Keressen minket

Horgászat

Az év hala a bodorka

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A hagyományokhoz híven idén is szavazást hirdetett az év hala címére a Magyar Haltani Társaság. 2022-ben a horgászok egyik kedvelt faja, a bodorka kapta a legtöbb voksot, melyet Dr. Staszny Ádám, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatója ismertetett – közölte a MATE.

Meg van az év hala. 2022-ben a bodorka kapta a legtöbb voksot. (Kép: Dr. Ferincz Árpád – MATE)

Három halfaj közül választhatott az online térben kezdeményezett szavazáson a természet- és halbarát közönség az „Év hala” cím sorsáról. Az akcióban több mint négyezren vettek részt, közülük 55 százalékos arányban a bodorkát jelölték meg első helyen, mellyel el is dőlt a sorrend. A képzeletbeli dobogó második fokára a széles durbincs, a harmadikra a bagolykeszeg került.

Dr. Staszny Ádám, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tudományos főmunkatársától megtudtuk, a bodorka hazánk egyik legáltalánosabban elterjedt halfaja. A hegyi patakok felső szakaszai, valamint az extrém oxigénhiányos vizek kivételével gyakorlatilag minden vízben előfordulhat.

„Őshonos halfajról van szó, melynek eredeti elterjedési területe alapvetően Európára és Szibériára korlátozódik. Elterjedésének határai: nyugaton a Pireneusok, keleten a Léna folyó vízrendszere, északon a sarkkör, míg délen Spanyolország, Olaszország és Törökország északi területéig tart. Előfordul félsós (brakk) vizekben is. Betelepített állományai élnek az Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Kazahsztán, Észak-Afrika és Ausztrália egyes vizeiben.”

A MATE kutatója elmondta, mivel őshonos fajunk, régóta találkozhatunk vele a feljegyzésekben. Már Herman Ottó 1887-es, A Magyar Halászat Könyvében is részletes leírást találunk a fajról, igaz ebben még veresszárnyú „konczér” néven.

Külső megjelenését tekintve a bodorka teste oldalról lapított, közepesen magas. Pikkelyei viszonylag nagyok, háta általában sötétebb árnyalatú, míg hasa világos. Szemgyűrűje általában vöröses színű, úszói leggyakrabban narancssárgák. Könnyen összekeverhető a vörösszárnyú keszeggel, azonban a bodorka szája csúcsba nyíló, míg a vörösszárnyú keszegé felső állású, illetve a hát- és hasúszói egy vonalban erednek, a vörösszárnyú keszeg hátúszója azonban mindig hátrébb ered, mint a hasúszók.

„A bodorka mindenevő, ún. omnivor halfaj. Az adott vízben rendelkezésre álló táplálékot fogyasztja. Ivadékkorban kerekesférgeket, kagylólárvákat, majd később planktonikus rákokat, üledéklakó gerincteleneket, rovarlárvákat, kagylókat, csigákat, illetve élő és elhalt növényi részeket is fogyaszt. Mivel legtöbb vizünkben a bodorka magától „megterem”, ezért nem jellemző, hogy szaporítanák. Természetesen a pontyfélékre kidolgozott szaporítási eljárás a bodorka esetén is alkalmazható”- folytatta a faj ismertetését az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatója.

A halimádók számára minden bizonnyal a kifogásával és felhasználásával összefüggő tudnivalók a legizgalmasabbak.

„Viszonylag könnyű horgászzsákmánynak számít. A gyerekek is többnyire ezzel a fajjal találkoznak az elsők között, amikor horgászni kezdenek. Általában finomszerelékes készséggel eredményes rá a horgászat, valamilyen élőcsalival (földigiliszta, csontkukac) vagy – nagyobb példányok esetén -kukoricával lehet eredményes a horgászata. Száraz, szálkás húsa van. Leggyakrabban fűszeres lisztben kisütve, illetve halászlevek alaplevében fogyasztják.”

Forrás: MATE

Horgászat

Márnahorgászat a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

Czirják Viktor osztotta meg tapasztalait a márna fogásáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mivel úgy érzem, van rá igény, írok pár gondolatot a nagytestű márnák horgászatáról, a saját szemszögemből.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Nagytestű márna számomra a három kiló feletti. Én a dunántúli folyókat járom (Rába, Dráva, Duna), szerencsére ezek a vizek szép állománnyal rendelkeznek. Az év minden napján van gyakorlatilag esély, persze az ívási időben én sem piszkálom őket, de igazán ilyenkor és késő ősszel lehet becsapni a nagyokat. Ez legtöbbször csak néhány nap, amikor egy peca alkalmával akár 8-10 darabot is fogok, három kiló körüli átlagsúlyban.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Ilyenkor a nagyjából hasonló méretűek csapatokban vonulnak szaporodni, adott helyeken elidőzve akár napokig. Akkor kell ott lenni… Na, de hol? Egyrészt nyilván nem adok pontos koordinátákat, ráadásul különböző méretű folyókon is másképp viselkednek.

Az alapvető kulcs tehát a hely és az idő. Ami azonos a nagy (Duna, Dráva) és a közepes (Rába) folyókon, hogy jellemzően a nagyobb gödrök, medencék, törések alatt és felett állomásoznak ilyenkor egy ideig. Nem benn a gödörben, hanem azok környékén, gyakran alig méteres vízben. Mutatják magukat, sokszor napközben is!

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy ebben az időszakban nem etetek. Nincs értelme, nem fog a csapat ráállni, inkább figyelek egy darabig az adott helyen. El fogja árulni magát… Ez adja a módszert is, a leghatékonyabb a fenekezés, de a boló is jó lehet. Rakóssal általában nehéz elérni sajnos ilyenkor. Én erős feder botokat használok, vékony fonott zsinórt, 30-as mono előke, minimum 2-es vastag húsú horog. Szigorúan végólmos megoldás.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

A súly tekintetében két megoldás van. Van a helyben tartott (120-200 gramm), sodrás függvényében, illetve a görgetés alternatív változata ugyanazon a helyen 50 -80 grammal, az adott pályát végigkopogtatva. Általában az utóbbi a jobb most. Előke legalább 70 centi hosszú.

Természetesen a fényváltás és a teljes sötétség a legjobb időszak, akad napközben is, de hangsúlyozom, hogy a hely a legfontosabb! Többet ér tíz percet figyelni, mint akár egyetlen gombócot is dobni… (nyáron, ősz elején kell etetni!)
Csali nem bonyolult most. Favorit a vastag esőgiliszta, utána jön a sajt és biztos furcsa lesz, de a csemege kukorica is nagyon jó. Jók lehetnek bizonyos ízű waftersek is.

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Giliszta általában kettő, néhány helyen tűzve. Sajt 1,5*2 centi kb, szilikon szálra fűzve. Csontit ilyenkor nem használok. (később annál többet) Gyakran dobok újat, figyelve, hogy hol fordulnak. Ha nincs kapás tíz percig, új dobás, vagy csali csere. Esetleg változtatok a módszeren (görgetés VS fix helyen).

Fotó: Czirják Viktor- Agro Jager News

Nekem az áradó víz a barátom. Sok nagy halat fogok olyankor. Nem kell félni tőle, eszik akkor is, sőt…

 

Írta és fényképezte: Czirják Viktor

Tovább olvasom

Horgászat

“Az élmény, ami egy életre szól”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kelemen Dániel kapitális harcsát akasztott a szegedi Lencsés tavon. A fogásról beszámolt lapunknak:

Az elején leszögezném azt a tényt, hogy nem harcsára horgásztam, a nagyobb, pocakos pontyok voltak a célhalaim. Vasárnap délelőtt nem volt egy mozdítás sem, de ahogy delet ütött az óra, ez rohamosan megváltozott. Először sikerült a szákba terelni egy 8,46 kg-os nyurgapontyot.

Fotó: Kelemen Dániel – Agor Jager News

Ezután jött a csoda, amiről eddig még álmodni sem mertem….egy bedobást követően, hatalmas húzást éreztem, még mielőtt leraktam volna a botomat a bottartóra. A rejtélyes hal teljes erejét bevetve megindult. Ekkor már sejtettem, hogy nem kis példánnyal van dolgom. Az orsóm szó szerint füstölt, a botom karikába hajlott. Miután komolyabb ellenállást érzett, feljött a víz felszínére és csapott egyet a farkúszójával. Ekkor tudatosult bennem, hogy a horgon egy kapitális, akkori tippem szerint egy 50+ os harcsa van. Az igazi küzdelem ezután vette kezdetét: próbáltam fékezni a hal nagyobb kirohanásait, de egy “gyengébb” felszereléssel ez nehezen kivitelezhető.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A partról való fárasztás körülbelül fél órához közeledett, ekkor szóltak a horgásztársaim a halőrnek, Laci bácsinak, hogy sürgősen jöjjön a csónakkal, mert alighanem egy új tórekord küzd a horog végén. Nem kellett sokat várni, már jött is a segítség. A küzdelem odabent folytatódott a vízen, ahol a hal irányított engem, s nem én őt. A méretes, masszív csónakot ide-oda húzta, vonta. A tóban számos nagyobb akadó található, amely elől a halat több alkalommal sikerül elhúzni. A partról rengeteg szurkolást kaptam, ami a végén már nagyon kellett, hiszen kezdett elhagyni az erőm, de küzdöttem tovább. A fárasztás során a harcsa többször is lefeküdt az iszapba, ezzel is megnehezítve a dolgomat.

Fotó: Kelemen Dániel – Agor Jager News

A tavat bejártuk a a bivalyerős “torpedóval”, de a vége fele éreztem, hogy fárad. Ekkor mutatta meg először a fejét. Amint megláttam felordítottam, ez tényleg kapitális lesz. Szerintem mindenki hallotta, aki a környéken volt. A monstrum többször kirohant még, de egyre fáradtabb volt. Közeledtünk az egy órán át tartó fárasztáshoz, amikor is sikerült 6.-7. próbálkozásra csónakhoz húzni. Laci bácsi kapva kapott az alkalmon és megragadta a halat, de a behúzáshoz már ketten kellettünk. Amikor sikeresen bent volt a hal, még nagyobb volt az öröm. A partról hatalmas tapsvihar kerekedett, mindenki örült a sikeremnek, sikerünknek. Ezután kivittük a partra és csodájára jártak kicsik és nagyok a nem mindennapi fogásnak. A hal lemérésre került, a pontos méretei pedig 240 cm hosszú és 81 kilogramm volt.

Fotó: Kelemen Dániel – Agor Jager News

Ezzel megdőlt a Lencsés-tavi harcsarekord. (A horog a hal szájába akadt hibátlanul, szabályosan, a lehető legjobb helyre.)

Felszerelés: Fox Horizont X3 bot, Shimano Ultegra XTE 14000 orsó, 0,25mm Shimano technikum főzsinór, Korda IQ Fluocarbon 25lb előkezsinór, 4-es Korda Krank X horog

Csali: 1 szem 22mm-es süllyedő fűszeres bojli volt. A tóban számos nagytestű hal is megtalálható, amely feledhetetlen élményt tud adni. Aki teheti az látogasson el Szegedre, a Lencsés horgásztó partjára és szerezzen élményeket.

Írta és fényképezte: Kelemen Dániel

Tovább olvasom

Horgászat

Átadták az Év halőre díjat

Print Friendly, PDF & Email

Átadták az Év halőre díjat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.

Fotó: MOHOSZ

A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.

Az eseményről készült részletes beszámolónk a Magyar Horgász áprilisi számában olvastható.Forrás: MOHOSZ

Tovább olvasom