Keressen minket

Horgászat

Mi történik a halakkal a téli nyugalmi állapotban ?

A halak, mint minden más változó testhőmérsékleti állat, a tél hideg periódusban nyugalmi állapotban kerülnek, Ilyenkor a folyik és tavak mélyebb részeire vándorolnak, ahol a legnagyobb sűrűségű -4 C-os víz is rétegződik. és gödröket, vermeket keresnek maguknak.

A halak, mint minden más változó testhőmérsékleti állat, a tél hideg periódusban nyugalmi állapotban kerülnek, Ilyenkor a folyik és tavak mélyebb részeire vándorolnak, ahol a legnagyobb sűrűségű -4 C-os víz is rétegződik. és gödröket, vermeket keresnek maguknak.

Orvhorgászok súlyos károkat okozhatnak a téli nyugalmi időszakban. A halak telelőhelyeinek zavarása stresszt okoz, és legyengülhetnek a halak. Ezek a halak hamarabb elpusztulnak (Kép: Pixabay)

Ebben az időszakan az életfunkciók intenzitása a hőmérséklet csökkenésével arányos szintén lecsökken. Megáll a testtömeggyarapodás, mivel az anyagcsere folyamatokat generáló enzimaktivitás is sokkal alacsonyabb lesz. llyenkor csak a létfenntartó szervek működéséhez használnak energiát, melyet elsősorban az ősz folyamán felhalmozott tartalék zsírkészleteik feleléséből fedeznek. Ez a tartalék energia készlet viszont véges és az evolúció sorin igy alakult ki, hogy általában csak annyi halmozódik fel belőlé. amennyi a téli túléleshez elegendő.

Amennyiben az ősszel felhalmozott zsírtartalom nem elegendő, a hal nyugtalanul telel, táplálékot keres, és tavaszra teljesen legyengül, megbetegszik. majd legvégsó esetben elpusztul. A felhalmozott zsiradék felhasználását fokozhatják különféle stressz, hatások, melyek nem hagyják a halakat viszonylag egyhelyben, kevés mozgással vermelni, hanem arra kényszerítik őket, hogy aktív úszást végezzenek. Ennek az lesz a következménye. hogy a létfenntartó szervek működtetése érdekében felhalmozott zsír vagy energia tartalék jelentős része a stresszel szembeni védekezésre használják fel és nem tart ki a tél végéig. még akkor sem, ha eredetileg elegendő lett volna. A halak ilyenkor lesoványodva, az ellenállóképességük és a immunrendszerük károsodási miatt betegségekkel.

Parazitákkal megfertőződve jönnek ki a télből. Természetesen ezek a stresszhatások a következő év szaporodására is negatív hatással vannak, mivel egy sovány,  legyengült,  betegségekkel terhelt hal vagy le sem ívik. vagy pedig nagyon rossz minőségű ivarterméket termel, melyből gyenge, életképtelen utódok kelnek ki. Ilyen telelést zavaró stresszhatások lehetnek a vermelő helyeken történő intenzív horgászat. a gyakori csónakhasználat. de a gereblyéző halfogási mód alkalmazása is az orvhorgászok részéről. Ezek mind intenzív mozgásra késztetik a halakat a nyugodt vermeléssel szemben. Megjegyzem, hogy az idei tél folyamán a halak egészen az elmúlt hétvégén beállt hideg idő kezdetéig még nem vermeltek el. szinte a teljes vízérben szétterülve rendszeresen táplálkoztak és foghatók is voltak. Tógazdaságainkban decembernem és januárban eddig takarmányozni kellett őket, hogy a termelők csökkenteni tudják a folyamatos mozgásból eredő súlyveszteséget és jó kondícióban tartsák halaikat. Mindez az enyhe telnek, a meleg időjárásnak köszönhető, igy az elmúlt napokban elvermelt halaknak legalább erre a hátralevő rövid időre biztositani kell a téli nyugalmat.

Forrás: Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége – Dr. Gorda Sándor

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Pergetve fogtak magyar bucót a Hármas-Körösön

2022. november első felében, Kovács Dávid a Hármas-Körös Békésszentandrási Duzzasztójánál pergetett.  A gyakorlott, rutinos pergető horgász vasárnap délelőtt érkezett a vadvízre. A vízügyi szakemberek a duzzasztót aznap kezdték ereszteni. Általában akkor jó ott horgászni, ha viszonylag nyugodtabb a víz, most azonban a sodrás és a hullámok miatt kifejezetten nehéz volt pergetni.

Fotó: Kovács Dávid

Mivel nagyon könnyű leakadni a fenéken lévő kövek miatt, nehezebb cheburaska fejekkel offset horgokat használt. A gumihalra több, kisebb süllő jelentkezett. A sporthorgász egytől egyig mindegyiket vissza is engedte. Amikor a gumihalra újabb finom kapás érkezett, először azt is süllőnek gondolta. A hal vehemensen védekezett, de valamiért nem akart feljönni az aljazatról.

Fotó: Kovács Dávid

Pár percig fárasztotta, mire felszínre hozta ez a különleges mintázatú halat. Egy pillanatra el is bizonytalanodott, mire rájött: ez egy magyar bucó lesz!

Fotó: Kovács Dávid

A kiemelés után, néhány fénykép készült a fokozottan védett halfajról. A horogszabadítást követően a bucó azonnal visszakerült a Hármas-Körösbe. Soha nem gondoltam, hogy a pergetett kecsege után egy héttel később, egy magyar bucót is sikerült megakasztanom – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

A ponty a közös pont

A Tamási Rendőrkapitányságon a napokban két halas ügyben is befejezték a nyomozást, az orvhalászok ellen vádemelési javaslattal, míg két horgásznál bíróság elé állítással ért véget a rendőrségi eljárás.

Fotó: Rendőrség

Hivatalból indult eljárás 2022. augusztus 7-én ismeretlen tettes ellen, aki 15 óra és 15 óra 30 perc közötti időben az Iregszemcse és Csehi- puszta, illetve Orkád-puszta között található, úgynevezett Orkád-1-es halastó nyugati oldalán 2 db „halászhálót” húzott ki abból a célból, hogy azt a későbbiekben kihúzza az abban elakadt halakkal együtt. Korábban már több információ is volt arra, hogy „rapsicok” járnak a vízre. Akkor nap kollégáink a tó közelében elfogtak két gyanúsan viselkedő férfit, akiket elszámoltattak, majd előállítottak a kapitányságra bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A kihúzott hálókban ugyanis összesen 11 db ponty volt, melyek közel 35 kilogrammot nyomtak, értékük meghaladta az 50.000 forintot. A lopási kár így megtérült, a még élő halakat kivágták a hálóból és visszaengedték a tóba.

Fotó: Rendőrség

Kihallgatásuk során a 24 és 27 éves iregszemcsei férfiak beismerő vallomást tettek, a fiatalabb férfi elmondta, korábban egy alkalommal halászott már hasonló módszerrel és akkor 3 db egyenként nagyjából 3 kilós pontyot fogott.  A férfiaknak a lopás mellett orvhalászat és állatkínzás miatt is felelniük kell.

Fotó: Rendőrség

Közúti igazoltatás során buktak le azok a horgászok, akik 2022. november harmadikán este a Kecsege-puszta határában lévő tavon próbáltak szerencsét. Az igazoltatás során erős halszag áradt a dobozos kocsi utasteréből, majd a raktér átvizsgálásakor egy letakart zsákból 8 darab kisebb-nagyobb ponty került elő, volt köztük egy 12 kg fölötti kapitális példány is. A halak súlya több mint 30 kilogramm volt, így a lopási kár közel 160.000 forint, mely lefoglalással részben megtérült. A halak még éltek, így azokat átmenetileg egy vizeshordóba téve, később visszavitték a tóba. A pecások elmondták, horgászbottal fogták a halakat. A történet szépséghibája, hogy a területre nem rendelkeznek horgászengedéllyel, sem napijeggyel. Állításuk szerint állami horgászjegyük van, de azt sem tartották maguknál.

Fotó: Rendőrség

Az igazoltatott 45 éves fürgedi és 62 éves ozorai férfit előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, és bíróság elé állításuk mellett döntöttek. A Tamási Járásbíróság mindkettőjüket 1 év 8 hónapra próbára bocsátotta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom