Egy figyelemre méltó fogásról számoltak be a horgászok Heves vármegyéből: egy 25 kilogrammos harcsát emeltek ki a Markazi-tóból. A kapitális ragadozót Sándor Dávid fogta a kora reggeli órákban, pontosan hat órakor. A hal gumicsalira, pergetve érkezett, a kapás pedig egy fűzfa előtt mintegy két méterre történt.

A 154 hektáros Markazi-tó régóta kedvelt célpontja a ragadozóhalas horgászoknak, és az ilyen méretű harcsafogás tovább erősíti hírnevét. A sikeres akció a hajnali órákban zajlott, amikor a ragadozók aktívabban táplálkoznak, így a jól megválasztott módszer és csali meghozta az eredményt.

Fotó: Karlik Dominika

Sándor Dávid számára különösen értékes ez a fogás, hiszen 8 éves kora óta, immár 27 éve horgászik ezen a tavon. A mostani harcsa így nemcsak mérete miatt emlékezetes, hanem egy hosszú, helyismeretre épülő horgászmúlt újabb kiemelkedő pillanata is.

A 25 kilogrammos harcsa nemcsak a horgász számára jelentett maradandó élményt, hanem a térség horgászturisztikai vonzerejét is növeli. Az eset jól mutatja, hogy a Markazi-tó továbbra is komoly lehetőségeket kínál a nagytestű ragadozók kedvelőinek.

Írta és fényképezte: Karlik Dominika

A Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) elmúlt években végzett ellenőrzéseinek tapasztalatai javuló tendenciát mutatnak. Míg 2023-ban 46 figyelmeztetés és 13 bírság, 2024-ben 29 figyelmeztetés és 13 bírság, addig a tavalyi évben 8 figyelmeztetés és 9 bírság született. Az ellenőrzések a halgazdálkodási vízterületeken folytatott halgazdálkodási tevékenységre, a telepítések bejelentési kötelezettségének teljesítésére, valamint a halgazdálkodási tervben vállaltak megvalósulására terjedtek ki. Természetes vizeink őshonos halállományának védelme és élőhelyeik megóvása kiemelt jelentőségű.

Fotó: NÉBIH

A Nébih ÁHSZ kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A vármegyei halgazdálkodási szakügyintézők munkájának és az ÁHSZ ellenőrzéseinek eredményességét igazolja, hogy a bejelentett I-III. nyaras korosztályú pontytelepítéseket összehasonlítva a bejelentési hajlandóság nőtt. A telepítések száma évről évre nő, a jogszabályban meghatározott 3 napos előzetes bejelentési kötelezettség túllépése ugyanakkor szignifikánsan csökken. Elmondható, hogy a halgazdálkodásra jogosultak többsége jogszerűen gazdálkodik, az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. 2025-ben 5090 telepítést jelentettek be a halgazdálkodásra jogosultak. A helyszíni ellenőrzések során a telepítésre szánt állomány minőségi ellenőrzése mellett mennyiségi vizsgálat is történik. A tavalyi év során összesen 69 ellenőrzést történt.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján azonban több visszatérő szabálytalanság indokolja a fokozott körültekintést. Gyakran előfordul, hogy a halgazdálkodásra jogosultak nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentik be telepítési szándékukat. Tehát a telepítések nem a bejelentett időintervallumban vagy nem a megadott helyszínen valósulnak meg. Visszatérő jogszabálysértés továbbá a halgazdálkodási jogosultság vagy jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés, az idegenhonos vagy inváziós halfajok telepítése, valamint a halszállítmányokat kísérő víziállat-egészségőri igazolás hiánya. A jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy a képesített víziállat-egészségőr köteles a halszállítmányt szállítás előtt állategészségügyi szempontból megvizsgálni, és az igazolást szabályszerűen kiállítani. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint azonban továbbra is előfordul, hogy a szállítmányokat nem kíséri megfelelő dokumentáció, illetve szabálytalan gyakorlatként megjelenik az előre kiállított, biankó igazolások alkalmazása is.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár jelenleg nincs agresszívan terjedő fertőző betegség az ágazatban, a szabálytalan gyakorlatok növelik egy esetleges járvány kockázatát. Az előírások betartása alapvető a megelőzés és a hatékony járványkezelés szempontjából.

Természetes vizeink őshonos halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös érdekünk és feladatunk!

A Nébih ÁHSZ éppen ezért kéri, hogy a haltelepítések mennyiségével és minőségével kapcsolatos probléma esetén, haladéktalanul jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen. A bejelentések nagyban segítik a hatóság célirányos, hatékony munkáját.

A telepítések helyszíni ellenőrzéséhez a halszállító tartályt, a hitelesített mérleget és egyéb méréshez szükséges eszközöket a MAHOP és MAHOP+ pályázat biztosította a hatóság számára.
Forrás: NÉBIH

Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy fogyasztásuk biztonságos: akut kockázat nem áll fenn, és a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek szintje is megfelel az előírásoknak.

Fotó: Pixabay

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület 2024 nyarán hívta fel a Nébih figyelmét azon hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, a szakemberek pedig mintát vettek a Sajó határhoz közeli részéből. A laboratóriumban a növényevő és ragadozó halakból származó toxikus nehézfémek jelenlétét vizsgálták a szakemberek. A rendelkezésre álló információk és laborvizsgálati eredmények alapján 2024-ben a Nébih nem javasolta a Sajóból kifogott halak elfogyasztását.

A bejelentés óta eltelt másfél évben a Nébih szakemberei több ízben vizsgálták a Sajóból kifogott növényevő és ragadozó halak húsának toxikus nehézfém tartalmát. A Nébih laboratóriumában 26 minta vizsgálatát végezték el, 12 minta szervetlen arzén vizsgálata külföldi laboratóriumban történt. A mérések határértéket meghaladó toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént) nem mutattak ki a kifogott halakból.

Forrás: NÉBIH