Keressen minket

Horgászat

A mártélyi amurok nyomában

0

Az Agro Jager News következő vadvízi horgásza Csongrád-Csanád megyében él. Szombat Mihályt kérdeztük a legutóbbi élményeiről és mártélyi holtágról…

0

Közzétéve:

0

Az Agro Jager News következő vadvízi horgásza Csongrád-Csanád megyében él. Szombat Mihályt kérdeztük a legutóbbi élményeiről és mártélyi holtágról…

Szombat Mihály és a mártélyi amurja (Kép: Szombat Mihály – Agro Jager News)

Kérlek, mesélj pár szót Mártélyról, a holtágról és annak jellemzőiről?

Csongrád-Csanád megyében helyezkedik el Mártély a Tisza bal partján, a Hódmezővásárhelyi járásban. A település nem messze fekszik Szegedtől, illetve északnyugati irányban alig 10 kilométerre van Hódmezővásárhelytől. A falu első legkorábbi írásos emléke I. István 1024-es keltezésű okleve. A Tisza közelsége miatt mindig is bővelkedett halban és vadban. Az itt lévő birtok először a zalavári apátság tulajdonába volt.

A holtágat ritkán a Tisza felpezsdíti, a friss víz mellett jelentős halállomány is érkezik (Kép: Szombat Mihály – Agro Jager News)

A helyi horgászok és természetbúvárok kedvelt kiránduló helye a mártélyi Tisza holtág, amely a szabályozás következtében alakult ki. A 19. század végén a túlfejlett kanyart átvágták, ami megalkotta a mostani holtágat. Időnként azonban, amikor árad a Tisza, egy bukógáton keresztül fel tud frissülni az itteni „Dög-Tisza” ahogy a helyiek is hívják. Nagyobb áradások alkalmával jelentős halállomány is beúszik a horgászok nagy örömére. A víz mélysége miatt a horgászok főleg a Gyémánt-kanyarban próbálkoznak. Az áradás miatt vélhetően kevesebb lesz a ruca-öröm, ami egyes években megnehezíti a horgászatot.

Kérlek, mesélj pár dolgot magadról, illetve arról miért szeretsz idejárni horgászni?

Gyerekkorom óta horgászok, közel 35 éve. Én azon horgászok közé tartozom, akik a horgászat szépségét keresik. Bárhogy is alakuljon a horgászat, nekem ünnepnapnak számít, amikor egy pillanatra a természet vesz körül, mindentől távol, ahol nem csörög a telefon és nem a munkámon gondolkozom. Éppen ezért nem is rendelkezem igen komoly felszereléssel, ha megakasztok egy keszeget annak ugyanúgy tudok örülni, mint egy két kilogrammos pontynak. Azért is szeretek ide járni horgászni, mert az áradás időnként megmozgatja az itteni vizet és halállományt. A mostani is ilyen időszak, nagyobb mennyiségű hal úszhatott be a holtágra. Felpezsdült a horgászélet, a fogásoknak híre megy. Egyre többen fognak nagytestű amurokat.

Hogy sikerült megfogni az amurodat?

Barátommal, Gáborral közösen indultunk ki holtágra. Még napvilágon kiértünk, azonnal elkezdtünk etetni és felcsaliztuk a botokat. Fűzött kukoricát alkalmaztam, amihez még gyöngykukoricát tűztem fel – ennek hatására a csali vélhetően meglebegett a vízfenéken.

Az amurt kukoricával sikerült horogra csalni (Kép: Szombat Mihály – Agro Jager News)

Teltek múltak az órák, de jelentős kapásom nem volt. Szerencsére a teljesítménykényszer engem nem hajt horgászat közben, jól éreztük magunkat a nyár utolsó igazi hónapjában. Azonban 22:30 fele a botom, mintha gyorsan el akart volna tőlem köszönni, egyenesen a víz irányába mozdult el. Szerencsére mellette ültem így azonnal tudtam reagálni. Ponty volt a kiszemelt halfajta, de az oldalazó mozgással szemben kitört és befelé indult. Tudtam, hogy amurt sikerült akasztani, a boton még csak 3 kilósra tippeltem a sötétségben. Körülbelül 10 perc fárasztás után, miután már meg tudtuk világítani, sejlett fel bennem: ha minden jól alakul, sikerül kifognom életem egyik legnagyobb amurját. A fárasztást nagyon élveztem. A pár ezer forintos felszerelésemmel, viszonylag problémamentesen, kíméletesen ki is tudtuk emelni a halat. A mérlegeléskor derült ki, hogy jóval alá becsültem a méreteit, mivel 5 kilogramm tömegű volt az amurom. Mivel az amur nem őshonos hazánkban és a helyi horgászrend is tiltja a halfaj visszaengedését, ezért haza kellett vinnem a családom részére, akik örültek a halnak. A mostani élmények annyira felvillanyoztak, hogy ha az időm engedi, akkor folytatjuk az amur horgászatot és belekóstolunk a szürkeharcsa horgászatába is – tudta meg az Agro Jager News…

Írta: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

 

 

0

Horgászat

Sétálgatunk? Sétálgatunk?

+1

Varga Szilárd élménybeszámolója:

+1

Published

on

+1

A laikusokat és kételkedőket ki kell ábrándítanom, mert a következőkben nem egy hóbortos, céltalan parti kószálgatásról fogok értekezni, hanem egy célzott, pergető technikát szeretnék bemutatni az olvasók számára.

Mint azt mindannyian tudjuk, kifejezetten sikeresek lehetünk a rablóhalak felkutatásában a különböző mesterséges építmények, kikötői oszlopok és vasfalak közvetlen közelében. Az ilyen tereptárgyak mindig kiemelt haltartó képességgel rendelkezhetnek, amit érdemes szem előtt tartanunk. A vasfalak aljában a halak előszeretettel bújnak meg, különösen, ha a fal szegélye védett a napsütéstől, tehát árnyékos. A rablóhalak viselkedésére jellemző, hogy előnyben részesítik azokat a területeket, ahol kilétük rejtve maradhat. Tipikus példa erre a csapósügér, amely tökéletesen kihasználja a kikötők védfalai által biztosított rejtekhelyeket.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing

Az ilyen vasfalakat mindig azon az oldalon, vagy olyan időpontban érdemes felkeresni, amikor a fal tövét nem éri közvetlen napsütés. Többféle módszerrel is próbálkozhatunk a rablóhalak becserkészésére, és a megfelelő montázs kiválasztása több szempont mérlegelését igényli.

A műcsali vezetése a következőképpen történik: magunk mellett függőlegesen leengedjük a csalit, majd amikor teljesen leér, lágy pöccintésekkel kezdjük el kutatni a mederben tartózkodó ragadozókat. A gumicsalit néhányszor meglibbentve próbáljuk meggyőződni arról, hogy tartózkodik-e az adott ponton zsákmányra leső rablóhal. Ha nincs kapás, egy lépést tovább haladva folytatjuk a műcsali pattogtatását, így igyekezve felkutatni a csíkos bélpoklosokat. Ezzel a módszerrel végigsétálhatunk a védfalak mentén, és nagy eséllyel találkozhatunk egy-két sügérrel.

A különböző technikák alkalmazásával még eredményesebbek lehetünk, például a Ned-Rig, a Drop Shot vagy egy egyszerű jiges gumihalas módszer is hatékony lehet. Mivel a csalink közvetlenül alattunk helyezkedik el, finoman emelgetve hosszabb ideig tarthatjuk egy adott ponton, anélkül hogy elsodródna a célhelyről. Ha megbizonyosodtunk arról, hogy az adott ponton nincs rablóhal, akkor egy lépéssel tovább haladva ismételten nekilátunk a műcsali emelgetésének. Ezzel a lassú, részletes módszerrel szinte végigtapogathatjuk a védfalak alját, és jó eséllyel rábukkanhatunk egy sügérre.

Az emelgetés magasságának megválasztása is fontos tényező. Tapasztalataim szerint általában 30-50 cm-es felugrasztás bőven elegendő, de a víz hőmérséklete is befolyásolja ezt. Lehűlő vízben akár 20 cm-es fellibbentés is elegendő lehet, ilyenkor a csalit hosszabb ideig érdemes egy helyben tartani, és türelmesen kivárni a sügér támadását. Télen a csapósügér lassabban reagál, ezért a visszahullás végén akár 4-5 másodpercig is várhatunk a következő mozdulat előtt. Nyáron ezzel szemben a melegebb víz miatt nincs szükség erre a türelmesebb technikára, ilyenkor intenzíven és folyamatosan táncoltatva vezethetjük a csalit. Ha sügér van a közelben, biztosan lecsap rá.

A megfelelő csali kiválasztása szintén kulcsfontosságú, és széles skálán mozoghat. Én például a Hiki és a Fanatik UL csalijaitól kezdve a Zander Pro Shadig szinte mindenféle plasztikkal próbálkozom. A legfontosabb tényező azonban a megfelelő helyszín és időpont megválasztása. Fontos, hogy akkor próbálkozzunk, amikor a vasfal vagy egyéb műtárgy szegélye árnyékban van, hiszen ilyenkor nagyobb eséllyel találunk ott sügért.

Próbáljátok ki Ti is ezt az igazán érdekes és élvezetes pergetési módot, és garantáltan nem fogtok csalódni!

Görbüljön mindenkinek!

Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing

Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!

+1
Tovább olvasom

Horgászat

26 tonna háromnyaras pontyot telepítenek Békés vármegyében

Published

on

0

Orosháza térségében már februárban, a háromnyaras pontytelepítések folytatásaként megkezdte a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége a többi vízterületük horogérett, 2-2,5 kg átlagsúlyú pontyokkal történő tavaszi frissítését. Ennek során a Király és Társa Kft. öcsödi telepéről 6.200 kg, a Fish-Coop Kft. dénesmajori telepéről 9.200 kg pontyot vásároltak és helyezeztek ki, illetve jövő héten további 11.000 kg halat várnak a Biharugrai Halgazdaság Kft-től. A telepítés a KHESZ önerejéből és a MOHOSZ ÁPFE-VII/2/2025. számú támogatásából valósul meg közölte a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége.

Békés vármegye megannyi vizébe került méretes ponty! Forrás:  Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége

A haltermelő partnereiktől beszerezett pontyok mellett megkezdték az Ecsegfalvi Halgazdaságukban történő lehalászási munkálatokat is, amelyek további egészséges, kiváló minőségű pontyállománnyal gazdagítják vizeinket.
A kedvező halasítási körülményeknek köszönhetően április első hetéig mindegyik KHESZ vízterület részesülni fog háromnyaras pontytelepítésből.

Több halgazdaságból jelentős mennyiségű ponty került a Békés vármegyei vizekbe. Forrás:  Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége

A Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége közleményben fejezte ki MOHOSZ támogatását, a termelő és a telepítésben közreműködő kollégáik munkáját és támogatását.

Forrás:  Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége

Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Horgászat

Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén

Published

on

0

Irány Békés vármegye! Január hónapban a Fekete- és Kettős-Körös mentén a folyóparti horgászhelyek megközelíthetősége és használhatósága érdekében zöldterületi munkálatokat végzett a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A munkák a Fekete-Körös jobb partján Sarkad térségétől lefelé a Gyula-Sarkad vasúti hídig, a Kettős-Körös bal partján Békéscsaba-Doboz közúti hídig, majd a jobb parton a Békéscsaba-Doboz közúti hídtól lefelé a duzzasztóműig történtek.
A vízparti horgászhelyeket érintő zöldterületi tevékenységek leginkább a folyóvízi medreket övező elburjánzott ámorakácra terjedtek ki. A munkákat a KÖVIZIG engedélyével és folyamatos felügyelete mellett végezték a horgászok.
A Fekete-Körös mentén összesen 68, a Kettős-Körösön az összefolyás és a dobozi híd között 36, a Kettős-Körösön a dobozi hídtól a békési duzzasztóig 76 helyet hoztak rendbe, vagy alakítottak ki.
A munkák eredményeként az egyes helyeket szinte teljesen benövő ámorakác gépi ledarálásra került, megteremtve ezzel a lehetőséget egy széles bejárón át a vízpartok kényelmesebb megközelítéséhez és horgászcélú használatához.

Forrás: 
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom