Keressen minket

Mezőgazdaság

Izraeli-magyar konferencia kezdődött a Negev-sivatagban

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz.

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz. Ez a kapcsolat lehet az alapja annak, hogy a kutatók közösen gondolkozzanak és a külön-külön elért eredményeket közösen felhasználva új, és a jövőben a termelésbe adaptálható, az eredményeket a gyakorlat számára felhasználható tudássá alakítsák. Ám nagyon fontos cél az is, hogy az élkutatással párhuzamosan a gyakorlati felhasználásra is energiákat fordítsanak és azonnal, gyorsan felhasználható tudást adjon a kutatás a gyakorlat számára. Erre Izraelben igen nagy energiákat fordítanak. Több témában  több problémával már találkoztak az izraeli kutatók, amelyekkel még most szembesül a magyar termelés. Magyarország elkötelezett abban, hogy a szélsőséges időjárás miatt jelentkező termelési nehézségekre választ találjon. Izrael élen jár a víz hatékony technológiák felhasználásában, hazánkban óriási lehetőségek rejlenek ennek a területnek a fejlesztésében. Magyarországon ma már ingyen lehet a vízhez nyúlni, így szükség van fejlett, de víztakarékos és hatékony öntözésre. Ez amellett, hogy stabilizálja a termésszintet, fokozza a hozamokat is.

A Ben Gurion Egyetem rektora, prof Dr. Zvi HaCohen leszögezte, hogy nagyon bízik benne, hogy ennek a munkaértekezletnek hamarosan folytatása lesz és Magyarországon találkoznak következő alkalommal az izraeli kutatók és magyarországi vendégek. A jövő az öntözésé, a szárazságtűrés és más területek kutatásáé. Meg kell érteni, hogy mi alapján működnek a növényeink, hogyan és milyen folyamatok zajlanak sejtszinten. Természetesen a labormunka mellett szükség van szántóföldre is. Ebben a munkában megkezdtük most az első lépést. A két ország tudományos mezőgazdasági kutatói találkoztak és most itt személyesen is megismerkedhetnek. Ez egy jó kezdett s nem felejtette el a nagyváradi és szamosújvári kötődésű rektor megemlíteni Reviczki Imre ezredes nevét, akiről Haifában utcát is neveztek el, s aki megmentette édesapja életét a második világháborúban. Jó tanácskozást kívánt a résztvevőknek.

Balázs Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet akadémikusa kiemelte, hogy a víz felhasználása és a növények nemesítése két út. Kutatási területén belül több egyetemet látogatott már meg. A Ben Gurion Egyetemmel még eddig nem volt kapcsolata. Kiemelte, hogy egy-egy országgal való közös kutatási munkák kialakításában óriási szerepe van a külképviseleteknek, hiszen az év minden napján kint tartózkodnak és alaposan meg tudják ismerni az egyes tudományterületeken dolgozó kutatókat. Az izraeli-magyar kapcsolat kialakítása új mederbe került és felfrissült ez a munka. Mind a két országnak vannak erősségei. Bizonyos területeken, bizonyos problémákkal egyik, vagy másik ország már hamarabb találkozott. Magyarország az elkövetkező európai uniós pénzügyi ciklusban jelentős forrásokhoz juthat. Nemzeti kérdés, hogy ezeket az összegeket a lehető legjobban tudjuk felhasználni. Magyarországon több specializált kutatóintézet működik s ezért is örül, hogy jelentős magyar szakember csoport érkezett a Ben Gurion Egyetemre. Az öntözés mellett, nagyon érdekes terület a haltenyésztés és az algatenyésztés, amely nagyon új és nagyon nagy lehetőségei lehetnek hazánknak.

A munka értekezletre megérkezett Dr. Cseuz László, Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézetének nemesítője, aki Szegeden a Búza Igazgatóságot vezeti. A kutató kiemelte, hogy Szegeden óriási hagyományai vannak a búzanemesítésének. Több olyan programban dolgoznak, amelyek kapcsolódnak a szárazságtűréshez. Két részre oszlik a szegedi munka, amelyek egyik része az üvegházban, míg a másik része a szántóföldre tagozódik. Izrael élen jár ebben a munkában s Szegeden most a tavaszi vetésű gabonanövényekkel is elindítottak egy programot.

Az MTA Szegedi Biológia Központ kutatói munkájukban a növények gyökérnövekedését és stressz hatásra annak molekuláris, azaz sejtszintű reakcióit figyelik, elemzik. A központban ma megközelítőleg 500 fő dolgozik, amelynek fele kutató. Dr. Szabados László és Dr. Magyar Zoltán a lúdfűvel, míg Dr. Györgyey János a szálka perjét vizsgálja. A kutatók elmondták, hogy az, hogy egy-egy növény hogyan viselkedik csapadék hiányra nagyon változó. Komplex és igen nehéz feladat arra rájönni, mi, miért felel. A szegedi kutatók elmondták, hogy ez a munkaértekezlet azért nagyon jó, mert a tudományos területen meg tudnak ismerkedni olyan kollégákkal, akik ugyan ezen a témán dolgoznak, de más géncsoportot figyelnek. Simon Barak izraeli kutató előadásának éppen ezért nagyon örülnek.

Dr. Pauk János, a Szegedi Gabonakutató nemesítője, biotechnológus összefoglalta, hogy itt Izraelben éves szinten 90 mm csapadék hullik. A szárazság igen jelentős s vannak olyan génforrások, amelyek igen értékesek lehetnek a későbbi nemesítés, keresztezés szempontjából. A kutató örömmel mesélte, hogy a génbankok és fajták és azok vetőmagjainak megőrzése jó helyzetben van Magyarországon s az alapkutatások közeledése fontos lesz a közeljövőben. Dr. Pauk János Dr. Yehoshua Sarangával akar találkozni, aki elismert szakember a kutatásban.

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete a megnyitó után kiemelte, hogy Magyarország nagyon jó helyzetben van, hiszen rendkívül jó termőföldekkel rendelkezik. Ezen felül olyan mennyiségű vízzel gazdálkodhat, amely páratlan kincse az országnak. Izrael annak ellenére, hogy csak területeinek 20% tudja mezőgazdasági művelés alávonni, mégis teljesen önellátó, sőt ezen felül Európa nyugatabbra fekvő tagállamaiba és Oroszországba is jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál. A Magyar Kormány azon dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai mellé, felhasználva a szellemi potenciált, olyan finanszírozási lehetőségeket dolgozzon ki, amelyek rövid időn belül elérhetőek. A cél az, hogy olyan azonnal felhasználható tudás kerüljön hazánkba, amelyet megvásárolva növelhetjük a hozamokat. Izraelben működik egy olyan információs lánc, amely az egyetemek-fejlesztő cégek-termelők között működik. Ebben nagyon erősek Izraelben, itt mindenképpen gyors fejlődésre lehet számítani.

Az izraeli befektetők a technológia, az öntözés eszközein túl hosszú távon gondolkoznak Magyarországgal kapcsolatban, hiszen a két ország kapcsolata kiváló. Piacaik bővítésében Magyarországot látják partnerként. A termelés mellett azonban nagyon fontos az, hogy ne csak technológiát importáljunk, ezért a kutatásfejlesztésnek folyamatosan meg kell előznie a termelésben elért eredményeket. A fejlődést ekkor tudjuk fenntarthatóvá tenni – mondta Dr. Nagy Andor Magyarország izraeli nagykövete.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom