Keressen minket

Mezőgazdaság

Megnyílt az 38. AGROmashEXPO és 10. AgrárgépShow

Megnyílt a 38. AGROmashEXPO és a 10. AgrárgépShow a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban szerdán. Nagy István agrárminiszter a négynapos agráripari csúcsrendezvény megnyitóján rendkívül fontosnak nevezte a vidék gazdasági erejének növelését és a magyar vállalkozások, ezen belül is a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztését, amely rövid, közép- és hosszú távon is biztosítja a fejlődést az ágazatban.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A jövőben az elöregedett gépek cseréje, valamint a termelés iránya határozza meg a mezőgéppiac alakulását – tette hozzá. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a legnagyobb agrárszakmai rendezvényen csaknem 350 kiállító mutatja be a mezőgazdaság legkorszerűbb technikáit, trendjeit. A kiállítás az utóbbi években 50 ezer látogatót vonzott, ezúttal is hasonló érdeklődésre számítanak.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István elmondta, hogy a mezőgazdaság stabil növekedési pályára állt, teljesítményének emelkedése tavaly is folytatódott, kibocsátásának értéke elérte a 2776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit.     A tárcavezető szavai alapján a fejlődés motorját a beruházások jelentik. A mezőgazdasági beruházások értéke 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot. A beruházási kedv élénkülését jelzi, hogy ez 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elértet.

Fotó: Fekete István

Ebben nagy szerepe van annak, hogy a vidékfejlesztési programban 2019-ben  204,6 milliárd forintot fizettek ki, amelyből 110,9 milliárd forint volt a beruházási jellegű támogatás. Csak géptámogatásokra a három, kifejezetten gépbeszerzést támogató pályázat során 4450 kérelemre, 35,8 milliárd forint támogatást ítéltek meg – húzta alá.     Kiemelte, hogy 2018-ban Magyarországon a gazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozók 175 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, amely összeg minden eddigi mezőgép-értékesítést felülmúlt. A tavalyi év első háromnegyed évének értékesítési dinamikája pedig még ezt is felülmúlta.

Fotó: Fekete István

A miniszter szerint manapság már nem elég a gépek beszerzése, mivel működtetésük kiemelkedő műszaki szaktudást igényel. A mezőgazdaság egy összetett terület, amely egyre inkább automatizált. Azt szeretnék, ha a digitális átalakulásnak minden gazdálkodó a nyertese lehetne, ehhez pedig magasan képzett munkaerőre van szükség. Az agrárdigitalizációnak számos előnye van, például elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben.

Fotó: Fekete István

Nagy István kedvezőnek nevezte, hogy tavaly a magyar mezőgazdaság szereplői ismételten sikeresen használták fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogram Fix keretében elérhető konstrukciókat új és használt gépek beszerzéséhez, ahogyan azt is, hogy 2019 áprilisától több mint 18 milliárd forint összegű, 440 darab lízingügylethez kapcsolódott az agrártárca által lízingdíjakhoz kapcsolódó támogatás.

Fotó: Fekete István

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke a régió legjelentősebb szakmai rendezvényének nevezte a kiállítást, ahol a bemutatott gépek és teachnológiák megoldásokat kínálnak szinte még fel sem tett kérdésekre. A szövetség fontosnak tartja az ifjúság megszólítását is, az idei AGROmashEXPO-n több mint 3500 diákra számítanak, akiknek a belépőjegyet a Hungexpo Zrt. biztosítja.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A megnyitón átadták az AGROmashEXPO és AgrárgépShow Termékfejlesztési díjait. Nagydíjban három, különdíjban pedig kilenc pályamű részesült.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására

Agrárminisztérium: Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig – fejtette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Fotó: AM Sajtó

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.

Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.

Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, “elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel “önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Csaknem kétszeresére nőtt a trappista sajt és a vaj fogyasztói ára

AKI: A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve az Európai Unióban 46 százalékkal, az USA-ban 33 százalékkal, Új-Zélandon 9 százalékkal emelkedett 2022 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 204,77 forint/kilogramm volt 2022 októberében, 6 százalékkal nőtt a 2022. szeptemberihez képest, és 76 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2022 októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül a trappista sajt (+91 százalék), a tehéntúró (+81 százalék), a kefir és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej (egyaránt +78 százalék) értékesítési ára emelkedett a legtöbbet. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt és a 100 grammos 80 százalék zsírtartalmú adagolt vaj fogyasztói ára 99 százalékkal növekedett.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 11. szám.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Tovább olvasom