Horgászat
A Csepeli kavicsbányatavon razziáztak a halőrök
Nébih: Rendkívüli ellenőrzést végeztek a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) halőrei a Csepeli kavicsbányatavon október elején. Az akció során bevontak 12 horgászengedélyt, lefoglaltak 14 horgászbotot és 82 haltároló eszközt, melyekből összesen több mint 300 kg halat engedtek vissza a tóba. További 56 esetben jelenleg is vizsgálat zajlik a halvédelmi jogszabályok megsértése miatt.
2022. október elején az ÁHSZ és a MOHOSZ halőrei csónakból ellenőrizték a halvédelmi jogszabályok betartását a Csepeli kavicsbányatavon, ahol – vélhetően a szakszerű halőrzés hiányából adódóan – a vártnál lényegesen több szabálytalanságot tapasztaltak. Jogosulatlan horgászat, halászat, a megengedettnél több bottal végzett horgászat, fogási napló vezetésének hiánya, valamint a mennyiségi és méretkorlátozás be nem tartása miatt a halőrök 12 horgásztól vették el az engedélyt. További 56 esetben indult vizsgálat többek között őrizetlenül hagyott horgászfogás, valamint nem felügyelt aktív horgász- és halászeszköz miatt. Az akció során a halőrök összesen 82 vízben elhelyezett, őrizetlenül hagyott, túlnyomó részt szakszerű haltárolásra alkalmatlan eszközt számoltak fel, például haltartó hálót, mosogatógép dobot, ketreceket, varsákat. Az eszközökből több mint 300 kg halat engedtek szabadon, melyek többsége sérült, teljesen lesoványodott állapotban került elő.
Az ÁHSZ nyomatékosan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a meg- és kifogott halak kínzása tilos, a számukra okozott fizikai sérülés nem haladhatja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A kifogott halakat maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani vagy azonnal le kell ölni. A megtartani nem kívánt halat pedig rögtön vissza kell helyezni a vízbe.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a horgász zsákmányát legfeljebb 48 órán át tárolhatja vízijárművén vagy horgászhelyén, de csak amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Emellett legfeljebb a területi jegy szerinti két napi, a korlátozásoknak megfelelő mennyiségű halat tarthat magánál. Amennyiben többen horgásznak együtt, mindenki elkülönítetten kell, hogy tárolja a saját fogását. Ha a horgász elhagyja a horgászhelyét vagy a vízpartot, köteles a zsákmányát magával vinni.
Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös érdek, ezért a hatóság kéri a horgászokat, halászokat a szabályok szigorú betartására.
Amennyiben valaki horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztal, jelezze azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.
Forrás: Nébih
Horgászat
Kapitális csukát akasztottak
Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.
2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.
A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.
Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!
Írta és fényképezte: Bagó Róbert
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség