Keressen minket

Horgászat

Menyhal horgászata a Rábán

Baranyi Balázs március végén a Rábán menyhalat zsákmányolt. Az idei év tapasztalatairól kérdeztük a győri horgászt.

Baranyi Balázs szenvedélyes menyhalhorgász. (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)

Kérlek mesélj el magadról és a menyhalak horgászatáról!

Már gyerekkorom óta szeretek horgászni. Sokat járok a Szigetközbe, a Duna különböző mellékágaira, időnként horgászom a Rábán is. Több évig versenyhorgászként gyűjtöttem a tapasztalatokat. Körülbelül hatéves koromtól 30 éves koromig versenyeztem 2008-ig. Bács Kiskun megyében, egy kecskeméti egyesületnél, 2004-ben egyéni bajnok címet nyertem el.

Duna (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)

A szívemhez a finomszerelékes horgászat állt mindig is közel. Az ilyen horgászoknak, mint én, az élmény a legfontosabb. „Mi” nem a halak nagyságára összpontosítunk, hanem az eredményes és gyors horgászatokra. Egy folyóvízi keszegnek is annyira örülünk, mint egy bojlis horgász egy 20+-os pontynak. A felkínált csalit (csontit, gilisztát) bármi felveheti, főleg folyóvízen. Valami hasonló vonz a menyhal horgászatában is. Ennél a halfajnál is ugyanazokat a szabályokat követem, mint a nyári finomszerelékes horgászataim során. Maximum két-három órát töltök kint a folyóparton.

Rába (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)

Az elmúlt években sokat gondolkoztam a „menyhalak fejével”. Sokat változtatgattam a technikáimon, amelyeket az egyéni megfigyeléseim alapján kísérleteztem ki. Ugyanazt vallom, mint a sikeres, hazai menyhalasok az ország különböző pontjain: igazából nincs nagy titok a hely megválasztásában és a felkínált szerelékben sem. Az elmúlt években én is megalkottam a saját magam által eredményesnek ítélt technikát.

Menyhal a Mosoni-Dunából (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)

A legutolsó menyhal fogásommal szeretném ezt érzékeltetni. Győrben horgásztam március végén. A fogas süllő tilalma április végéig tart, a kősüllőé június 30-ig. Mivel nem akartam süllőt fogni, ezért csaliként először gilisztát kínáltam fel a halaknak. Nem voltam akkor nagyon bizakodó, mert az elmúlt két hétben, heti két-három nap horgászással – egy-két kisebb halat leszámítva – nem igazán fogtam semmit. Még nem jött el a felmelegedés, ami ilyenkor teljesen normális. A giliszta sem működött jól. 19 óra fele sneciből egy vékony, lebegő filét kínáltam fel a horgomon. Legnagyobb meglepetésemre fél óra elteltével, heves kapással, egy 43 centiméter hosszúságú menyhal jelentkezett. Ez a rejtőzködő halfaj, a hideg vízben válik aktívvá, március végén már kifejezetten ritkaság megfogni. Mivel a víz már felmelegedésnek indult, vélhetően ez volt az utolsó menyhalam az idei idényben. A hal, a bevágás után -méreteihez képest – hevesen ellenkezett.  Visszatérve a csalira és a szerelékre: Én a halfilét preferálom, mert kisebb, könnyebben megmozgatja a víz, a keresztben vágott halszelethez képest egyszerűbb. A 8-10 centiméter csalihalból vágott halfilé a legoptimálisabb.

Mosoni Duna (Kép: Baranyi Balázs – Agro Jager News)

Menyhalhorgászataim során, csúszó ólmos szerelékre, 30-60 centis előkén alsó horoggal kínálom fel fenékre fektetve a csalit, folyásirányával lefelé. A másik módszernél fixen kötött végólom fölé 30-50 centivel, egy rövidebbre kötött felső horogra tűzöm fel a folyásirányával felfelé, azért, hogy az előke ne csavarodjon a főzsinórra, valamint a csalit a sodrás lebegtetni tudja. Így egyszerre minden lehetőséget lefedhetek. A tapasztalatom szerint mindkét módszer eredményes!

Az idei évben a menyhal fogását kifejezetten sikeresnek tartom. Decemberig négy halat fogtam a Dunából, a Rábából és a Mosoni Dunából. Ez a mennyiség február közepétől március végéig további 13 darabra nőtt.

Olyan estéim is voltak, amikor egymás után négy kapást is elrontottam. Ez az év sok tapasztalatot, s egyben reményt is adott a folytatásra. Az igazi menyhalas horgász még akkor is folytatja, ha van olyan év, hogy semmit sem fog. Én is jártam már így. Idén azonban 17 mennyhal fogásának élményével gazdagodtam. Mindenkinek jó szívvel ajánlom ennek a rejtett életet élő halfajnak a horgászatát. Bár nem egyszerű és sok kudarc is érhet bennünket, fogjuk fel tapasztalatszerzésnek, amely még a legnagyobb horgászoknak sem árt időnként – összegezte friss élményeit, egy mosollyal az arcán, Baranyi Balázs menyhalhorgász Győrből.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek: Baranyi Balázs

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

Horgászat

Orvhalászok a rendőrök hálójában

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket…

Rendőrség: Az ügy adatai alapján az 52 éves férfi és 31 éves társa 2022. május 26-ára virradóan a Marcali-víztárolónál eresztőhálót jogosulatlanul használva fogtak pontyokat és harcsákat. A halászati őrök tetten érték őket, majd értesítették a marcali rendőröket.

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket… (Kép: Rendőrség)

Az egyenruhások a feltételezett elkövetőket a helyszín közelében elfogták és előállították a Marcali Rendőrkapitányságra. A nyomozók a két férfit orvhalászat és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Eresztőhálóval lopták a halat. (Kép: Rendőrség)

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így annak védelme mindannyiunk kötelessége. Ha halászattal, horgászattal kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, minden esetben jelezzék a hatóság felé!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Az elektronikusan megváltott területi horgászjegyet is be kell mutatni a vízparton

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának halőrei az elmúlt időszakban az ország több ellenőrzött vízterületén tapasztalták, hogy az elektronikusan értékesített területi horgászjegyeket nem nyomtatják ki a horgászok, de még egy elektronikus eszközön bemutatható másolattal sem rendelkeznek arról a horgászat közben. A Nébih fokozottan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, tartsák maguknál a területi horgászjegyeket akár papírra nyomtatva, akár elektronikus eszközön bemutatható módon! Ezzel számos kellemetlenségtől, például a horgászattól való eltiltástól is megkímélhetik magukat.

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat. (Kép: T.P. – Agro Jager News)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* úgy rendelkezik, hogy a halfogási tevékenységet végző személy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat során köteles magánál tartani a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – a fentiektől eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

Az előírások szerint a horgásznak a területi jegyet a horgászat teljes ideje alatt be kell tudnia mutatni az ellenőrző hatóság kérésére.

A horgászok körében elterjedt tévhit alapja az lehet, hogy a HORINFO rendszerben értékesített területi horgászjegyekkel rendelkező horgászvizeken a halgazdálkodásra jogosult hivatásos halőrei hozzáféréssel rendelkeznek a kiadott területi jegyek adatbázisához, azaz a MOHOSZ által üzemeltett halőri applikációval vagy mobilalkalmazás segítségével ki tudják keresni a szükséges információkat.

Ugyanakkor a fent idézett jogszabályban olvasható, hogy a területileg illetékes hivatásos halőrökön kívül számos más szervezet (pl. a halgazdálkodási hatóság, az Állami Halőri Szolgálat, a természetvédelmi őri szolgálat, valamint a rendőrhatóság) felhatalmazott munkatársai szintén ellenőrizhetik a horgászokat, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek hozzáféréssel a MOHOSZ által kezelt területi jegyek adatbázisához. Mivel ők ellenőrzés alkalmával csupán azt tudják megállapítani, hogy a horgászatot végző személy nem tudja bemutatni a területi engedélyét, a jogosulatlan horgászat miatt eljárást kell kezdeményezniük vele szemben. Ilyen esetben a horgász állami jegyét bevonják legalább addig, amíg a halvédelmi eljárást a hatóság lefolytatja, és a horgász tisztázza a területi engedélyének meglétét. A hatósági eljárás befejezése több napot is igénybe vehet.

A Nébih továbbra is kéri, hogy amennyiben halászattal, horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Horgászat

Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért

A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

Debreceni Egyetem: Hazánk őshonos pontytájfajtái jelentős genetikai tartalékokkal rendelkeznek – derült ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatából. A DE szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az  eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.

A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.

A kutatók  vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.

Kép: Debreceni Egyetem

A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.

Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.

Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.

Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.

A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom