Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyetem a zöldebb gazdálkodásért

Print Friendly, PDF & Email

Európai Zöld Megállapodás címmel konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetemen

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A Debreceni Egyetem új agrárképzéséről és kutatóközpontjáról is szó volt „Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra – Európai Zöld Megállapodás” címmel pénteken a Gazdaságtudományi Karon rendezett konferencián.

Európai Zöld Megállapodás” címmel konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetemen. (Kép: Debreceni Egyetem)

A konferencián az élelmiszer-gazdaságban érintett agrárközgazdászok és a termelői szféra képviselői vettek részt, hogy megvitassák a következő évek egyik legfontosabb kihívását, a környezeti fenntarthatósági kritériumok megfelelő üzemi és ágazati szintű versenyképességének fenntartása a hazai élelmiszergazdaságban. A résztvevők kitértek még az ezzel összefüggő globális kihívásokra – úgy mint a klímaváltozás, ÜHG-gázok kibocsátása, mikroműanyag-szennyezés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentése.

A rendezvény célja volt, hogy bemutassák a problémakör szakpolitikai hátterét, tudományos igényű megközelítésből tárják fel a témát.

Bács Zoltán kancellár a megnyitón mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a területen dolgozó szakemberek meg fogják találni a megoldást arra, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága is kezelhető legyen ezen új körülmények között.

Kép: Debreceni Egyetem

Ennek érdekében a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és az intézmény más egységei is mindent megtesznek. A Szenátus éppen a májusi ülésén döntött a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek a többi közt ezzel a témakörrel is van feladata, a környezetvédelem, természetvédelem, agrárium, vízgazdálkodás tekintetében – részletezte a kancellár.

Kapronczai István, a Gazdálkodás főszerkesztője kiemelte: a konferenciát kettős céllal rendezték meg.

Kép: Debreceni Egyetem

Az egyik cél, hogy szakmailag fejlődjünk, aktuális kérdésekre adjunk választ a tudomány, illetve a gyakorlat oldaláról. Ezeket közkinccsé téve szeretnénk segíteni a gazdálkodók és a gazdaságpolitika munkáját. A másik cél az, hogy szakmai közösséget építsünk, együttműködésünket szakmai és emberi értelemben fejlesszük – fogalmazott.

Szűcs István, a Gazdálkodástudományi Intézet igazgatója szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az EU irányvonalainak, az új környezetbarát technológiáknak, a humánerőforrás a legszűkebb keresztmetszet.

Kép: Debreceni Egyetem

A mi egyetemünk ebben lépett, hiszen elsőként létrehoztuk szakalapítóként és szeptembertől indítjuk az agrár üzleti digitalizáció szakot, ami pontosan ehhez a területhez fog szakembereket képezni – hangsúlyozta az intézetigazgató.

Az eseményen átadták az agrárgazdálkodás tudományos lapja, a Gazdálkodás folyóirat éves Nívódíjait. A három díjazott között volt egy debreceni egyetemi munkacsoport is. Feketéné Ferenczi Alíz, Szűcs István és Vida Viktória „Családi gazdasági kertek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata” című cikkét ismerte el Nívódíjjal a szakmai lap.

Kép: Debreceni Egyetem

Az eseményen egyebek mellett az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország állattenyésztésére, az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés közvetlen és közvetett hatása a hazai élelmiszergazdaság versenyképességére és a technológiai fejlődés különös tekintettel a digitalizációra és a precíziós technológiákra – szerepe az agrárium környezeti fenntarthatóságában címmel hangoztak el előadások.

A konferencia az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 „Tehetségből fiatal kutató” – a kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban című pályázathoz kapcsolódott.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

A vágótehén termelői ára 24 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI vágási statisztikai adatokat közölt:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024 január–márciusában a szarvasmarha vágása élősúlyban kifejezve 14,8 százalékkal csökkent a 2023. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás csaknem kétharmadát adó tehenek vágása mintegy 17,6 százalékkal, az üszőké 21,4 százalékkal volt kevesebb, a bikáké 1,1 százalékkal mérséklődött.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 14,3 százalékkal bővült (11,3 ezer tonna), értéke 7,4 százalékkal emelkedett 2024 január–februárjában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Albánia voltak. Magyarország élőmarha-importja 48,7 százalékkal 3,8 ezer tonnára, értéke 51,4 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint kétharmada Olaszországból, Dániából és Németországból származott. A marhahúsexport mennyisége 19,2 százalékkal (1,4 ezer tonna), értéke csaknem 23 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20,6 százalékkal (2,2 ezer tonna), értéke 10,8 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 774 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 áprilisában, ami 7 százalékkal mérséklődött 2023 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 11 százalékkal, a vágótehéné 24 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 10. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ne hagyja az utolsó pillanatra az egységes kérelem benyújtását!

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár 2024. június 10-ig várja az egységes kérelmek benyújtását ügyfeleitől.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár 2024. június 10-ig várja az egységes kérelmek benyújtását ügyfeleitől.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Idén 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

Május 15-ig több, mint 82 ezer gazdálkodó nyújtotta be területalapú igényléseit közel egymillió-négyszázezer hektárra, mely körülbelül a gazdálkodók felét és a területek egyötödét teszi ki.

A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon túl, a kapcsolódó nemzeti támogatások, valamint a vidékfejlesztési program intézkedései esetében kell az egységes kérelem benyújtó felületét használni.

Akik még nem nyújtották be az idei igénylésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen június 11-től kezdődően már nincs lehetőség egységes kérelem benyújtására vagy a benyújtott kérelem módosítására.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

50 éves kapcsolat

Print Friendly, PDF & Email

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont a Pannonia szlovén-osztrák-magyar határmenti erdészeti szakmai találkozónak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont a Pannonia szlovén-osztrák-magyar határmenti erdészeti szakmai találkozónak. Ezúttal (nem először) a klímaváltozás már az erdőkben is tapasztalt hatása volt a fő téma.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szlovénia pannon jellegű erdei a Muravidéken, a határos Délnyugat-Dunántúl (Zala és Vas vármegye), valamint Ausztria Burgenland tartománya hasonló éghajlati, talajtani és erdőtársulási adottságokkal rendelkezik. A Pannonia Napok célja, hogy az együttműködő partnerek megismerhessék egymás jó gyakorlatait, az aktuális problémákra, kihívásokra közösen keressék a megoldás lehetőségét, emellett a személyes kapcsolat is eredményesebbé váljon. A kapcsolatfelvételt az Országos Erdészeti Egyesület 1972. évi vándorgyűlésén a szlovén Muravidéki Erdészeti Egyesület képviseletében Nemesszeghy László erdőmérnök kezdeményezte.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az első Pannonia határmenti szakmai találkozót 1973-ban tartották. Azóta egy év kihagyással (a Covid miatt) minden évben összejönnek a Maribori, a Podravjei, a Burgenlandi, a Nagykanizsai valamint a Szombathelyi Helyi Csoportok képviselői, hogy megismerjék és értékeljék egymás szakmai eredményeit, problémáit, mégpedig az erdőben.
A Pannonia Erdésztalálkozó résztvevőit a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központban Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, valamint Kardos Bendegúz, az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportjának elnöke köszöntötte az erdész elődök emlékfája előtt.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Dr. Borovics Attila , a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója a magyar erdőkben a napi gyakorlatban is érzékelhető éghajlatváltozásról és az emberi beavatkozás fontosságáról beszélt. A folyamat most százszor gyorsabb, mint a jégkorszakot követő felmelegedés során. Ehhez a sebességhez a természet nem tud alkalmazkodni. A megfelelő fafajok, és az erdők kezelési módjának megválasztása fontos eszköze lehet annak, hogy ne tűnjenek el az erdők, és az erdei szolgáltatások minősége és elérhetősége se csökkenjen számottevően. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásainak eredményei hozzájárulnak a probléma kezelését szolgáló innovációk kidolgozásához. A klímaváltozás hatásait mérséklő döntéstámogatási rendszer (SiteViewer, www.ertigis.hu) ma már a gyakorló erdőgazdálkodók napi munkájának része. – hangzott el.

A Pannonia Erdésztalálkozó 1997-ben állított, 25. jubileumi emléktáblája mellé került az együttműködés idei, 50. évfordulója alkalmából készült újabb faragott fa tábla, amelyet Bakó Csaba, az Országos Erdészeti Egyesület Nyugat-dunántúli régióképviselője, a Szombathelyi Helyi Csoport korábbi és Kardos Bendegúz jelenlegi elnöke leplezett le. A három ország képviselői itt elhelyezték babérkoszorúikat. Vlado Bratkovic, az együttműködés egyik meghatározó egyénisége úgy fogalmazott: „Az erdészek, barátok nem csak a Pannonia Találkozót hozták létre, hanem letették az Európai Unió alapjait.” Ezután faültetés következett, a három ország jellemző fafajai is díszítik mostantól az ökoturisztikai központ parkját. A szlovén maribori és muraszombati csoport kislevelű hársat, az ausztriai Burgenlandból érkezett küldöttség kocsánytalan tölgyet, a magyar erdészek pedig kocsányos tölgyet ültettek el.

A szakmai program Vas vármegye legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a Farkas-erdőben folytatódott, a találkozó résztvevői megismerhették az erdő történetét, Scherg Lőrinc erdőmester munkásságát, a jelenlegi erdőkezelési módokat. A Scherg Lőrinc kilátóról pedig felülről is megtekinthették a tájat. A találkozó második napján pedig a Jeli Arborétumot járták be a pannon erdészek.

A következő évben Szlovéniában, a Maribori Helyi Csoport lesz a házigazdája az eseménynek.

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom