Horgászat
A MATE-n zajlik a hazai halászatfejlesztés legjelentősebb szakmai fóruma
A MATE Halászati Kutató Központja (HAKI) idén 45. éve rendezi meg a Halászati Tudományos Tanácskozást, ahol a hazai tudományos műhelyek az akvakultúra-technológia, a hal-szaporodásbiológia, a halegészségügy és a hidrobiológia területein elért legújabb kutatási és innovációs eredményeiket ismertetik.
A MATE Halászati Kutató Központja (HAKI) idén 45. éve rendezi meg a Halászati Tudományos Tanácskozást, ahol a hazai tudományos műhelyek az akvakultúra-technológia, a hal-szaporodásbiológia, a halegészségügy és a hidrobiológia területein elért legújabb kutatási és innovációs eredményeiket ismertetik.
A személyes részvétellel, ugyanakkor online is nyomon követhető tanácskozás a legszélesebb körben segíti elő az ágazati szereplők közötti párbeszédet és a kapcsolatok erősítését. A szeptember 8-9. között megrendezésre kerülő XLV. Halászati Tudományos Tanácskozás résztvevőit Dr. Kovács Melinda, a MATE tudományos rektorhelyettese, valamint Babák Mihály, Szarvas Város polgármestere köszönti.
Az Európai Zöld Megállapodás céljainak elérését biztosító stratégiák – „Termőföldtől az asztalig”, „Biodiverzitás stratégia” – megvalósítása komoly kihívás elé állítják a hazai akvakultúra ágazatot, ugyanakkor egyedülálló lehetőséget is biztosítanak a kiváló adottságokkal és komoly szakmai hagyományokkal rendelkező magyar akvakultúra számára. A termelés növeléséhez és a fenntarthatósági célok eléréséhez az ágazati szereplők hármasának – a kormányzatnak, a termelőknek és a kutatási központoknak – közös erőfeszítésére van szükség. A fejlődés egyik kulcsát a megvalósuló innováció jelenti.
A hazai halgazdálkodás kutatási és innovációs céljainak megvalósításához létrehozott pénzügyi eszközök közül ki kell emelni a Horizon Europe programot, amely a jelenlegi, 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus során összesen 95,5 milliárd euró forrást biztosít a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérésére, valamint az Európai Unió versenyképességének és növekedésének céljaira.
A tenger nélküli tagállamok közös erőfeszítéseinek köszönhetően az új programban a „Kék gazdálkodás” céljai között az édesvizek fenntarthatósága és az édesvizek akvakultúra-fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap. Az idei konferencia központjában éppen ezért a hazai halgazdálkodás versenyképességének növelését, valamint a fenntarthatóságot erősítő innovációs lehetőségek, valamint ezek megvalósítását biztosító eszközök bemutatása áll. A plenáris előadások során Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a „Kék gazdálkodás” céljairól és a célok megvalósításához rendelkezésre álló eszközökről beszél. Dr. Halasi-Kovács Béla, a MATE HAKI vezetője „Az édesvízi akvakultúra-fejlesztés lehetőségei a Horizon Europe keretei között” címmel tart előadást.
A tanácskozás második napján kerül sor az „Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmánykiegészítők termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása (IMMUNALGA)” című GINOP-projekt zárórendezvényére, melynek során a programban résztvevő kutatók az édesvízi algafajok termelésére és hasznosítására vonatkozó legfontosabb eredményeikről tájékoztatják az ágazat szakembereit.
Forrás: MATE
2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.
A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.
Horgászat
Elektromos árammal elkábították, majd „összegereblyézték” a halakat
Az ügyészség vádalt emelt két férfival szemben
A Bajai Járási Ügyészség orvhalászat miatt vádat emelt két férfival szemben, akik a Dunába eresztve az elektromos halászgép vezetékét, árammal elkábították, majd un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték a halakat.
A vád szerint a sükösdi férfi orvhalászat miatt korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt állt. 2022. augusztus 2-án, hajnalban a társa motorcsónakján megjelentek a Dunán azért, hogy jogosulatlanul halat fogjanak. A férfiak elektromos halászgéppel, tiltott módon, a gép vezetékeit a vízbe eresztették, aminek következtében az áram bevonzotta és elkábította az állatokat.
Ezután a vádlottak un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték, és a csónakba emelték a halakat. Az orvhalászat befejeztével a férfiak a Duna bal partján elrejtették az eszközeiket, a motorcsónakot pedig egy úszóműhöz rögzítették, majd autóba ültek és távoztak. A szekszárdi rendőrök a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének munkatársaival közösen tartott ellenőrzésük során a két rabsicot igazoltatták, az elrejtett illegális horgászeszközöket megtalálták és lefoglalták.
A vádlottak tiltott módon olyan eszközt használtak halfogásra, amely az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásának kihasználásán alapul, az elkábított halakat pedig úgy ejtették zsákmányul, hogy nem a szájnyílásukba, hanem más testrészükbe akasztottak horgot.
Az ügyészség a két férfit orvhalászat bűntettével vádolja és ezért a büntetett előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a korábbi büntetését is utólag végre kell hajtani. Emellett az elkövetéshez használt eszközök elkobzását is indítványozza az ügyészség. Ügyükben a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A fotókon a vádlottak által használt és utóbb elrejtett elektromos halászgép és vezetékei, valamint szákok láthatók.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Vajon mit fogtam?
Egy dunai horgász segítséget kért a Magyar Haltani Társaságtól a fényképen szereplő halfaj meghatározásában:
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
Forrás: Magyar Haltani Társaság