogy tradíciós. Azt jelenti, hogy olyan, amit a mostani idősek, gyerekként a nagyszüleik házánál kóstoltak, ettek. Ezt el kell nekik hinni, viszont látni kell azt is, hogy ezt a minőséget nem lehet óriási volumenben előállítani.

Megannyi bográcsban főtt a birka Ilonafalun.

Ez a minőség, amit mind állati termékben, mind zöldség, gyümölcsben, friss fogyasztásra szánt élelmiszerben képes a terület megteremteni, jó lehetőség lesz arra, hogy termelőink kilépjenek vele az Európai Unió piacára. Ez olyan minőség, amire méltán lehet Szerbia büszke. A szerbiai termékek ismerten jó minőségűek. A szerbiai emberek ezért és sok más, az életüket megkönnyítő lehetőségek miatt az európai uniós csatlakozást is várakozással figyelik. Ma ugyanis Szerbia szigetszerűen, ha úgy vesszük, az európai gazdasági térségen kívül esik, s mind az áru, mind a szolgáltatás és mind a munkaerő vonatkozásában hátráltatott, miközben körülötte Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország európai uniós tag. Ez leginkább itt, a határok mentén érezhető, hiszen előfordul, hogy nehezen lehet átjutni nekünk is a határon, amit a szerb és a magyar kormány úgy tudott kicsit enyhíteni, hogy kishatár-átkelőket létesített, amelyet csakis a szerbiai és a magyar állampolgárok vehetnek igénybe. Egy, közülük, itt Röszke-Horgos között, este 11 óráig tart nyitva, amely a két ország között ingázók, munkavállalók, egyetemisták életét könnyíti meg.

Megbízható autót keres? Akkor Ön a Szeged melletti Doma Autót keresi! Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort, a +36303233852-as telefonszámon.

Szerbia és Magyarország külpolitikai kapcsolatai történelmi eredményeket értek el, a mögöttük álló tíz évben. Számunkra, magyaroknak is fontos, hogy Szerbia északi területein, a Vajdaság lakossága megmaradjon. A mezőgazdaság ma is olyan ágazat, amelyet akkor lehet művelni, ha ott is élnek a családok és ebből az is látszik, hogy szükség van a fiatalokra, akik amellett, hogy tanulják is az agrártudományokat, a földdel, a jószággal való bánásmódot eltanulják szüleiktől, nagyszüleiktől. Sok évtizedes gyakorlat az is, hogy az itt élő fiatalok szívesen tanultak Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Karon. Persze Újvidéken is kiváló egyetemet találhatunk, ahol ma már Ristic professzor által vezetett vadászati szak is kiemelkedik.

A hímzésnek, varrásnak nagy divatja van a Délvidéken.

A gasztrokultúra így szervesen összekapcsolódik a vidékkel. A Tisza-partján a hal ételek, továbbá a birkából készült ételek, a gyümölcsök, a borok, a szőlészetek az igazi vonzereje ennek a vidéknek. Itt nincsenek hegyek, medve, farkas, de vendégszerető nép él itt. A magyar konyha keveredett a szerb konyhával, a balkáni vendégszeretettel, és ez meghatározza akár egy rövid, délutáni, vagy egy-két napos kirándulásainkat is. Innen le Újvidékig alföldi tájon járhatunk, ahol izgalmas vadvizeket lehet vallatni.

Ha paprika, akkor a magyarkanizsai Dukai! A képen Dukai Ádám és prémium minőségű fűszerpaprikája.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy a vadászat szerelmesei az őzbaktól, egészen a fürj vadászatáig nemcsak Magyarországról, hanem Európából is idelátogatnak, közvetlenül Szeged alá, Szerbiába, Vajdaságba, vagy ahogy sokan emlegetik, a Délvidékre.

Megannyi értékes díjat vehettek át a résztvevők az Ilonafalun megrendezett juhásztalálkozón.

A juhásztalálkozó másik érdekessége az volt, hogy a zsűri érmet adományozott a legfiatalabb résztvevőknek, a legidősebb bográcsosnak és szinte mindenki kapott valami emléklapot, aki teljesítményével hozzátett ehhez a találkozóhoz. A zsűri számára így komoly feladat volt, hogy felvállalta a sütemények bírálását is, sós és édes kategóriában s annyi díjat osztottak ki Medárd napján, hogy beszélték, június 8-án éremeső hullott Ilonafalun. Ezt már csak az esti eső tudta fokozni, amelynek itt most nagyon örültek, hiszen úgy tartja a népi megfigyelés: Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik. Jó is, kell is az eső, miközben itt már megkezdték az őszi árpák betakarítását…

 

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
További fényképek: Fejsztámer Róbert polgármester

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom