Keressen minket

Horgászat

A csapósügér intenzív technológiáját kezdték el kutatni a debreceni kutatók

Print Friendly, PDF & Email

a csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Hazánkban őshonos, mégis feledésbe merült, a konyhában prémium kategóriás hal, a csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában.

Nyugat-Európában abszolút prémium kategóriás terméknek számít a csapósügér. Fehér, lemezes szerkezetű, szálkában szegény húsa miatt nagyon népszerű a halfogyasztók körében, minősége a süllővel és a tengeri sügérfélékkel is felveszi a versenyt, ennek ellenére itthon ritkán kerül az asztalra.
A csapósügér korábban nagy számban volt fellelhető a hazai vizekben, később azonban fokozatosan visszaszorult. A most lezárult programunk célja ennek, az akvakultúrában újnak tekinthető fajnak a termelésbe vonása, az ehhez kapcsolódó termeléstechnológia fejlesztése, valamint a tartás és takarmányozási feltételek javítása, továbbá a keletkező úgynevezett elfolyó víz hasznosítási lehetőségeinek feltárása volt. A halgazdaságokban ma többnyire mellékhalként jelenik meg a csapósügér, az intenzív termelésbe történő bevezetését az élelmiszerpiac és a horgászati ágazat igényei indokolnák – mondta Fehér Milán a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos munkatársa.

A DE Halbiológiai Laboratóriumában az előnevelés első szakasza zárt technológiában, medencés rendszerben történik.

A laboratóriumi intenzív, zárt technológia mellett egy saját fejlesztésű ketreces halnevelő rendszert is alkalmazunk a termelés során. Ezt speciálisan a csapósügér tavi utónevelésére fejlesztettük ki. A halakat az egyéves laboratóriumi előnevelés után, a második évben ebbe az úszóketrec-prototípusba helyezzük ki, amely egy együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Látóképi-tározón, külső helyszínen üzemel. A ketreces rendszerben félintenzív termelés történik, amely azt jelenti, hogy bár a legtöbb termelési tényező ugyanúgy kontrollálható, mint zárt térben, a halak mégis olyan környezetben nevelhetők, amely sokkal közelebb áll a természetes élőhelyükhöz. A zárt technológiának köszönhetően a halak védett környezetben nevelkednek, ezáltal kedvezőbb megmaradást tudunk elérni. Ez természetesen nem csak a csapósügér esetében igaz, a technológiát más halfajok esetében is teszteljük – jelentette ki Fehér Milán.

A haltenyésztésben is egyre népszerűbb terület az alternatív, innovatív fehérjeforrások felkutatása, illetve a környezetvédelem szempontjából fontos téma a haltermelésből származó elfolyó víz hasznosítása. Ebben a kutatásban ez a két cél szinte egyszerre teljesült.

A programban sikerült olyan erőforráshatékony nevelési rendszert kidolgozni, amelynek sokkal kisebb a környezetre gyakorolt negatív hatása, mint a hagyományos intenzív rendszereknek. A takarmányozás területén rovarfehérje alapú tápok fejlesztése volt a célunk, amellyel helyettesíthető, illetve kiváltható a halliszt, ami meghatározó, ugyanakkor a túlhalászás miatt kimerülőben lévő fehérjeforrás. Ez a csapósügér esetében kifejezetten releváns, mivel a növényi eredetű fehérjeforrások a nem megfelelő aminosav készletük miatt nem alkalmasak a halliszt helyettesítésére. A kifejlesztett termelési technológiának köszönhetően az elfolyó vizet planktonikus táplálékszervezetek előállítására, valamint az akvapóniás növénytermesztésben hasznosítjuk újra. A megtermelt növényi melléktermékek a közönséges lisztbogár lárva nevelésének biztosítanak alapot. A DE Halbiológiai Laboratóriumában található akvapóniás rendszerben most olyan salátafélék, mint a vízitorma, a pak choi és a mizuna termesztése történik. A fő cél a zöld termelés megvalósítása, a fenntarthatóság jegyében – hangsúlyozta Fehér Milán.

A programban kifejlesztett termelési, takarmányozási és technológiai rendszer készen áll a piaci bevezetésre – véli a szakember.

– Olyan új úszóketrecrendszert fejlesztettünk ki, amely a hazai viszonyokhoz jól adaptált, és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások túlzott felhasználása nélkül. A DE Halbiológiai Laboratóriumának egyik legnagyobb erőssége, hogy technológiánk félüzem méretű, az itt kapott eredmények a gyakorlat szempontjából sokkal könnyebben extrapolálhatók. A megszerzett tudás, tapasztalat a felhasználói, vállalkozói oldal számára szinte közvetlenül alkalmazható – fejtette ki Fehér Milán, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos munkatársa.

A projekt során egy olyan rendszert sikerült kiépíteni, amelynek segítségével egy kiváló piaci potenciállal rendelkező halfajt lehet bevonni az innovatív intenzív haltermelésbe.

A kutatás „a horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése” MAHOP-⁠2.1.1-⁠2016-⁠2017-⁠00002 (RESEARCHFISH) pályázat keretében valósult meg.

A tudósítás és a cikk forrása: A Debreceni Egyetem és a Debreceni Egyetem MÉK Halbiológiai Labor Facebook oldala

Horgászat

IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Véget ért a IV. Országos harcsafogó bajnokság első fordulója, ami a Tiszalúci Holt-Tiszán került megrendezésre, ahol 34 csapat indult. Ha pontosak az értesüléseim, 18 csapat fogott harcsát, összesen több mint 40 körüli a darabszám, ebből közel 31 kg-os a legnagyobb harcsa. 16 csapatnak viszont nem sikerült az első fordulóban értékelhető halat fogni.

Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News

Mi, sajnos az utóbbiak táborát erősítjük, pedig mi is a legjobb tudásunk szerint próbáltunk helytállni, ahogy minden résztvevő csapat. Az időjárás nem volt kegyes a versenyzőkhöz, a felmelegedő idő után, a verseny első napján, egy komolyabb hidegfront érkezett esővel, lehűléssel, ez sajnos a harcsák kapókedvét visszavetette. Ennek ellenére több versenyző, köztük mi is, rengeteg radar által érzékelt harcsáról, vagy szemmel látható harcsára utaló jelekről számolt be, több nagytestűről is.

Köszönjük a lehetőséget, hogy egy ilyen színvonalas versenyen vehettünk részt, egy csodálatos, vadregényes helyszínen. Nagyon jól éreztük magunkat, remek embereket, csapatokat ismertünk meg, nagyon jó volt barátokkal horgászni, sokat tanultunk ismét. Jó peca volt, még annak ellenére is, hogy értékelhető harcsát nem fogtunk, de sok más halfajhoz volt szerencsénk. A második fordulóra jobban összeszedjük magunkat és bízunk a kegyes időjárásban. Gratulálunk minden résztvevő csapatnak, főleg a dobogósoknak.

Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News

Még egyszer köszönjük a szervezőknek, a MOHOSZ nak, Tamás Véghnak, de főleg Tiszalúcnak, a helyi horgászoknak, stégtulajdonosoknak az önzetlen segítséget és a hatalmas bizalmat, amit még szinte sosem tapasztaltunk. Magasra tette a lécet a remek szervezéssel Tiszalúc.

Minden horgásznak csak ajánlani tudjuk ezt a horgászvizet, aki még nem ismeri, nem fog csalódni, ha ellátogat a Tiszalúci Holt-Tiszára. Nem ismertük még ezt a vizet, de ezek után biztos, hogy vissza fogunk még jönni horgászni. Reméljük hogy jövőre is itt lesz megszervezve a harcsafogó bajnokság valamelyik fordulója.
Sok harcsát! Jó fogásokat! Görbüljön mindenkinek!

 

A cikk publikálást a szerző engedélyezte az Agro Jager News részére

Írta és fényképezte: Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team tagja

A Vác Dunakanyar Catfish Team Facebook oldala itt érhető el 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Tovább olvasom

Horgászat

IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc

Print Friendly, PDF & Email

Véget ért a IV. Harcsafogó OB. első fordulója

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Bár az utolsó éjszaka sem hozta meg a harcsák étvágyát, a versenyzők mégha fáradtan is, de feltöltődve várták az utolsó órákat. A Tiszalúci Holt-Tisza vadregényes világa és a soha nem tapasztalt vendégszeretet megismételni való élményként él a versenyzőkben.

Fotó: MOHOSZ

Az utolsó 24 órában már csak azok a csapatok tudtak harcsát fogni, akik az adott szakaszon megtalálták éppen azokat a halakat, amelyek hajlandók voltak kellő intenzitással táplálkozni. Ez legjobban a címvédő HEBOSZ-MADCAT csapatának sikerült (Bodnár János, Sárvári Mátyás Márk, Sós János), akik címvédőként az utolsó éjjelen megfogott 28 kilogramm feletti harcsával végül magabiztosan nyerték az idei OB első fordulóját.

Fotó: MOHOSZ

Második helyen végzett a Yuki Fighters Team (Pokoraczki Adrián, Pokoraczki István, Takács Tibor) akik remekül kihasználták azt a rövid időszakot, amikor a harcsák még aktívan táplálkoztak. A harmadik helyezett Catfish Boys Team (ifj. Pölöskei Tibor, Megyesi Attila) is gyorsan megfogta halait a B szektorban, ahol a verseny második felében már egyáltalán nem táplálkoztak a harcsák.

Az első forduló végeredménye itt érhető el

Forrás: MOHOSZ

Tovább olvasom

Horgászat

Óriás csuka Szurdokpüspökiben

Print Friendly, PDF & Email

Szurdokpüspökiben 1,22 méteres csukát fogtak:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Báthy Attila vagyok és imádok horgászni, már négy éves korom óta ez a hobbim. Egy számomra kedves helyen, a 21-es főút melletti Szurdokpüspökinél található kis tóra mentem vasárnap reggel Boros Zsolt tógazdához. Ez a kis tó nagyon különleges nekem, sok emlékem kötődik hozzá. Régebben itt, ezen a csodás helyen sikerült egy 7 kg-os csukát fognom pergetve. Most vasárnap pontyra mentem horgászni. Felszerelésem egy három librás bojlis bot, féder szerelék, 4-es horog, csalitüske és gumikukorica.

Fotó: Boros Zsolt tógazda – Agro Jager News

A tó egy kis “csücskének” nevezett helyéről dobáltam, mert ott volt a legjobb esélyem a pontyok elkapására. És tényleg, sikerült fognom két gyönyörű pontyot, egy 5 kg-ost és egy 7 kg-ost, de miután megcsodáltam őket, visszaengedtem mindkettőt a tóba és folytattam a pecát. Délben aztán egy nagyobb kihívással találkoztam. Egy hatalmas hal ráharapott a horogra és azonnal húzni kezdett. Sokáig tartott, mire sikerült megfárasztanom, de megérte! Mivel egyedül voltam, így Boros Zsolti bácsi sietett a segítségemre. A szák kicsinek bizonyult, mert többször is kiszaladt belőle a hal, de nem adtuk fel. Zsolti bácsi hozott egy nagyobb merítőhálót és az már elegendőnek bizonyult.

A halnak hatalmas feje és szemei voltak, nem is csoda, hiszen 1,22 méter hosszú és 11,5 kg volt a súlya! Nagyon boldog voltam, hogy sikerült megfognom ezt az álomhalat. Természetesen a mérés és fényképezés után a halat visszaengedtük a tóba, méltó helyére. Köszönettel tartozom Zsolti bácsinak, aki kiskorom óta mindig is szívesen fogadott e fantasztikus helyen. Kívánom mindenkinek, hogy ilyen szép fogásokkal lepje meg őket a tó, ami téged is vár!

Sok sikert és jó horgászatot mindenkinek!

Báthy Attila korábbi fogásai:

 

Írta:  Báthy Attila sporthorgász

Boros Zsolt tógazda elérhetősége: sprinter033@freemail.hu

 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Tovább olvasom