Keressen minket

Horgászat

Hatalmas szürkeharcsát fogtak Győrben – Videóval és galériával

Győrben, a Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület területén, kapitális szürkeharcsát fogott Pop Márk Erik helyi horgász. A vízterületről, és a sikeres horgászat titkairól kérdeztük az Olga Catfish oszlopos tagját:

A Győr szívében található horgászvíz különleges, mert számos más vízzel áll kapcsolatban. A vízterület egy része a Holt-Marcalhoz tartozik, a Marcal-tó összeköttetésben áll Rábával, amelynek a mellékága, a Patkó vízterület. Friss vízutánpótlás a Pándzsa patakból is érkezhet.

Pop Márk Erik helyi horgász fogta a fényképen látható kapitlis szürkeharcsát. (Kép: Pop Márk Erik – Agro Jager News)

Jó pár évvel ezelőtt, egy nagyobb árhullám érkezett, ami után két nagytestű, elpusztult szürkeharcsát talált a fiatal horgász egy bokor alatt. Ez az élmény annyira meghatározónak bizonyult számára, hogy ezután csak a szürkeharcsahorgászattal foglalkozott.

A tanulási fázis hosszú és nehéz időszaka következett. Márk önszorgalomból, autodidakta módon  kitanulta a harcsásvideókból a fortélyokat, majd ezeket a gyakorlatban is kipróbálta. Az évek során vegyes eredmények születtek: volt, amikor sikerrel járt, volt, amikor semmit nem fogott. A téli hónapokat kivéve, amikor a harcsák nem esznek, szinte mindig kint töltötte a szabad idejét a vízparton, nemcsak itt, hanem más helyeket is felkeresett. Véleménye szerint az első és legfontosabb szabály, hogy keressük meg a harcsás vizeket. Ha éjszakánként rablásokat hallunk, az már jó jel, de már olyat is tapasztalt, hogy szürkeharcsák nem árulják el magukat. Érdemes napfelkeltekor az adott vízterületet megfigyelni. Az éjszakai táplálkozások után a nagy harcsák teli gyomorral sokszor mozognak,  hogy segítsék az emésztésüket. Ha van egy kis  szerencsénk, időnként megpillanthatjuk ezeket az óriásokat. Emellett a víztükör is sokat elárulhat, ha mozog a hal. Ha egy nagy bajszos megmozdul, az szinte mindig látszódik. Olyat is látott már, hogy a sekélyesben napoznak ezek az óriások. Ismeretlen vizeken olyan helyet kell keresni, ahol elbújhat a harcsa napközben:  akadók, tuskók, esetleg csövek közelében, szinte biztos, hogy találunk harcsát is. Nagyobb partfalaknál olyan is előfordul, hogy maguk alakítanak ki fészkeket.

Kép: Pop Márk Erik – Agro Jager News

A meder ismerete is nagyon fontos. Márk fonott zsinórral és egy nagyobb ólommal szokta „letapogatni” az adott szakaszokat. Ha az aljzat kemény, az jó jel. Mindig ezeket kell keresni. Ez azt jelenti, hogy ott a halak kifürödték az iszapot, nagy a mozgás. Ha az ólom nehezen jön, ott iszapos az aljzat. Ezeket a helyeket kerüli, ott nem szeret a harcsa tartózkodni. Ha csörög vagy üt a spicc, az kagylóra vagy köves aljzatra utal. A békés halak táplálkozási szokásai miatt, ez sem rossz terület. Ha több dobás után megtalálta a tökéletes helyet, akkor a damilt beakasztja az orsó klipszébe, így pontosan tudja, hány méterre van a meghorgászandó terület. Márknak van egy jó minőségű halradarja is, amit a horgász etetőhajójáról használ. A halradar azért is fontos, mert a vízmeder töréseit, szakadásait is érzékeli. Ezeket a helyeket a harcsa kifejezetten szereti. A hely ismerete kulcskérdés, mert ha rossz helyen kínáljuk fel a csalit, nem biztos, hogy lesz kapásunk. A harcsa és általában a horgászat esetében azonban a szerencse  sohasem kizárható tényező.

A szerelék megválasztása is nagyon fontos. Korábbi években a stupekes megoldást választotta. Ez gyakorlatilag egy nagyobb csúszóólomból és a csalit vízfelszínen felkínáló lebegő szerelékből áll. Így is lehet harcsát fogni, de ez nem a legjobb megoldások közé tartozik. Kapás esetén a csúszóólom, mivel lefele húzza a damilt, megtévesztheti a horgászt, többször kell bevágni, mire elérjük a halat. Mire kiegyenesedik a damil, addigra a hal már messze jár. Márk emiatt már több nagy halat veszített el. Ezek az óriás ragadozók  talán a legokosabb halfajok egyike a magyar vizekben. Kapásnál a harcsák több esetben alulról szívják a csalit, ízlelgetik a zsákmányt. Ha egy pici kis ellenállást éreznek, sokszor inkább otthagyják. Kora tavasszal és késő ősszel jóval óvatlanabbak, amit ilyenkor ki is lehet használni.

Márk antennás végszereléket használ, amiről videót is készített lapunk részére. Az antennához, egy 120 grammos ólmot rögzít, amit az etetőhajójával irányít be a tökéletes helyre. Mivel a csalihalak mérete minden esetben meghatározó, a győri horgász szinte csak óriási pédányokat kínál fel. Keszegfélék az elsődleges csalihalak, aminek a mérete körülbelül 1 kilogrammos.

A nagy fogás éjszakáján a szemközti partot vallatta, ami körülbelül 170 méterre volt tőle. Este, körülbelül 23 órakor háromszor megrezzent a botján a kapásjelzője. Márk, mivel az elmúlt években számtalan harcsát fogott, érezte, hogy valami történik.  A kapás után szinte azonnal bevágott. Antennás szereléke ellenére, semmilyen ellenállást nem érzett a boton, mintha elment volna a hal. Az orsóját nagy sebességgel tekerte vissza a part felé, ami helyes döntésnek bizonyolt. A hal, a bevágást követően, felé indult el. Ekkor már érezte, hogy egy hatalmas harcsát sikerült megakasztania. A zsákmány nem adta ingyen magát: egy óriásit rúgott, majd „fejreállt”. Ez a tipikus harcsa védekezés, így próbál a horogtól szabadulni..

Ez sokszor sikerül is, de csak akkor, ha engedjük neki – folytatta Márk – és a továbbiakban a Koós Ferenc-féle taktikát alkalmazta. Ez több okból célszerű.: ha a botunk, orsónk és damilunk megfelelően erős, nem történik semmi jóvátehetetlen. Ha a nagytestű hal nem talál akadókat, az erőbeli fölényünket kihasználva , akár 10 perc alatt „kivarázsolhatjuk” a vízből. A nagy halak számára a rövid és gyors fárasztás az optimális. Élete egyik legnagyobb hala, lassan de biztosan közelített. Mivel egyedül volt a sötétségben és senkitől nem tudott segítséget kérni, minden lépését előre, megfontoltan megtervezte. Amikor a hal már elérhető közelségbe került, és többször kitört, először leakasztotta az antennás végszerelékét a főzsinórról, majd minden erejét összeszedve, kiemelte emberméretű halát a part egy olyan szakaszára, ahol ketten elfértek.  Egyedül esélytelen volt  a másfél méter magas szintkülönbséget megmásznia. Fejtől faroktőig 220 centiméter volt a hal teljes hossza. Tömege megközelítőleg 70 kilogramm lehetett. A pontos mérésre esélye sem volt a horgásznak.

A szürkeharcsa hossza fejtől a faroktőig 220 centiméter hosszú volt. (Kép: Pop Márk Erik – Agro Jager News)

A kiemelést követően készített három fényképet és egy videót. A horog ütötte sebet lefertőtlenítette, majd szinte azonnal vissza is bocsátotta a vízbe a megilletődött óriást. A hal azonnal el is úszott, és eltűnt a sötétségben.

A szürkeharcsa horgászata életre szóló szenvedély, ezért Márk arra kér mindenkit, hogy tiszteljük ezeket a nagy halakat. Sokszor „rossz színbe” tüntetik fel a harcsákat, azonban hazánk folyóiban és tavaiban a szerepük felbecsülhetetlen . A törpeharcsák és ezüstkárászok számát, sok esetben csak ezek a halak képesek lecsökkenteni. Ez a halfaj olyan egyensúlyt teremt a vizekben,  amire semmi más nem képes, még az ember sem. Amióta Győrben erősödik a szürkeharcsa állománya , azóta élvezhetőbbé vált  a horgászat. Úgy, mint a pontyok esetében, ezeket a nagy halakat is a törvény erejével kellene védeni. Sok-sok év mire megnőnek, és gyakran egy fiatal felnőtt életkorával megegyező életkort élnek meg hazánk vizeiben. Horgászatuk a legnagyobb kihívások, de a legnagyobb sikerek egyike egy horgász életében – zárta beszámolóját Pop Márk győri horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Kép és videó: Pop Márk Erik

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Horgászat

Orvhalászok a rendőrök hálójában

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket…

Rendőrség: Az ügy adatai alapján az 52 éves férfi és 31 éves társa 2022. május 26-ára virradóan a Marcali-víztárolónál eresztőhálót jogosulatlanul használva fogtak pontyokat és harcsákat. A halászati őrök tetten érték őket, majd értesítették a marcali rendőröket.

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket… (Kép: Rendőrség)

Az egyenruhások a feltételezett elkövetőket a helyszín közelében elfogták és előállították a Marcali Rendőrkapitányságra. A nyomozók a két férfit orvhalászat és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Eresztőhálóval lopták a halat. (Kép: Rendőrség)

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így annak védelme mindannyiunk kötelessége. Ha halászattal, horgászattal kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, minden esetben jelezzék a hatóság felé!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Az elektronikusan megváltott területi horgászjegyet is be kell mutatni a vízparton

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának halőrei az elmúlt időszakban az ország több ellenőrzött vízterületén tapasztalták, hogy az elektronikusan értékesített területi horgászjegyeket nem nyomtatják ki a horgászok, de még egy elektronikus eszközön bemutatható másolattal sem rendelkeznek arról a horgászat közben. A Nébih fokozottan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, tartsák maguknál a területi horgászjegyeket akár papírra nyomtatva, akár elektronikus eszközön bemutatható módon! Ezzel számos kellemetlenségtől, például a horgászattól való eltiltástól is megkímélhetik magukat.

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat. (Kép: T.P. – Agro Jager News)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* úgy rendelkezik, hogy a halfogási tevékenységet végző személy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat során köteles magánál tartani a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – a fentiektől eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

Az előírások szerint a horgásznak a területi jegyet a horgászat teljes ideje alatt be kell tudnia mutatni az ellenőrző hatóság kérésére.

A horgászok körében elterjedt tévhit alapja az lehet, hogy a HORINFO rendszerben értékesített területi horgászjegyekkel rendelkező horgászvizeken a halgazdálkodásra jogosult hivatásos halőrei hozzáféréssel rendelkeznek a kiadott területi jegyek adatbázisához, azaz a MOHOSZ által üzemeltett halőri applikációval vagy mobilalkalmazás segítségével ki tudják keresni a szükséges információkat.

Ugyanakkor a fent idézett jogszabályban olvasható, hogy a területileg illetékes hivatásos halőrökön kívül számos más szervezet (pl. a halgazdálkodási hatóság, az Állami Halőri Szolgálat, a természetvédelmi őri szolgálat, valamint a rendőrhatóság) felhatalmazott munkatársai szintén ellenőrizhetik a horgászokat, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek hozzáféréssel a MOHOSZ által kezelt területi jegyek adatbázisához. Mivel ők ellenőrzés alkalmával csupán azt tudják megállapítani, hogy a horgászatot végző személy nem tudja bemutatni a területi engedélyét, a jogosulatlan horgászat miatt eljárást kell kezdeményezniük vele szemben. Ilyen esetben a horgász állami jegyét bevonják legalább addig, amíg a halvédelmi eljárást a hatóság lefolytatja, és a horgász tisztázza a területi engedélyének meglétét. A hatósági eljárás befejezése több napot is igénybe vehet.

A Nébih továbbra is kéri, hogy amennyiben halászattal, horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Horgászat

Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért

A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

Debreceni Egyetem: Hazánk őshonos pontytájfajtái jelentős genetikai tartalékokkal rendelkeznek – derült ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatából. A DE szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az  eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.

A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.

A kutatók  vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.

Kép: Debreceni Egyetem

A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.

Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.

Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.

Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.

A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom