További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik.
Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik. A YugAgro merész előrejelzéseket készített azzal kapcsolatban, hogyan fejlődhet a mezőgazdaság Oroszországban az elkövetkező években.
Nagyobb gabonaexport
Jelenleg Oroszország fokozatosan iparkodik a szovjet időszak utáni termelési rekordok megdöntésére, mivel a termésátlagok továbbra is növekednek. A mezőgazdasági termelők kivételes mennyiségű növényt vetnek el, amelyek egyre nagyobb exportot érnek el. Ez nem rossz eredmény egy nemzet számára, ahol mindössze 20 évvel ezelőtt még a gabonafélék nettó importőre volt.
A mezőgazdasági export 2018-ra elérte a 23 milliárd dolláros új csúcsot, ami 6,5%-os növekedést jelentett a 2017. évi összesített eredményekhez képest. Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter 2019-re a 24 milliárd dolláros exportot is előre jelzett és továbbra is pozitív növekedést mutat a következő évtizedben.
A miniszter szerint további növekedés várható. “Kedvező gazdasági környezetben az export 2020-ra 25 milliárd dollárra, 2021-re pedig 28 milliárd dollárra növekedhet” – mondta Patrushev. Tudjuk, hogy Oroszország növekvő termelése jelentős pénzügyi haszonnal jár, de ki fogja megvásárolni ezeket a gabonaféléket és növényeket?
Az orosz termékek fokozott globális elérhetősége
A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék hamarosan egyre több import célállomásra indulnak, és lárható, hogy a régi kereskedelmi partnerek által vásárolt szintek is emelkednek. Számos ország új kereskedelmi paktumokat kötött Oroszországgal. Más országok az orosz áruk számára is megnyitották piacukat. Például Indonézia 2018. szeptemberében engedélyezte az orosz kukorica és szójabab behozatalát.
Az indonézek hamarosan importálni fognak Oroszországból további 5,5 millió tonna kukoricát is.
Ázsia és a Közel-Kelet az orosz kukorica vezető piacai lettek. Törökország, Irán, Dél-Korea és Libanon az első négy importőr. Törökország valójában 123%-kal több orosz kukoricát importált 2017-ben, ami azt sugallja, hogy még fontosabbá válik az orosz kivitelben.
Ezt megerősíti az a tény, hogy az EU, az öt legnagyobb importőr, ugyanezen évben kb. 30%-kal csökkentette kukorica importját Oroszországból.
Marokkó valószínűleg magasabb szintet importál a közeljövőben. Dmitrij Patrushev októberben találkozott Nasser Bourita marokkói külügyminiszterrel, hogy komolyabb mezőgazdasági együttműködést és kereskedelmet alakítson ki a két állam között.
Valójában Marokkó sikeres orosz lobbizás után 2018. november 1-jétől csökkentette a behozatali vámkorlátokat. Korábban a saját rekordtermés betakarítása után Marokkó vámtarifákat emelt, amely elérte a 135%-ot, de novemberétől mindössze 30%-ra csökkennek. Így várhatóan több orosz búza jelenik meg az észak-afrikai országban.
Visszatérve Ázsiába, India szintén elmélyíti az együttműködést Oroszországgal. 2018-tól kezdve mindkét nemzet ünnepli a 70 éves mezőgazdasági együttműködésüket, a kölcsönös kereskedelem fellendülését tervezik. Az egyéb termékeken kívül az oroszországi PhosAgro-nevű cég és az Indian Potash cég együttműködik a műtrágya előállításában. Ami azt mutatja, hogy kereskedelmi kapcsolataik igen sokszínűek.
Oroszország további terménytároló létesítményeket épít
Oroszország jelenleg a termés- és gabonatárolási hiányban szenved. Jelenleg az összes gabonatárolási kapacitása körülbelül 120 millió tonna, míg a gyümölcsök és zöldségek esetében a kapacitás 7,8 millió tonna.
A tárolásban jelentős hiányosságok állnak fenn. Ez jó hír lehet a raktározási és készletezési megoldások szállítóinak, de az exportőrök és a termelők számára nem olyan jó. Például a gyümölcsök és zöldségek esetében 3,2 millió tonna terméknek nincs megfelelő tárolási lehetősége. Ennek dominóhatása van mind a belföldi ellátás, mind az export szempontjából, ezért rendkívül fontos, hogy kezeljük ezt a problémát – vélik Oroszországban.
Ez azt jelenti, hogy több építési munkát kell elvégezni a megfelelő mezőgazdasági épületek kialakításához. A kormány azt tervezi, hogy mostantól 2030-ig további 10 millió tonna gabonaféle számára raktározási pluszt ad hozzá a mostani meglévő raktárkészletek kapacitásához. Ennek nagy részét az ország keleti felében fogják építeni, mivel a jelenlegi infrastruktúra többnyire délnyugatra, Krasznodarban és az Urál régióban található.
Ezzel szemben, nem minden hír kedvezőtlen a gyümölcs raktározási potenciáljával kapcsolatban. Igor Mukhanin, a termelők szövetségétől elmondta, hogy a termékeknek a teljes tárolóhelye jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben. Mukhanin úr szerint a kapacitás 10 évvel ezelőtt a betakarításoknak csak 15% -át fogadhatta. Manapság ez az arány 50% -ra nőtt. Előre lépések történtek, az orosz mezőgazdaság virágzik, de még sok tennivaló van a teljes tárolási biztonság eléréséhez.
Megnövekedett oroszországi mezőgazdasági gépek iránti kereslet
A mezőgazdasági termelés növekvő pályán mozog, ám megfelelő gépek és felszerelések nélkül Oroszország nem lesz képes kiaknázni hatalmas potenciálját. A gépek flottája az ezredforduló óta lényegében felére csökkent.
Országszerte egyszerűen nincs elég gép. Miközben a CLAAS nagyobb eladásokat produkál, a mezőgazdasági termelők jelenleg az elavult felszereléseikkel, valamint az elavult technológiájukkal küzdenek.
Alexander Tkachev, volt mezőgazdasági miniszter szerint 180 ezer modern traktorra és 80 ezer kombájnra lenne szükség az orosz növénytermesztő közösségeknek. Ez nem számít olyan technológiának, mint az ekék, vetőgépek és kultivátorok, ahol a számok drasztikusan csökkentek.
A válasz: az import. Az oroszok számára a mezőgazdasági gépek és a betakarító berendezések 1,2 milliárd dollár értékű importpiacot jelentenek.
Az orosz kormány nagymértékű élelmiszer-ellátási célt tűzött ki. 2025-re azt akarja, hogy teljesen önellátó legyen a készletiben, de ha a felszerelés és a technológia a jelenlegi statikus állapotában marad, ez nem tűnik valóban elérhetőnek. Az új gépek importálása a siker kulcsa.
A fényesebb jövő az orosz mezőgazdaságban a YugAgro segítségével
Oroszországban már jelenlévő, jól működő külföldi cégek mezőgazdasági ágazatainak szakértelmére és felszerelése lesz szükséges a jövő biztosításához.
A YugAgro, Oroszország legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítása, az orosz növénytermesztés legnagyobb kereskedelmi platformja. Ez a megfelelő hely a külföldi cégek számára, hogy találkozzanak és kapcsolatokat építsenek ki közel 17 ezer gabona céggel, agrárüzemekkel, magángazdaságokból jövő látogatókkal.
A kiállítás az egyetlen ilyen jellegű esemény Oroszország legfontosabb mezőgazdasági tartományában, Krasznodarban.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
http://yugagro.org/Articles/the-future-of-russian-agriculture
Képek megnevezése:
Képek forrása:
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV