Keressen minket

Vadászat

Szarvasbőgési tapasztalatok…2023. – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Ahány terület, annyiféle változatban kóstolhattunk bele az idei szarvasbőgési idény eseményeibe. Nincs mindenhová szabályként alkalmazható megfigyelés, csak helyileg érvényesülő tapasztalatok, amelyek nem húzhatók rá az országos értékelés megállapításaira. Ami azonban országos érvényű lehet, az az, hogy a nyáriasan forró szeptemberi időjárás sok vármegyében megváltoztatta, volt ahol teljesen felborította a gímek eddigi, korábbi évtizedekben megtapasztalt viselkedési szokásait.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

A bőgés leghamarabb az ország déli vármegyéiben indult be, elsősorban Baranya, Bács-Kiskun, majd követte Somogy, Tolna és csak nyögvenyelősen eléggé megkésve Vas és Zala, hogy elsősorban a Dunántúl általam is rálátással képviselt vármegyéit említsem.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Amíg a Dél-Dunántúlon és a Duna–Tisza közén már egészen korán Augusztus 20-a táján el kezdődött a bőgés és gyakorlatilag a tetőpontját már szeptember 12- 15-e körül el is érte és meg is haladta, addig pl. Somogy vármegyében szeptember 17-18-a tájékán volt a csúcs bőgés. Ugyanakkor Zala vármegyében nagyon vontatottan indult be a bőgés…Késő este mozdultak csak ki a szarvasok és hajnali ködben időben vissza is váltottak az erdők sűrűjébe. Még nyugodt területeken sem volt nappal bőgés, a nagy szárazság következtében a sűrűn látogatott erdei dagonyák sarát keményre gyúrták a gímek…Az pedig, hogy reggelenként több tíz bika egyidejű bőgésétől harsogjon erdő-mező, az idén több vadászterületen csak szép álom maradt!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Nyilvánvaló, hogy a rendkívüli extrém meleg szeptemberi időjárás is komoly befolyással bírt lokálisan a szarvasbőgés eseményeire…
További megfigyelés volt, hogy az elejtett főbikák helyén visszamaradt tarvad rudlikban sok napon keresztül nem vette át szerepüket komolyabb, a közelben lévő koros bika, jelezve azt a körülményt, hogy néhány területen már vészesen megfogyatkozott a kívánatos, az örökítést elvégző idősebb gímbikák száma, helyettük, gyerekesen nyekergő, fiatal siheder bikák csoportjai nyálazták a tarvad hátát.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Azt hiszem ez a legrosszabb, ami egy ilyen borítási idényben történhet… amikor az éretlen, még testi fejlődésben lévő, gyerekbikák borítanak.
Ezért aztán a csapatbikák terítékre hozásával gyakorlatilag vége is volt a bőgésnek, néhány lehetetlen, nem vadászható helyre beállt korosabb szarvasbika bőgésétől eltekintve a borítások csendben zajlottak. Nem volt messze hangzó harsonázás, nappali jövés-menés, hiányzott az egész bőgésből a virtus és a szenvedély!

Horváth Zoltán természetfotós

Talán nem lenne haszontalan, ha az aktuális ivararány körül is szakmailag egy kicsit körülnéznének az illetékesek, mert szerény véleményem szerint a jelenlegi ivararány túlságosan elbillent a tarvad javára. Akkor, amikor egy főbika 18-24 fős tarvad rudlit terelget az nem normális állapot, az arra utal, hogy vészesen lecsökkent a helyi állományban a koros, a dominanciára törekvő, lehetséges szarvasbikák egyedszáma.
A probléma pedig azáltal válik súlyossá, amikor ezt a főbikát ráadásul még terítékre is hozzák és az általa korábban birtokolt tarvad rudli nyálasszájú, a nagy létszámot képviselő „sleppnek”, éretlen kamaszbikáknak lesz véglegesen szerelmi áldozata.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Ez elsősorban lokális probléma, de ha elővesszük a statisztikát (Országos Vadászati Adattár) – és ennek tanulmányozására érdemes néhány órát rááldozni – akkor vármegyei szinten is találkozhatunk, írásban foglalt anomáliákkal. Van olyan vármegye, ahol az adatokból számítva (tavaszi nyitóállomány és az egész esztendei lelövések számából ) feketén-fehéren előjön a vármegye gímszarvasállományának 1:1,44 -hez végső számadata, ami tudvalévő, már a kerti hús célú gímszarvas nevelés javasolt ivararányának felel meg!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Azért ez vármegyei szinten eléggé durva adat, számolva azzal, hogy ez egy konszolidált, az egész vármegyére vonatkoztatott átlagos érték és ezzel szemben helyileg ettől esetenként brutális eltérések lehetnek a valóságban. Országos szinten zajlik a csülkös nagyvad létszámának apasztása, sok helyen a terítékre került, első agancsú, fiatal bikákat tehénként jelentik le, vagyis a statisztika nem a valóságot tartalmazza, de ugyanakkor az ilyen hamis adatok betakarják azt a körülményt, hogy a tarvad állománya létszámában lényegesen magasabb a kelleténél.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Nem mondom, hogy országos a probléma, véleményem szerint főleg a kiemelten jó élőhelyet használó gímállományok esetében tapasztalható meg ez az anomália. Amíg egyes vármegyét is lefedő térségekben úrrá lettek ezeken a problémákon és kiváló bőgési terítéket produkálnak, más tájegységekben még évtizedekig fognak együtt élni és szenvedni ettől, aminek következtében, a mindent elözönlő tarvad mennyisége és a folyamatosan fogyatkozó és fiatalodó bika létszám mellett, csökken a bőgés intenzitása, felborul a nemek közötti kívánatos ivararány és a gímmel történő gazdálkodás átcsúszik egyszerű vadhús termelésbe…

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Az extrém időjárási körülmények mellett a fentebb részletezett tényezők azok, amik az idei szarvasbőgés eseményeit, olyan változatossá formálták, amíg az egyik vadászterületen a megszokott időben és normálisan zajlott, addig egy másikon pedig nyögvenyelősen, szó szerint vért izzadva kellett a bőgő bikát a csepőtésből kivakarni.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Évtizedek óta váltakozó intenzitással foglalkozom vadfotózással. Mivel az ország sok vadászterületén megfordulok – vadászati múltam örökségeként – fotózni, elképesztő különbségek fedezhetők fel csak a fotózás kapcsán a vad viselkedésében. Vadászterületen a csülkös nagyvad szinte éjszakai életmódot folytat. Az intenzív vadászat által gerjesztett hatalmas vadászati nyomás következtében a vad rejtekhelyéről nagyon későn vált ki és még világosodás előtt már vissza is vált! Az idei bőgésben tett megfigyelésem az is, hogy vadásztársasági területen nappali fénynél a szarvasok idegesek voltak, ha ki kellett valahonnan váltani, azt futásban tették és csak a takarást elérve lassúltak meg.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Ugyancsak ilyen stresszes körülményekkel találkoztam egy hivatalosan öt esztendőre kibérelt vadászterület nagyvadállománya kapcsán is. Pedig a bérleti díj egy évre 10 millió Ft volt és e mellett ugyanennyi volt az éves kifizetett vadkár is. Nyilvánvaló, hogy bőséggel volt csülkös nagyvad a területen, amelynek vadászatát a bérlő fű alatt, már a vadászterületen ingatlannal rendelkező hazai és külföldi illetőségű, de magyar vadászjeggyel rendelkezők számára is, némi haszon fejében átengedte. Nos itt még a legelő őzek fejei is minden harapás után magasan a levegőbe repkedtek, mert a vad végtelenül bizalmatlan, zavart és stresszes állapotban élte életének mindennapjait.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Teljesen más a helyzet a nemzeti parkok egyes helyein, de ott is csak ahol tilos a társas vadászati módok alkalmazása és csak egyéni, kísért vadászatok engedélyezettek. Ráadásul az etetés is tilos, nincsenek szórok, nagyvadetetők, a nagyvad minden emberi rásegítés nélkül éli természetes vadonbeli életét. Emberrel ritkán találkozik, a találkozás során nyert tapasztalatok többnyire pozitívak a vad számára, ezért, ha embert lát, csodálkozik, nem menekül fejvesztve, sőt sokszor kíváncsiságtól hajtva még közeledik is. Na ezek a helyek az igazi fotósparadicsomok.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

És ha már ez a téma is szóba került, akkor arról is érdemes lenne beszélni, hogy minden határon túl nőtt jelenleg Magyarországon a fotós turizmus, annak is a természet fotózása iránti igénye, hogy úgy mondjam „tömegsporttá” nőtte ki magát ez a szabadidős tevékenység!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Ezt figyelembe kellene venni a vadgazdálkodást, vadászatot folytató egységeknek is…és nyitni kellene ez irányban! Úgy, ahogy ma már egyre több helyeken anyagi ellenszolgáltatás fejében, nagy látogatottságot produkáló szarvasbőgés hallgató túrákat szerveznek az érdeklődők számára, talán nem lenne lehetetlen, ha a vadgazdálkodók, (vadfarmok, vadasparkok) meghatározott időpontokban fotózási lehetőségeket biztosítanának.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete

Akár kíséréssel, akár lesbérlettel vagy napi jegy váltással a területen történő szabad közlekedés biztosításával. Ez a vadászati turizmus ezidáig még hazánkban kiaknázatlan szegmense, s bár bevételében nyilvánvalóan csak töredéke a vadásztatásból szerezhető jövedelemnek, de egy irányított tevékenységű, egészséges kapcsolatokat építő és törvénytisztelő természetfotós társadalom kineveléséhez járulhatna hozzá, nem utolsósorban csökkenthetné a vadászattal és a vadászokkal szemben kialakult jelentős társadalmi ellenszenvet.

 

A cikk publikálást a szerző engedélyezte az Agro Jager News részére

Írta és fényképezte: Horváth Zoltán – A vad és környezete

A vad és környezete Facebook oldala itt érhető el

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Társasági rekordbak Ibrányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot. 

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben  meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével  megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy  a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.

Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.

 

Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:

Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A  megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.

Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.

Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.

 

Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára

 

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom