Az illegális, nem bejelentett, szabályozatlan halászat és horgászat óriási problémákat okoz világszerte, hazánkban is fontos küzdeni ellene, Magyarországon 2015 májusától a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) működteti az Állami Halőri Szolgálatot (ÁHSZ). Feladata a hatályos jogszabályok betartatása, az állandó jelenlét, ellenőrzés biztosítása az ország halgazdálkodási vízterületein, a halértékesítő- és feldolgozóhelyeken, valamint a vendéglátó egységekben.
– Ha a szakemberek tetten érnek valakit a helyszínen, akkor ezt jegyzőkönyvben rögzítik, majd ez alapján elindítják a hatósági végzést. A jogsértés típusától függően akár több hónapra is eltilthatják a horgászattól a rajtakapottat, emellett zár alá veszik az illegálisan használt eszközöket – hangsúlyozta Markella Krisztián. A Nébih osztályvezetője hozzátette, az ÁHSZ mellett a horgászszövetségek és azok tagszervezetei is kötelesek vízterületük halállományát és élőhelyét őrizni.
A szakember kiemelte, nem minden horgászattal, halászattal összefüggésben elkövetett jogsértés minősül egyben bűncselekménynek is. A kiszabott bírságokat két nagy csoportra lehet osztani: a halvédelmi bírságot a szabálytalan horgászat és halászat alapján, míg a másikat a halgazdálkodáshoz köthető jogsértések esetén szabják ki. Az „átlaghorgászt” az előző érinti.
Az engedély nélküli horgászat vagy halászat a legtöbbször vétség, ilyenkor az érintett nem tud felmutatni érvényes állami horgász- vagy halászjegyet, fogási naplót, esetleg nincs területi jegye. A törvény értelmében, aki jogosulatlanul, halászhálóval vagy más halászeszközzel – a horgászatot kivéve – halat fog vagy „kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez”, e vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Nébih által kiszabott legnagyobb halvédelmi bírság 480 ezer forint volt, amelyet jogosulatlan horgászat és nagy hal kereskedelme miatt róttak ki. A járványhelyzet alatt az emberek előszeretettel töltötték szabadidejüket horgászattal, ennek ellenére a szabálysértések száma ebben az időszakban nem változott számottevően.
Nagy hal
Ma a horgászok jelentős része nem élelmiszerként tekint a halra, hanem a nagy zsákmányban érdekelt. Egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott, magántulajdonban lévő horgásztó, ezek a „nagyhal” fogásának élményét garantálják. A nagy testű halak felnevelése több évtizedes munka, nehezen beszerezhetőek, és piaci értékük – egy 25-30 kilós pontynál – meghaladhatja a 600 ezer forintot. A nagyhalak természetes vizekből való kifogására és magánhorgásztavaknak értékesítésére jelentős feketegazdaság épült hazánkban is.
Forrás: Délmagyarország
