A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.

E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban

Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.

Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek

A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról

E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.

Jobb konnektivitás és digitális készségek

A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.

Beruházás a vidéki térségekbe

A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.

A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.

Generációváltás

A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.

A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.

Nők a vidéki területeken

A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.

Következő lépések

Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.

A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.

További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.

Forrás: NAK

Az új Agrár-ökológiai Program keretei közé az idei induló évben közel 488 ezer hektárnyi gyepterülettel jelentkeztek a gazdálkodók. Jövőre a támogatás még szélesebb körű elérésének könnyítése érdekében az agrártárca további választható gyakorlatokkal tervezi bővíteni a programot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, Keszthelyen.

Fotó: AM

Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán arról beszélt, hogy az agráriumban a legnagyobb változást idén az Agrár-ökológiai Program (AÖP) alkalmazása hozta, amire az uniós területalapú támogatások 15 százalékát kell fordítani, mintegy 200 millió eurót. A magyar gazdálkodók közül 62 ezren választották ezt a lehetőséget, az 5,1 millió hektáros mezőgazdasági területből 4,1 millió hektárra vonatkozóan.

Arra is kitért, hogy most zajlik az európai uniós Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv első módosítása, miután az uniós források feltételeinek, követelményeinek szabályozása tavaly született meg, de az elmúlt egy évben a jogszabályalkotás és a támogatásigénylés tapasztalatai alapján szükségessé vált a változtatás. Ezt a módosítást 2024 januárban fogadják el várhatóan, a legjelentősebb változások a gyepgazdálkodók által választható gyakorlatok számának bővülésében várható. Mint az államtitkár kifejtette: az AÖP-ben résztvevő gazdák az eddigi szabály szerint, ha nem tudják teljesíteni a vállalásaikat, akkor a teljes támogatástól elesnek. A brüsszeli tárgyalások során sikerült azonban elérni, hogy részleges teljesítés esetén legalább a támogatás 30-50 százalékához mégis hozzájussanak.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Feldman Zsolt kiemelte: a korábbihoz képest idénre megváltozott európai uniós mezőgazdasági támogatási rendszerben november végéig 125 ezer gazdálkodó mintegy 168 milliárd forint előleghez jutott. Az elmúlt két évben 1200 milliárd forint frissen odaítélt forrásból fejlődhetett a magyar mezőgazdaság, csak idén közel 750 milliárd forint kerül kifizetésre a vidékfejlesztési programhoz kapcsolódóan. Év végéig az idei évben benyújtott egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg-és részkifizetések összesen végül elérik a 270 milliárd forintot a tervek szerint. Jelezte, hogy az agráriumban a nehéz piaci környezet miatt kamattámogatással igyekeznek finanszírozhatóvá tenni a hiteleket, ezt szolgálja az Agrár Széchenyi Kártya legújabb konstrukciója is. Ma a gazdák hitelállományának közel 80 százaléka kamattámogatott konstrukciójú – tette hozzá az államtitkár.

A jövő évben elindul az új pályázati rendszer, amelynek alapvető szempontja a folytonosság fenntartása, ezért februárban kezdi el meghirdetni az első pályázatokat. Említést tett arról is, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes európai megjelenése teljesen megváltoztatta az agrárpiaci környezetet. Az ukrán mezőgazdaság tartós jelenléte miatt alkalmazkodnia kell a magyar gazdáknak is, leginkább hatékonyságjavítással, illetve speciálisabb szántóföldi növények termesztésével érdemes foglalkozni, amelyekre erős a kereslet.

 Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy vélekedett: az Ukrajnában működő mezőgazdasági cégek értékesítési kényszerben vannak. A legnagyobb ilyen vállalkozások egyébként szaúdi, nyugat-európai és többségében amerikai kézben vannak. Az ukrán gabonával kapcsolatban azonban az is probléma, hogy nemcsak Magyarországon jelent meg, hanem azokon a piacokon is, ahová eddig a magyar gazdák értékesítettek, mint például Olaszország – tette hozzá.

A kamarai elnök beszámolt arról is, hogy a gazdák adminisztrációs terheinek növekedése miatt bővítik a falugazdász hálózatot a vidékfejlesztési program forrásainak felhasználásával. Győrffy Balázs kitért a jégkármérséklő rendszer tapasztalataira is, amelyek szerint 2017-ben, a rendszer indulása előtt még 72 ezer hektáron szenvedtek jégkárt a gazdák, idén azonban már csak 30,5 ezer hektáron. Idővel a rendszert automatizálni fogják, mert már egyre nehezebb embert találni arra, hogy manuálisan elindítsa a rakétákat. A vadkárokat illetően is változásról számolt be, a kamara ugyanis egy követeléskezelő felállításáról döntött, amelyik a kiszolgáltatott gazdák vadkárát átvenné, és helyettük rendezné a vadászatra jogosultakkal. Mintegy 3 milliárd forint az évente megtérített mezőgazdasági vadkár, de szakértői becslések szerint mintegy 21 milliárd forint lenne indokolt – érvelt Győrffy Balázs.

 Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az európai uniós büdzsében a neki járó pénzekből egyetlen centet sem hajlandó hagyni Magyarország. Ehhez arra is szükség van, hogy ne legyenek hibák a támogatási kérelmek beadásánál, erre szolgál a falugazdász hálózat bővítése is – mondta. Beszélt arról is, hogy az orosz mezőgazdaságnak jól jött az európai embargó, mert nagyobb összegeket kapott fejlesztésekre, hogy növelje a termésátlagot. Az ukrán mezőgazdaságban ugyanakkor jelentős hozammal termelnek, mégpedig a legkorszerűbb amerikai gépekkel, de a MAGOSZ vizsgálatai olyan vegyi anyagokat azonosítottak, amelyeket már régen betiltottak az Európai Unióban.

Forrás: Agrárminisztérium

Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.

November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.

Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).

A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.

Forrás: Fruitveb