Keressen minket

Mezőgazdaság

Bemutatkozik a Karcagi Kutatóintézet

Fő feladatunk a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen ökológiai adottságai között folytatott szántóföldi növénytermesztés során felmerülő problémák kutatása,

Közzétéve:

A Karcagi Kutatóintézet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szerves részeként, tevékenységét az alkalmazott talajtan, talajjavítás, talajművelés, talajhasználat, talajvédelem tápanyaggazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés (hagyományos és ökológiai), növénynemesítés, gyepgazdálkodás, valamint a juhászat területén fejti ki alap- és alkalmazott kutatási, technológiafejlesztési, oktatási, illetve szaktanácsadási projektek teljesítése révén. Ismerjük meg közelebbről a Karcagi Kutatóintézet 61 munkatársának (ebből 11 kutató) munkáját, Dr. Zsembeli József intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

A Karcagi Kutatóintézet főépülete (Kép: MATE)

Melyek a Karcagi Kutatóintézet főbb feladatai?

Fő feladatunk a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen ökológiai adottságai között folytatott szántóföldi növénytermesztés során felmerülő problémák kutatása, ezen belül kiterjedt kutatási tevékenységet folytatunk a kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságú, kötött talajoknak a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés kritériumait is kielégítő művelési és tápanyag-gazdálkodási rendszerének kidolgozása terén.  Továbbá foglalkozunk a térség ökológiai adottságaihoz leginkább alkalmazkodó növényfajták nemesítésével, azok termesztéstechnológiájának kidolgozásával, az alföldi gyepterületek hasznosításával, és a gazdaságos juhtartás technológiájának továbbfejlesztésével. Nagy hagyományokkal rendelkezik a Kutatóintézet a szikes talajok kémiai és fizikai javításának, illetve vízháztartás-szabályozásának tudományos megalapozása terén is.

Kik az intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

2014-ben egy Szakmai Tanácsadó Testületet hoztunk létre a Kutatóintézetben folyó szakmai-tudományos munka segítése, a mezőgazdasági tájkutatás és gyakorlat összehangolásának fejlesztése érdekében. A testület ülésein az Intézet kutatói beszámolnak legújabb kutatási eredményeikről és útmutatást kapnak a testület tagjaitól, akik Karcag és környékének elismert mezőgazdasági vállalkozói. Ez biztosítja, hogy a kutatási tevékenység ne „öncélú” legyen, hanem a gyakorlat igényeihez igazodó, a termelésben közvetlenül felhasználható eredmények születhessenek. A testület tagjai segítik az Intézet termelési tevékenységét és bekapcsolódnak a gyakorlaton lévő hallgatók oktatásába is. Emellett együttműködünk többek között a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és számos céggel is.

Dr. Zsembeli József intézetigazgató (Kép: MATE)

Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!

Az Intézet akkreditált laboratóriuma talaj-, növény- és vízminták vizsgálatára alkalmas. Nem csak a K+F tevékenységeinkhez szükséges, de a térség mezőgazdasági vállalkozóitól, gazdálkodóitól nagyobb számban érkező, laborvizsgálatok elvégzését, illetve a mért adatokra alapozott tápanyaggazdálkodási tervek készítését is vállaljuk. A Karcagi Üzem, igény szerint, gépi szolgáltatásokat is nyújt a környékbeli gazdálkodóknak. A kutatási célt szolgáló modelltelepeken kiterjedt külső megbízásos kutatási tevékenység folyik, az Intézet kitűnő és megbízható referenciaként szolgál bármilyen mezőgazdasági felhasználásra alkalmas termék tudományos igényességű fejlesztéséhez, teszteléséhez.

Melyek az intézet céljai a jövőre nézve?

A Kutatóintézet majdnem 1000 ha-os területe reprezentálja a Közép-Tiszavidék talajadottságait. Ez az adottság a meglévő teleprendszerrel együtt jó lehetőséget biztosít közép- és felsőfokú (BSc, MSc) hallgatók gyakorlati oktatására, mintagazdaságok, bemutató terek, szaktanácsadási bázisok kialakítására, illetve a PhD hallgatók számára a kísérleti háttér biztosítására. Ezzel a Kutatóintézet komoly innovációs szerepet tölthet be a régió mezőgazdaságának a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő fejlesztésében, az oktatásban és a vidékfejlesztésben, amely szerepet alapvető küldetésének tekint.

Stratégiai célunk a MATE Karcagi Kutatóintézetben művelt kutatási projektek megvalósítása révén egy olyan kutató-fejlesztő, oktató és szaktanácsadási bázis kialakítása, illetve megszilárdítása a Közép-Tiszavidék térségben, amely tudományos eszközökkel feltárja a térségben folyó mezőgazdasági tevékenység fejlesztésének leghatékonyabb lehetőségeit és elősegíti azok gyakorlati megvalósítását. Kiemelt cél, hogy a Közép-Tiszavidékben segítsük az alábbiakat:

  • tudományosan megalapozott termelési módszerek kifejlesztését, adaptálását
  • jól képzett szakemberek számának növekedését, illetve a szakemberek és a gazdák képzettségi színvonalának emelését
  • legújabb eljárások megismerését, befogadását, elterjesztését
  • hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztését
  • gazdasági versenyképesség erősödését
  • táj értékeinek megőrzését, fejlesztését

Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

A Karcagi Kutatóintézet jelentős mezőgazdasági termelési tevékenységet is folytat. A termelési infrastruktúra folyamatos fejlesztése stratégiai célok elérésének egyik alapvető feltétele. Mivel a talaj- és klimatikus adottságok nem alakíthatók és az intézet területi tagoltsága és a művelési ágak aránya az elkövetkező években jelentősen nem változik. Mivel a térségben az őszi kalászosok termesztésének nincs reális alternatívája, a szántóterület jelentős részén őszi búza, őszi árpa és tritikálé fajták elit és elsőfokú vetőmagjának előállítását tervezzük végezni. A fennmaradó területeken – a piaci igények szerint – alternatív növények vetőmagjainak előállítása indokolt.

A kisújszállási telep öntözésre alkalmas területén az adottságoknak és a feltételeknek még megfelelő csemegekukorica előállítást végzünk. A kunhegyesi telep egy részterületének (20-30 ha) öntözésre való alkalmassá tételét követően intenzív gazdálkodás folytatható.

A szántó művelési ágba tartozó telepített gyep intenzív hasznosításával gondoskodni kell a juhállomány gazdaságos tömegtakarmány ellátásáról. A juhágazat fenntartását és fejlesztését indokolja, hogy hasonló nagyságú gyepterülettel és juhlétszámmal rendelkező kutatóbázis hazánkban máshol nem található. A szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan, ún. feltétlen juhlegelők elsősorban ezen állatfajjal hasznosíthatók gazdaságosan. A feltétlen juhlegelők állateltartó képességének növelését a gyep hozamát fokozó eljárások (szemi-intenzifikáció) alkalmazásával kívánjuk elérni. Az EU-ban a kiskérődző ágazat támogatottsága növekszik, piaci helyzete stabilizálódik. A juhágazatunk árbevételének és jövedelmezőségének javítására a tenyészállat kibocsátás (tenyészkos, növendékjerke) növelése és a tenyésztő szervezetnek végzett kos bértartás látszik a legmegfelelőbbnek.

Az Intézet gazdálkodásának fejlődése szempontjából fontos a vetőmag kereskedelmi és marketing tevékenység erősítése, vetőmag szaporító gazdaságok és bázisok kialakítása és az anyagi lehetőségekhez mérten a termeltetési tevékenység fejlesztése. A piaci verseny erősödése szükségessé teszi a kiváló minőségű áru (vetőmag) előállítását, melynek egyik feltétele a vetőmagtermesztés és kikészítés technikai és technológiai folyamatának fejlesztése, akkreditálása, minősítése. Az elkövetkező időszakban nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az ökológiai vetőmagelőállításra is, amelynek területi háttere a Kutatóintézet szántóterülete egy részének ökológiai gazdálkodásra való átállításával biztosítható.

Melyek azok a főbb kutatási területek, ahova szívesen várják fiatal kutatót, hallgatók jelentkezését?

A Növénynemesítési és Fajtafenntartási Osztályra egy agrármérnök vagy biológus végzettségű kutatót szeretnénk felvenni a fehérjenövények nemesítése és fajtafenntartása feladattal. A Juhászati és Gyepgazdálkodási Osztályra egy agrármérnök vagy állattenyésztő mérnök végzettségű kutatót várunk a juhászati kutatások irányítása feladattal. A Központi Laboratóriumba pedig egy vegyész vagy vegyészmérnök végzettségű kutatót keresünk.

Természetesen szívesen fogadunk graduális képzésben részt vevő hallgatókat is szakdolgozat és diplomadolgozat készítéséhez kapcsolódó kísérletek lefolytatásához, ehhez kellő tapasztalattal és kutatási háttérrel rendelkezünk.

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom