Keressen minket

Mezőgazdaság

A magyar agrárkárenyhítési rendszer számokban

A magyar agrár-kárenyhítés működése és rendszere a díjtámogatás biztosítással.

A munka a végéhez közeledik és ezt az esztendőt végül a Magyar Államkincstár zárja le. A 2017-es kárenyhítési évben mintegy 74100 termelő regisztrált, mindösszesen 3,71 millió hektár területtel. Kárbejelentés 193 749 hektár területre érkezett és a kárenyhítő juttatások kifizetése ez év március 31-ig megtörténik. A kormány az erre szükséges összegeket átcsoportosította és a Magyar Államkincstár rendelkezésére bocsátotta – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Dr. Feldman Zsolt.

Pontosan mennyi kárbejelentés érkezett? Hogyan oszlott meg a kárbejelentések aránya?

A 2017-es kárenyhítési évben mintegy 74 100 termelő regisztrált a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3,71 millió hektár területtel léptek be országosan a termelők. 2017-ban 193.749 hektáron tettek bejelentést, amely számszerűleg, egyenként 12.457-etjelentett. A kárbejelentések zömét a jégkár-bejelentés tette ki, amely elérte a 71 628 hektárt. Aszály 51 026 hektáron okozott károsodást a növényekben, tavaszi fagykárt 31 321 hektáron szenvedtek el a gazdák, de a téli fagykár sem kegyelmezett és 27 421 hektáron okozott veszteségeket.

A 2017. kárenyhítési évben – november 30-ig – közel 9 400 kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a termelők. A Kárenyhítési Alapban a jogos kárigényt benyújtó termelők kárainak kompenzálására mintegy 27 milliárd forint áll rendelkezésre, mely megnyugtató módon fedezni fogja a termelői igényeket. A kárenyhítő juttatás kifizetése jogszabályi előírások alapján legkésőbb március végéig történik meg.

Mi történt 2017-ben? Milyen változásokat vezettek be?

Az elmúlt esztendőben jelentős változtatásokat eszközöltünk az agrárkár-enyhítési rendszerben melynek keretében bővült az aszálykár fogalma is. Eddig az aszálydefiníció kizárólag a lehullott csapadékmennyiségen alapult. 2017-től azonban a csapadékmennyiség mellett a napi maximum hőmérséklet adatok is figyelembe vételre kerülnek és a hőségnapok száma is meghatározóvá vált. Tehát az a jelenség minősül aszálynak, amikor 30 egymást követő napon belül a csapadék összes mennyisége a 10 mm-t nem éri el vagy 30 egymást követő napon a csapadék összes mennyisége a 25 mm-t nem éri el, amellett, hogy a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 C fokot.

Mennyiben módosult a kárenyhítő juttatás számítási módszere?

Akárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei is változtatásra kerültek. A törvény módosítás nyomán a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenésnek már nem üzemi szinten, hanem növénykultúra szintenkell teljesülnie. Ez azt jelenti, hogy azok a termelők részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, akik valamely növénykultúrájukban 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenvednek el, és a károsodott növénykultúrák hozamérték-csökkenése meghaladja a 15%-ot. A nem károsodott növénykultúrák hozamérték-csökkenését vagy a kármentes növények hozamérték-növelő hatását a számítás – a korábbiaktól eltérően – figyelmen kívül hagyja. Ily módon már egy növénykultúrában bekövetkezett károk után is jogosultságot lehet szerezni a kárenyhítő juttatásra. Ennek köszönhetően a termelők szélesebb köre részesülhet kifizetésben.

2017-től a törvénymódosításnak köszönhetően a tavaszi fagy kockázata is kiterjesztésre kerül valamennyi növénykultúrára, így minden szántóföldi növényre is értelmezhető.

Valójában milyen jogszabályokra támaszkodnak az intézkedések?

Kárenyhítési rendszer jogszabályi háttere alapjában A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényre épül, amelyet A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI.25.) FM rendelete részletez.

A legkisebb gazdák is tudnak csatlakozni, mit kell tenniük?

Fontos kiemelni, hogy az egységes kérelem felületenbejelentett bizonyos területméretek elérésétől kötelező a tagság, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ültetvénynél 1 ha, szántóföldi zöldségnél 5 ha méretnél automatikusan bekerülnek a termelők, míg egyéb szántóföldi kultúránál 10 hektár nagyságnál válik kötelezővé. A rendszer kiépítése és rugalmasságának köszönhetően, azoknak a termelőknek is lehetőséget biztosít akik, ezen területméretek alatt gazdálkodnak. Az önkéntes taggá lehet válni hároméves időtartamra, amelyhez külön nyilatkozatot kell tenni.

Fontos kiemelni, hogy a kárenyhítési rendszer kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk ellen nyújt védelmet, a rendszerben tag, mezőgazdasági termelő számára. Ehhez szükséges, hogy a károsodással érintett termőföld az egységes kérelem benyújtásakor a termelő használatában volt továbbá a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használta!

Milyen határidőkre érdemes odafigyelni, illetve milyen kár esetén érdemes bejelenteni veszteségeinket?

Fontos, úgynevezett jogvesztő határidőkre kellett és kell figyelni az előttünk álló évben is, hiszen a mezőgazdasági káreseményt az agrárkár-megállapító szervhez határidőben be kell jelenteni! A károsodott növénykultúrában minimum 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és minimum 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) szenvedett el, amelyeket az agrárkár-megállapító szerv már a mögöttünk álló évben is határozataiban igazolt. Az egységes kérelemben bejelentett terület- és növényadatai alapján meghatározott kárenyhítési hozzájárulását szeptember 15-ig beérkezően maradéktalanul meg kell fizetniük, majd a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig be kell nyújtaniuk.

Kárenyhítési rendszer kiterjedten kezeli az időjárási kockázatokat, így széleskörben lehetőséget biztosít azoknak a termelőknek akik, aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz továbbá őszi, téli, tavaszi fagyok miatt szenvedtek el károkat

Hol és hogyan lehet a kárbejelentéseket megtenni?

A kárbejelentéseket elektronikus úton kell megtenni a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu) elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak országszerte.

Főszabály szerint a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni a kárbejelentést. Persze lehetőleg minél korábban, hiszen a helyszíni ellenőrzéseket hamarabb tudja a hivatal elvégezni és több idő marad a károk felszámolására. A bejelentett káreseményeket a területileg illetékes, megyeszékhely szerinti járási hivatal (mint agrárkár-megállapító szerv) ellenőrzi és határozatban igazolja.

Egyes káresemények esetén (ilyen például a felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy és vihar) a károsodás azonnal észlelhető, ezért a kárbejelentést ténylegesen az időjárási jelenség bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni.
Más időjárási jelenségek (például aszály, belvíz) károsító hatása a növényen csak később észlelhető, ezért hosszabb idő áll rendelkezésre a kárbejelentésre. Ezeket a káreseményeket a károsodás növényen történő észlelésétől számított 15 napon belül kell jelenteni. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető.

Adott kárenyhítési évben bekövetkezett káresemények bejelentésének végső határideje adott év november 15-e!

Hogyan számolják ki az egyénre szabott kárenyhítési hozzájárulást?

Az adott kárenyhítési év vonatkozásában kárenyhítési hozzájárulást kell fizetniük az egységes kérelemben bejelentett területméretek és hasznosított növénykultúra alapján a termelőknek. Ez azt jelenti, hogy ültetvény esetén 3.000 Ft/ha, szántóföldi zöldség esetén 3.000 Ft/ha, valamint egyéb szántóföldi kultúra esetén 1.000 Ft/ha költséggel számolunk. A fizetési kötelezettségről a Magyar Államkincstár (agrárkár-enyhítési szerv) július 15-ig határozatban értesíti a termelőt.

Fontos a hozzájárulás megfizetése, hiszen annak hiányában a károsult termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra!

Amennyiben egy termelő valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, úgy a MÁK (mint agrárkár-enyhítési szerv) megállapítja a kárenyhítő juttatás összegét, amely a károsodott – 30% feletti hozamcsökkenést elérő – növénykultúrák hozamérték-csökkenésének legfeljebb 80%-a lehet. A termelők jelentős része azonban ennél kevesebb kárenyhítő juttatásban részesül: a számított kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosult ugyanis az a termelő, aki nem rendelkezik tárgyévi hozamértékének legalább felére megkötött mezőgazdasági biztosítással.A kárenyhítő juttatások kifizetése jogszabályi előírások alapján legkésőbb a kárenyhítési évet követő év március 31-ig történik meg.

Fejlesztések történtek az OMSZ-nál is, hogyan kapcsolódik ez az agráriumhoz?

Települési, járási és megyei szintű tájékoztatás érhető el naponta az aszály, a vihar, a felhőszakadás, valamint a téli, tavaszi és őszi fagy fennállásáról az Országos Meteorológiai Szolgálat //agro.met.hu internetes oldalán. A belvíz- és árvízhelyzetről a www.vizugy.hu honlapon lehet tájékozódni. A kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkezése önmagában nem jelenti, hogy adott termelő kárt szenvedett el. A termelői károk bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokra milyen feltételek vonatkoznak?

A Vidékfejlesztési Programból a VP3-17.1.1-16 számú pályázati felhívás alapján az egységes kérelem részeként igényelhető a legfeljebb 65%-os mértékű biztosítási díjtámogatás. A díjtámogatás azon növénybiztosításokra vehető igénybe, amelyek a referencia időszakhoz képest a termésben 30%-ot meghaladó károk térítésre vonatkoznak.

Bővítik az Országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszert, mikor indulhat el?

Dél-Dunántúlon Somogy, Tolna és Baranya megyékben 1991 óta működik talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer, amely hatékony védelmet nyújt a jégeső által okozott mezőgazdasági károk ellen. A rendszer tapasztalatai alapján, valamint az elmúlt években tapasztalt jelentős jégesőkárok miatt a Kormány országos jégkármegelőző rendszer kiépítését és működtetését tűzte ki célul, amely valamennyi termelő számára védelmet biztosít. Az országos rendszer kiépítése a VP3-5.1.1.1-16 számú pályázati felhívás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével várhatóan 2018. május 1-ig fejeződik be, amelynek finanszírozását a Kárenyhítési Alap jelenti majd.

 

Szilágyi Bay Péter

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom