Keressen minket

Horgászat

A csapósügér intenzív technológiáját kezdték el kutatni a debreceni kutatók

a csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában.

Hazánkban őshonos, mégis feledésbe merült, a konyhában prémium kategóriás hal, a csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában.

Nyugat-Európában abszolút prémium kategóriás terméknek számít a csapósügér. Fehér, lemezes szerkezetű, szálkában szegény húsa miatt nagyon népszerű a halfogyasztók körében, minősége a süllővel és a tengeri sügérfélékkel is felveszi a versenyt, ennek ellenére itthon ritkán kerül az asztalra.
A csapósügér korábban nagy számban volt fellelhető a hazai vizekben, később azonban fokozatosan visszaszorult. A most lezárult programunk célja ennek, az akvakultúrában újnak tekinthető fajnak a termelésbe vonása, az ehhez kapcsolódó termeléstechnológia fejlesztése, valamint a tartás és takarmányozási feltételek javítása, továbbá a keletkező úgynevezett elfolyó víz hasznosítási lehetőségeinek feltárása volt. A halgazdaságokban ma többnyire mellékhalként jelenik meg a csapósügér, az intenzív termelésbe történő bevezetését az élelmiszerpiac és a horgászati ágazat igényei indokolnák – mondta Fehér Milán a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos munkatársa.

A DE Halbiológiai Laboratóriumában az előnevelés első szakasza zárt technológiában, medencés rendszerben történik.

A laboratóriumi intenzív, zárt technológia mellett egy saját fejlesztésű ketreces halnevelő rendszert is alkalmazunk a termelés során. Ezt speciálisan a csapósügér tavi utónevelésére fejlesztettük ki. A halakat az egyéves laboratóriumi előnevelés után, a második évben ebbe az úszóketrec-prototípusba helyezzük ki, amely egy együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Látóképi-tározón, külső helyszínen üzemel. A ketreces rendszerben félintenzív termelés történik, amely azt jelenti, hogy bár a legtöbb termelési tényező ugyanúgy kontrollálható, mint zárt térben, a halak mégis olyan környezetben nevelhetők, amely sokkal közelebb áll a természetes élőhelyükhöz. A zárt technológiának köszönhetően a halak védett környezetben nevelkednek, ezáltal kedvezőbb megmaradást tudunk elérni. Ez természetesen nem csak a csapósügér esetében igaz, a technológiát más halfajok esetében is teszteljük – jelentette ki Fehér Milán.

A haltenyésztésben is egyre népszerűbb terület az alternatív, innovatív fehérjeforrások felkutatása, illetve a környezetvédelem szempontjából fontos téma a haltermelésből származó elfolyó víz hasznosítása. Ebben a kutatásban ez a két cél szinte egyszerre teljesült.

A programban sikerült olyan erőforráshatékony nevelési rendszert kidolgozni, amelynek sokkal kisebb a környezetre gyakorolt negatív hatása, mint a hagyományos intenzív rendszereknek. A takarmányozás területén rovarfehérje alapú tápok fejlesztése volt a célunk, amellyel helyettesíthető, illetve kiváltható a halliszt, ami meghatározó, ugyanakkor a túlhalászás miatt kimerülőben lévő fehérjeforrás. Ez a csapósügér esetében kifejezetten releváns, mivel a növényi eredetű fehérjeforrások a nem megfelelő aminosav készletük miatt nem alkalmasak a halliszt helyettesítésére. A kifejlesztett termelési technológiának köszönhetően az elfolyó vizet planktonikus táplálékszervezetek előállítására, valamint az akvapóniás növénytermesztésben hasznosítjuk újra. A megtermelt növényi melléktermékek a közönséges lisztbogár lárva nevelésének biztosítanak alapot. A DE Halbiológiai Laboratóriumában található akvapóniás rendszerben most olyan salátafélék, mint a vízitorma, a pak choi és a mizuna termesztése történik. A fő cél a zöld termelés megvalósítása, a fenntarthatóság jegyében – hangsúlyozta Fehér Milán.

A programban kifejlesztett termelési, takarmányozási és technológiai rendszer készen áll a piaci bevezetésre – véli a szakember.

– Olyan új úszóketrecrendszert fejlesztettünk ki, amely a hazai viszonyokhoz jól adaptált, és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások túlzott felhasználása nélkül. A DE Halbiológiai Laboratóriumának egyik legnagyobb erőssége, hogy technológiánk félüzem méretű, az itt kapott eredmények a gyakorlat szempontjából sokkal könnyebben extrapolálhatók. A megszerzett tudás, tapasztalat a felhasználói, vállalkozói oldal számára szinte közvetlenül alkalmazható – fejtette ki Fehér Milán, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos munkatársa.

A projekt során egy olyan rendszert sikerült kiépíteni, amelynek segítségével egy kiváló piaci potenciállal rendelkező halfajt lehet bevonni az innovatív intenzív haltermelésbe.

A kutatás „a horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése” MAHOP-⁠2.1.1-⁠2016-⁠2017-⁠00002 (RESEARCHFISH) pályázat keretében valósult meg.

A tudósítás és a cikk forrása: A Debreceni Egyetem és a Debreceni Egyetem MÉK Halbiológiai Labor Facebook oldala

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Pergetve fogtak magyar bucót a Hármas-Körösön

2022. november első felében, Kovács Dávid a Hármas-Körös Békésszentandrási Duzzasztójánál pergetett.  A gyakorlott, rutinos pergető horgász vasárnap délelőtt érkezett a vadvízre. A vízügyi szakemberek a duzzasztót aznap kezdték ereszteni. Általában akkor jó ott horgászni, ha viszonylag nyugodtabb a víz, most azonban a sodrás és a hullámok miatt kifejezetten nehéz volt pergetni.

Fotó: Kovács Dávid

Mivel nagyon könnyű leakadni a fenéken lévő kövek miatt, nehezebb cheburaska fejekkel offset horgokat használt. A gumihalra több, kisebb süllő jelentkezett. A sporthorgász egytől egyig mindegyiket vissza is engedte. Amikor a gumihalra újabb finom kapás érkezett, először azt is süllőnek gondolta. A hal vehemensen védekezett, de valamiért nem akart feljönni az aljazatról.

Fotó: Kovács Dávid

Pár percig fárasztotta, mire felszínre hozta ez a különleges mintázatú halat. Egy pillanatra el is bizonytalanodott, mire rájött: ez egy magyar bucó lesz!

Fotó: Kovács Dávid

A kiemelés után, néhány fénykép készült a fokozottan védett halfajról. A horogszabadítást követően a bucó azonnal visszakerült a Hármas-Körösbe. Soha nem gondoltam, hogy a pergetett kecsege után egy héttel később, egy magyar bucót is sikerült megakasztanom – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

A ponty a közös pont

A Tamási Rendőrkapitányságon a napokban két halas ügyben is befejezték a nyomozást, az orvhalászok ellen vádemelési javaslattal, míg két horgásznál bíróság elé állítással ért véget a rendőrségi eljárás.

Fotó: Rendőrség

Hivatalból indult eljárás 2022. augusztus 7-én ismeretlen tettes ellen, aki 15 óra és 15 óra 30 perc közötti időben az Iregszemcse és Csehi- puszta, illetve Orkád-puszta között található, úgynevezett Orkád-1-es halastó nyugati oldalán 2 db „halászhálót” húzott ki abból a célból, hogy azt a későbbiekben kihúzza az abban elakadt halakkal együtt. Korábban már több információ is volt arra, hogy „rapsicok” járnak a vízre. Akkor nap kollégáink a tó közelében elfogtak két gyanúsan viselkedő férfit, akiket elszámoltattak, majd előállítottak a kapitányságra bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A kihúzott hálókban ugyanis összesen 11 db ponty volt, melyek közel 35 kilogrammot nyomtak, értékük meghaladta az 50.000 forintot. A lopási kár így megtérült, a még élő halakat kivágták a hálóból és visszaengedték a tóba.

Fotó: Rendőrség

Kihallgatásuk során a 24 és 27 éves iregszemcsei férfiak beismerő vallomást tettek, a fiatalabb férfi elmondta, korábban egy alkalommal halászott már hasonló módszerrel és akkor 3 db egyenként nagyjából 3 kilós pontyot fogott.  A férfiaknak a lopás mellett orvhalászat és állatkínzás miatt is felelniük kell.

Fotó: Rendőrség

Közúti igazoltatás során buktak le azok a horgászok, akik 2022. november harmadikán este a Kecsege-puszta határában lévő tavon próbáltak szerencsét. Az igazoltatás során erős halszag áradt a dobozos kocsi utasteréből, majd a raktér átvizsgálásakor egy letakart zsákból 8 darab kisebb-nagyobb ponty került elő, volt köztük egy 12 kg fölötti kapitális példány is. A halak súlya több mint 30 kilogramm volt, így a lopási kár közel 160.000 forint, mely lefoglalással részben megtérült. A halak még éltek, így azokat átmenetileg egy vizeshordóba téve, később visszavitték a tóba. A pecások elmondták, horgászbottal fogták a halakat. A történet szépséghibája, hogy a területre nem rendelkeznek horgászengedéllyel, sem napijeggyel. Állításuk szerint állami horgászjegyük van, de azt sem tartották maguknál.

Fotó: Rendőrség

Az igazoltatott 45 éves fürgedi és 62 éves ozorai férfit előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, és bíróság elé állításuk mellett döntöttek. A Tamási Járásbíróság mindkettőjüket 1 év 8 hónapra próbára bocsátotta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom