Keressen minket

Horgászat

Sok gondot okoznak a kárókatonák a Balatonnál

Print Friendly, PDF & Email

Természetvédelmi oltalom alatt van a kárókatona, de manapság annyira elszaporodott, hogy az már elviselhetetlen méreteket ölt – mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunknak. – A kárókatona pusztítása után nem jár kártérítés, ahogyan ez a mező- és erdei vadkárokat okozó nagyvadaknál működik.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Tetemes károkat okoz a baltikumi vonuló kárókatonák étvágya a Balatonnál és a környező halastavaknál, naponta egy kiló halat is befal egy-egy madár. Természetvédelmi oltalom alatt van a kárókatona, de manapság annyira elszaporodott, hogy az már elviselhetetlen méreteket ölt – mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunknak.

A tavalyi év során nyolcszáz madarat ejtettek el a balatoni halállománya védelme érdekében (Kép: Pixabay)

A kárókatona pusztítása után nem jár kártérítés, ahogyan ez a mező- és erdei vadkárokat okozó nagyvadaknál működik.

Egy mezei horgászhoz képest a kárókatona mindig tud halat fogni. Azonban ha felszaporodik az állománya hatalmas károkat okozhat (Kép: Pixabay)

Csupán annyi lehetőségük van a tógazdáknak, hogy kérésükre a természetvédelmi hatóság kilövési, illetve riasztási engedélyt adhat. Ám ez csak a kijelölt területeken és időpontban, meghatározott példányszámra érvényesíthető. – Tavaly nyolcszáz madarat ejtettünk el, ennek 90 százalékát tógazdaságaink területén – tájékoztatott Szári Zsolt.

Idén a Balatonon két helyszínen – Tihany­ban és Alsóörsön – gyéríthetjük az állományt, de partról kézzel fogható eredményt elérni nem lehet. Sajnos a Balaton vízterületén nem lőhető a kormorán, mivel a hatóság szerint a gyérítés zavarná a védett, vonuló madarakat is. Csakhogy a kárókatona jelenléte is zavarja őket, ahogyan a halállományt is. – Közvetlen kárt okoz a hal elfogyasztásával. Közvetett kárt is okoz a halak megsebzésével, parazitás halbetegségek terjesztésével, és a telelő, nyugalmat igénylő halállományok megzavarásával – fűzte hozzá a vezérigazgató. – Ahol megtelepszik egy kormorán kolónia, ott az ürüléke tönkreteszi a fákat. Így a Balaton esetében a Fehérvíz környékén, vagy a Kis-Balatonnál például a kócsag és szürkegém fészkelőhelyeit is tönkreteszi egy idő után.

A társaság három munkatársa végzi a kormoránok gyérítését, s ehhez 10 ezer lőszert használtak fel tavaly. Az Agrárminisztérium lőszertámogatási célra létrehozott alapjából 1,2 millió forintot nyert el a társaság, így ez az egyetlen forrás, ami valamilyen szinten a halgazdálkodó kárenyhítésének tekinthető. Egyetlen védelmi megoldást a Balaton lefagyása hozhat, amit már nagyon várnak.

Forrás: Sonline

Horgászat

Márnahorgászat a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

Czirják Viktor osztotta meg tapasztalait a márna fogásáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mivel úgy érzem, van rá igény, írok pár gondolatot a nagytestű márnák horgászatáról, a saját szemszögemből.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Nagytestű márna számomra a három kiló feletti. Én a dunántúli folyókat járom (Rába, Dráva, Duna), szerencsére ezek a vizek szép állománnyal rendelkeznek. Az év minden napján van gyakorlatilag esély, persze az ívási időben én sem piszkálom őket, de igazán ilyenkor és késő ősszel lehet becsapni a nagyokat. Ez legtöbbször csak néhány nap, amikor egy peca alkalmával akár 8-10 darabot is fogok, három kiló körüli átlagsúlyban.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Ilyenkor a nagyjából hasonló méretűek csapatokban vonulnak szaporodni, adott helyeken elidőzve akár napokig. Akkor kell ott lenni… Na, de hol? Egyrészt nyilván nem adok pontos koordinátákat, ráadásul különböző méretű folyókon is másképp viselkednek.

Az alapvető kulcs tehát a hely és az idő. Ami azonos a nagy (Duna, Dráva) és a közepes (Rába) folyókon, hogy jellemzően a nagyobb gödrök, medencék, törések alatt és felett állomásoznak ilyenkor egy ideig. Nem benn a gödörben, hanem azok környékén, gyakran alig méteres vízben. Mutatják magukat, sokszor napközben is!

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy ebben az időszakban nem etetek. Nincs értelme, nem fog a csapat ráállni, inkább figyelek egy darabig az adott helyen. El fogja árulni magát… Ez adja a módszert is, a leghatékonyabb a fenekezés, de a boló is jó lehet. Rakóssal általában nehéz elérni sajnos ilyenkor. Én erős feder botokat használok, vékony fonott zsinórt, 30-as mono előke, minimum 2-es vastag húsú horog. Szigorúan végólmos megoldás.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

A súly tekintetében két megoldás van. Van a helyben tartott (120-200 gramm), sodrás függvényében, illetve a görgetés alternatív változata ugyanazon a helyen 50 -80 grammal, az adott pályát végigkopogtatva. Általában az utóbbi a jobb most. Előke legalább 70 centi hosszú.

Természetesen a fényváltás és a teljes sötétség a legjobb időszak, akad napközben is, de hangsúlyozom, hogy a hely a legfontosabb! Többet ér tíz percet figyelni, mint akár egyetlen gombócot is dobni… (nyáron, ősz elején kell etetni!)
Csali nem bonyolult most. Favorit a vastag esőgiliszta, utána jön a sajt és biztos furcsa lesz, de a csemege kukorica is nagyon jó. Jók lehetnek bizonyos ízű waftersek is.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Giliszta általában kettő, néhány helyen tűzve. Sajt 1,5*2 centi kb, szilikon szálra fűzve. Csontit ilyenkor nem használok. (később annál többet) Gyakran dobok újat, figyelve, hogy hol fordulnak. Ha nincs kapás tíz percig, új dobás, vagy csali csere. Esetleg változtatok a módszeren (görgetés VS fix helyen).

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Nekem az áradó víz a barátom. Sok nagy halat fogok olyankor. Nem kell félni tőle, eszik akkor is, sőt…

 

Írta és fényképezte: Czirják Viktor

Tovább olvasom

Horgászat

“Az élmény, ami egy életre szól”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kelemen Dániel kapitális harcsát akasztott a szegedi Lencsés tavon. A fogásról beszámolt lapunknak:

Az elején leszögezném azt a tényt, hogy nem harcsára horgásztam, a nagyobb, pocakos pontyok voltak a célhalaim. Vasárnap délelőtt nem volt egy mozdítás sem, de ahogy delet ütött az óra, ez rohamosan megváltozott. Először sikerült a szákba terelni egy 8,46 kg-os nyurgapontyot.

Fotó: Kelemen Dániel – Agor Jager News

Ezután jött a csoda, amiről eddig még álmodni sem mertem….egy bedobást követően, hatalmas húzást éreztem, még mielőtt leraktam volna a botomat a bottartóra. A rejtélyes hal teljes erejét bevetve megindult. Ekkor már sejtettem, hogy nem kis példánnyal van dolgom. Az orsóm szó szerint füstölt, a botom karikába hajlott. Miután komolyabb ellenállást érzett, feljött a víz felszínére és csapott egyet a farkúszójával. Ekkor tudatosult bennem, hogy a horgon egy kapitális, akkori tippem szerint egy 50+ os harcsa van. Az igazi küzdelem ezután vette kezdetét: próbáltam fékezni a hal nagyobb kirohanásait, de egy “gyengébb” felszereléssel ez nehezen kivitelezhető.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A partról való fárasztás körülbelül fél órához közeledett, ekkor szóltak a horgásztársaim a halőrnek, Laci bácsinak, hogy sürgősen jöjjön a csónakkal, mert alighanem egy új tórekord küzd a horog végén. Nem kellett sokat várni, már jött is a segítség. A küzdelem odabent folytatódott a vízen, ahol a hal irányított engem, s nem én őt. A méretes, masszív csónakot ide-oda húzta, vonta. A tóban számos nagyobb akadó található, amely elől a halat több alkalommal sikerül elhúzni. A partról rengeteg szurkolást kaptam, ami a végén már nagyon kellett, hiszen kezdett elhagyni az erőm, de küzdöttem tovább. A fárasztás során a harcsa többször is lefeküdt az iszapba, ezzel is megnehezítve a dolgomat.

Fotó: Kelemen Dániel – Agor Jager News

A tavat bejártuk a a bivalyerős “torpedóval”, de a vége fele éreztem, hogy fárad. Ekkor mutatta meg először a fejét. Amint megláttam felordítottam, ez tényleg kapitális lesz. Szerintem mindenki hallotta, aki a környéken volt. A monstrum többször kirohant még, de egyre fáradtabb volt. Közeledtünk az egy órán át tartó fárasztáshoz, amikor is sikerült 6.-7. próbálkozásra csónakhoz húzni. Laci bácsi kapva kapott az alkalmon és megragadta a halat, de a behúzáshoz már ketten kellettünk. Amikor sikeresen bent volt a hal, még nagyobb volt az öröm. A partról hatalmas tapsvihar kerekedett, mindenki örült a sikeremnek, sikerünknek. Ezután kivittük a partra és csodájára jártak kicsik és nagyok a nem mindennapi fogásnak. A hal lemérésre került, a pontos méretei pedig 240 cm hosszú és 81 kilogramm volt.

Fotó: Kelemen Dániel – Agor Jager News

Ezzel megdőlt a Lencsés-tavi harcsarekord. (A horog a hal szájába akadt hibátlanul, szabályosan, a lehető legjobb helyre.)

Felszerelés: Fox Horizont X3 bot, Shimano Ultegra XTE 14000 orsó, 0,25mm Shimano technikum főzsinór, Korda IQ Fluocarbon 25lb előkezsinór, 4-es Korda Krank X horog

Csali: 1 szem 22mm-es süllyedő fűszeres bojli volt. A tóban számos nagytestű hal is megtalálható, amely feledhetetlen élményt tud adni. Aki teheti az látogasson el Szegedre, a Lencsés horgásztó partjára és szerezzen élményeket.

Írta és fényképezte: Kelemen Dániel

Tovább olvasom

Horgászat

Átadták az Év halőre díjat

Print Friendly, PDF & Email

Átadták az Év halőre díjat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.

Fotó: MOHOSZ

A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.

Az eseményről készült részletes beszámolónk a Magyar Horgász áprilisi számában olvastható.Forrás: MOHOSZ

Tovább olvasom