Horgászat
Invazív fajok telepítését akadályozta meg a Nébih halőri szolgálata
Szeptember óta az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg invazív* ezüstkárászok telepítését a hazai halgazdálkodási vízterületeken, több esetben pedig eljárás indult a feltárt szabálysértések miatt.
A Nébih Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése, így az őszi haltelepítések időszakában a halőrök országszerte fokozottan vizsgálják az előírások betartását.
A fénykép illusztráció. Forrás: Nébih
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Szeptember óta az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg invazív* ezüstkárászok telepítését a hazai halgazdálkodási vízterületeken, több esetben pedig eljárás indult a feltárt szabálysértések miatt.
Az ősz a tógazdaságok számára a nagy lehalászások kezdetét jelenti, amikor a haltermelők szembesülnek a befektetett munka eredményével. A lehalászott zsákmány ekkor kerül a nevelőtavakból a téli raktározásra kialakított telelőtavakba, egyenesen feldolgozásra vagy pedig telepítésre a hazai halgazdálkodási vízterületekbe. Az ellenőrizhetőség érdekében a telepítések előzetes bejelentését jogszabály írja elő. E szerint a halgazdálkodásra jogosult minden tervezett haltelepítését köteles legalább 3 nappal a kihelyezést megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül realizációs bejelentésben kell beszámolnia.
A haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése az ÁHSZ kiemelt feladata. Az elmúlt két hónapban az állami halőrök több mint 10 esetben tartottak helyszíni ellenőrzést, melynek során 3 alkalommal indítottak eljárást, 2 esetben megtiltották a kihelyezendő hal telepítését – invazív ezüstkárász telepítésének szándéka miatt –, további 3 esetben pedig jelenleg is vizsgálatot folytatnak a szakemberek.
A Nébih ÁHSZ felhívja a figyelmet, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján gyakori jogszabálysértés a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés. Szintén rendszeresen előforduló probléma az engedéllyel telepíthető idegenhonos halfajok jogosultság nélküli vízbe helyezése. Mindezek a jogszabálysértések jelentős veszélyt jelentenek őshonos halállományunkra, melyek következményeként 500.000 – 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szab ki a hatóság!
Ne feledjék, hogy természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös feladatunk! Amennyiben bárki horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel kapcsolatos szabálytalanságot tapasztal, kérjük jelezze észrevételét az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!
Forrás: Nébih
Horgászat
Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén
Forrás:
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
KITEKINTŐ: Horgásztúra a Manto Sipi Első Nemzet földjén
Horgászat Észak-Manitoba távoli vidékein:
Szeretném az elején felhívni az olvasók figyelmét, hogy az „indián” elnevezés nem éppen népszerű az amerikai és kanadai őslakosok körében. Az „első nemzet” (First Nation) kifejezés sokkal inkább elfogadott.
Több kanadai területen és provinciában is volt szerencsém horgászni a vadon szavára hallgatva, Manitoba azonban valahogy kimaradt. Ezt pótoltam be egy túrával a Manto Sipi Első Nemzet horgásztanyáján, Észak-Manitoba távoli vidékén. Az Első Nemzet a nagyobb Cree törzshöz tartozik, ezen belül pedig a közel 700 fős Manto Sipi közösséghez, akik a God’s River (Istenek folyója) nevű településen élnek, a God’s Lake (Istenek tava) partján. A tó kétszer akkora, mint a Balaton, és a folyó, amely a tanya mellett ömlik ki belőle, egészen a Hudson-öbölig halad, ahol végül eléri az Atlanti-óceánt.
Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
A településen az alkohol tiltott, viszont vadászatra szinte minden házban van puska. A tanyára Winnipegből, a tartomány fővárosából közel kétórás repülőút vezet, ahol – megjegyzem – sok magyar emlék is található. Napi több repülőjárat is kiszolgálja a települést.
A horgásztanya teljes ellátást és helyi vezetőt biztosít csónakkal, az ide látogató horgászok számára. Természetesen a távoli kanadai vizeken a horgászat kiváló. Én elsősorban a tavi pisztrángot céloztam meg, de süllőket és csukákat is fogtam. A tavi pisztráng szezonális életmódja miatt érdemes figyelni a vízhőmérsékletet: ha az eléri az 5-6 Celsius-fokot, akkor az alsóbb rétegekben tartózkodnak, míg ősszel, amikor ismét lehűl a víz, nagy csapatokban ívnak a partközelben.
Első utamat több is követte, és megtisztelő volt, hogy Chicagóban és Green Bayben (Wisconsin) horgász- és vadászexpókon képviselhettem a Manto Sipi Első Nemzetet.
Természetesen, ha a régi székesfehérvári vizeken járok, továbbra is úgy horgászom, ahogyan felnőttem: pontyozva, kárászozva, miközben hallgatom a vadon szavát, ami már nagyon fiatalon megfogott.
Ha valakit érdekel ez a terület, szívesen megosztom tapasztalataimat – honfitársi horgász alapon – a szerkesztőségen keresztül.
Írta és fényképezte: Tóth Zoltán
Horgászni szeretne Kanadában?
Keresse bizalommal Pálfai Gábort!
Van egy jó horgász-, vadásztörténete, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elöljáróban engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy hihetetlenül leleményes megoldást, amely esetleg titeket is érdekelhet!
A napokban egy twisterekkel horgászó pergetővel váltottam pár szót, aki egy számomra új megoldást mutatott – gyárilag így kialakított változatot –, amellyel elkerüli, hogy műcsalija beakadjon a meder növényei közé. A horgász saját bevallása szerint ezzel a twisterrel szinte 1-2 százalékra tudja csökkenteni a leakadás veszélyét.
Fotó: Varga Szilárd – Agro Jager News
A rafináltsága a gumi kialakításában rejlik. Ugyanis a gumi hátoldalán található egy plusz plasztikcső – vagy nyúlvány, ha úgy tetszik –, amelybe bele tudjuk vezetni a jighorog spiccét. A cső által pedig elkerülhető, hogy a műcsali beakadjon a vízmeder különböző növényeibe.
Rendkívül praktikus megoldásnak tartom, és szerintem kifejezetten hasznos kis trükk, amelynek köszönhetően az akadósabb terepen is relatíve biztonságosan horgászhatunk. A horgász elmondása szerint, amikor a hal ráharap, a horog hegye zavartalanul fog a hal szájába akadni, és a plasztik kialakítása miatt, a nyúlvány nem befolyásolja az akadás sikerességét!
Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing – Agro Jager News
Az akadóban megbújó csukák és süllők így sokkal könnyebben válnak “meghorgászhatóvá”! Remélem, segítségetekre lehettem ezzel a kis praktika megosztásával!
🎣 Görbüljön mindenkinek! 🙂
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás
Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Bikák és agancsok
