Keressen minket

Horgászat

Kora tavaszi harcsázás Háromfán

Kutyáncsánin Borisz barátaival, évente kétszer,  szürkeharcsahorgászatot szervez. Gyerekkorukban minden szabadidejüket együtt töltötték, az évek múlásával azonban mindenkinek családja  és munkahelye lett. A barátság azonban mai napig megmaradt, amelyet a közös horgászataik során frissítenek fel.

Kapitális szürkeharcsát fogott Kutyáncsánin Borisz Háromfán. Legjobb barátai segítették a fárasztásban. (Kép: Kutyáncsánin Borisz – Agro Jager News)

Mindegyikük kipróbálta a horgászat különböző ágait, majd felnőtt fejjel mindannyian a szürkeharcsa horgászat felé orientálódtak. Háromfára járnak ki évente maximum kétszer, akkor, ha mindenkinek van egy kis szabadideje. Háromfa egy vadregényes horgászhely, a halak óriásiak, és egy rövid időre teljesen kikapcsolódhatnak a mindennapokból. Tavaly ősszel kezdték el a közös horgászat megszervezését, ekkor foglalták le a horgászhelyüket, bízva abban, hogy az időjárás is kedvező lesz.

Jó pár hónappal később, a baráti társaság szakadó hóesésben kezdte meg a  horgászatot. Az időjárás nem volt a legoptimálisabb, de a bajszos óriásokkal szemben, aki nem kockáztat, nem is nyer– fűzte hozzá Borisz. A helyzetüket a bodorka ívása is nehezítette, mert helyenként pezsgett a víz és eközben elég hideg is volt.

Nagyobb harcsák testközelből… (Kép: Kutyáncsánin Borisz – Agro Jager News)

A március és április hónap időjárása nagyon rapszódikusan alakult, azonban a napi középhőmérséklet egyértelműen emelkedett. Ezt figyelembe véve, különböző helyeken kínálták fel a csalikat, amelyet minden esetben csónakkal vittek be. Amikor a víz körülbelül eléri a 8 Celsius fokot, az éhes harcsák megmozdulnak vermelőhelyeikről. A profi szürkeharcsahorgászok ilyenkor minden szabadidejüket kint töltik a vízparton. Hasonló jó időszak csak kora ősszel lesz újból, amikor  a vízhőmérséklet ismét csökken.

A három legjobb barát Háromfán… (Kép: Kutyáncsánin Borisz – Agro Jager News)

Borisz szerint a harcsahorgászok legfontosabb erénye  a türelem. Aki ezzel a képességgel nem rendelkezik, inkább bele se kezdjen, mert hamar nagy kudarcok érhetik. Olyan, hogy valaki mindig halat fog, egyszerűen kizárt. Borisz és barátai azonban már a hétpróbás háromfai horgászok közé tartoznak. Korábbi évek tapasztalatai alapján, a 2022-es idénykezdésre mindenben felkészültek. Ez a víz nagyon speciális, megvannak a saját maga szabályai. A csalihal kiválasztásánál azt vették észre, hogy az minél nagyobb, annál kapósabb. Optimális a tenyérnyi ezüstkárász, amely megközelítőleg 0,5 és1 kilogramm között mozog. A horgászat megkezdésekor ugyan erős hidegfronti betörés volt a Kárpát-medencében, azonban az életerős csalihalak mozgása bizakodásra adott okot. Mivel Háromfán tavasszal a víz szinte kristálytiszta, a harcsák szemei vetekszenek a sasokéval. Nagyon hamar észreveszik a vastag fonott zsinórokat. Ha a felkínált csali, az akadótól messzebb van, mint fél méter, kapásra nem is számíthatnak. A szürkeharcsák megérzik, ha valami gyanúsan viselkedik.  A másik döntő momentum a tökéletes hely kiválasztása. Ha nem a nád, vagy akadós közelébe kínálják fel a csalit, akkor a harcsák megint elkerülik. Háromfán kockáztatni kell, máskülönben nem lesz eredmény. Mivel csak ritkán tudnak egyszerre kijutni, mindent megtettek azért, hogy sikerrel járjanak.

Hármójuk közül mindenki fogott már nagy harcsát, kivéve Boriszt, akit most mindenképpen fel akartak avatni a barátai.

Kép: Kutyáncsánin Borisz – Agro Jager News

A horgászok összesen 9 bottal horgásztak, amit a helyi szabályok megengednek. Minden esetben spannolós módszert választottak. A hidegfront ellenére, mégiscsak kora tavasz volt. Az éjszaka sötétjében hallani lehetett a fürdő pontyok hangját, időnként egy-egy szúnyog is elrepült a sötétségben. Kapás egyáltalán nem volt. Ilyenkor nyugodtan el is lehet aludni, mert hajnali órákig a harcsák sem mozognak sokat. Majd szinte óramű pontossággal hajnali három órakor megindultak a szürkeharcsák . Az első kapás rögtön 3 órakor jött. A következő 4 óra után. A halak méretei is egyre nőttek. A kíméletes fárasztás érdekében, minden esetben csónakot használtak. Mivel Háromfán a víz rendkívül mozaikos, ezért nem akarták a halakat áthúzni a vízinövényeken. Kora reggel fél hét felé megjött az igazán nagy kapitális hal, amire Borisz már évek óta várt. Az 50 kilogrammosnál nagyobb szürkeharcsa kemény ellenfélnek bizonyult, mert mindenáron szabadulni akart a horgászok kezei közül.

Amikor egy álom teljesül… (Kép: Kutyáncsánin Borisz – Agro Jager News)

Mivel már előzetes helyismerettel rendelkeztek, nem engedték, hogy a szürkeharcsa akadós részre navigálja be magát. A fárasztásban gyakorlott, összeszokott horgászok, a hatalmas harcsát lassan kifárasztották és óvatosan a csónakba emelték, úgy, hogy még véletlenül se sérüljön. Ezek a halak bármennyire is nagynak tűnnek, nagyon könnyen megsérülhetnek, főleg a hastájékon.

A legeredményesebb napjukon, egy éjszaka alatt, Borisz öt darab szürkeharcsát fogott, de minden nap több példány is akadt a horgukra. Egy esetben, egy nagyobb harcsa horgászbotot is tört, amivel olyan élményekkel gazdagodtak, amit sokáig nem fognak elfelejteni.

Pár hónap múlva újra itt az ősz. Kutyáncsánin Borisz és barátai, Kovács Tamás és Fehér Roland már a következő kora őszi szürkeharcsahorgászatra készülnek.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek: Kutyáncsánin Borisz

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Horgászat

Orvhalászok a rendőrök hálójában

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket…

Rendőrség: Az ügy adatai alapján az 52 éves férfi és 31 éves társa 2022. május 26-ára virradóan a Marcali-víztárolónál eresztőhálót jogosulatlanul használva fogtak pontyokat és harcsákat. A halászati őrök tetten érték őket, majd értesítették a marcali rendőröket.

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket… (Kép: Rendőrség)

Az egyenruhások a feltételezett elkövetőket a helyszín közelében elfogták és előállították a Marcali Rendőrkapitányságra. A nyomozók a két férfit orvhalászat és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Eresztőhálóval lopták a halat. (Kép: Rendőrség)

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így annak védelme mindannyiunk kötelessége. Ha halászattal, horgászattal kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, minden esetben jelezzék a hatóság felé!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Az elektronikusan megváltott területi horgászjegyet is be kell mutatni a vízparton

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának halőrei az elmúlt időszakban az ország több ellenőrzött vízterületén tapasztalták, hogy az elektronikusan értékesített területi horgászjegyeket nem nyomtatják ki a horgászok, de még egy elektronikus eszközön bemutatható másolattal sem rendelkeznek arról a horgászat közben. A Nébih fokozottan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, tartsák maguknál a területi horgászjegyeket akár papírra nyomtatva, akár elektronikus eszközön bemutatható módon! Ezzel számos kellemetlenségtől, például a horgászattól való eltiltástól is megkímélhetik magukat.

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat. (Kép: T.P. – Agro Jager News)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* úgy rendelkezik, hogy a halfogási tevékenységet végző személy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat során köteles magánál tartani a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – a fentiektől eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

Az előírások szerint a horgásznak a területi jegyet a horgászat teljes ideje alatt be kell tudnia mutatni az ellenőrző hatóság kérésére.

A horgászok körében elterjedt tévhit alapja az lehet, hogy a HORINFO rendszerben értékesített területi horgászjegyekkel rendelkező horgászvizeken a halgazdálkodásra jogosult hivatásos halőrei hozzáféréssel rendelkeznek a kiadott területi jegyek adatbázisához, azaz a MOHOSZ által üzemeltett halőri applikációval vagy mobilalkalmazás segítségével ki tudják keresni a szükséges információkat.

Ugyanakkor a fent idézett jogszabályban olvasható, hogy a területileg illetékes hivatásos halőrökön kívül számos más szervezet (pl. a halgazdálkodási hatóság, az Állami Halőri Szolgálat, a természetvédelmi őri szolgálat, valamint a rendőrhatóság) felhatalmazott munkatársai szintén ellenőrizhetik a horgászokat, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek hozzáféréssel a MOHOSZ által kezelt területi jegyek adatbázisához. Mivel ők ellenőrzés alkalmával csupán azt tudják megállapítani, hogy a horgászatot végző személy nem tudja bemutatni a területi engedélyét, a jogosulatlan horgászat miatt eljárást kell kezdeményezniük vele szemben. Ilyen esetben a horgász állami jegyét bevonják legalább addig, amíg a halvédelmi eljárást a hatóság lefolytatja, és a horgász tisztázza a területi engedélyének meglétét. A hatósági eljárás befejezése több napot is igénybe vehet.

A Nébih továbbra is kéri, hogy amennyiben halászattal, horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Horgászat

Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért

A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

Debreceni Egyetem: Hazánk őshonos pontytájfajtái jelentős genetikai tartalékokkal rendelkeznek – derült ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatából. A DE szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az  eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.

A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.

A kutatók  vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.

Kép: Debreceni Egyetem

A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.

Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.

Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.

Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.

A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom