Mezőgazdaság
KITEKINTÉS: Jövő az orosz mezőgazdaságban
Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik.
Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik. A YugAgro merész előrejelzéseket készített azzal kapcsolatban, hogyan fejlődhet a mezőgazdaság Oroszországban az elkövetkező években.
Nagyobb gabonaexport
Jelenleg Oroszország fokozatosan iparkodik a szovjet időszak utáni termelési rekordok megdöntésére, mivel a termésátlagok továbbra is növekednek. A mezőgazdasági termelők kivételes mennyiségű növényt vetnek el, amelyek egyre nagyobb exportot érnek el. Ez nem rossz eredmény egy nemzet számára, ahol mindössze 20 évvel ezelőtt még a gabonafélék nettó importőre volt.
A mezőgazdasági export 2018-ra elérte a 23 milliárd dolláros új csúcsot, ami 6,5%-os növekedést jelentett a 2017. évi összesített eredményekhez képest. Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter 2019-re a 24 milliárd dolláros exportot is előre jelzett és továbbra is pozitív növekedést mutat a következő évtizedben.
A miniszter szerint további növekedés várható. “Kedvező gazdasági környezetben az export 2020-ra 25 milliárd dollárra, 2021-re pedig 28 milliárd dollárra növekedhet” – mondta Patrushev. Tudjuk, hogy Oroszország növekvő termelése jelentős pénzügyi haszonnal jár, de ki fogja megvásárolni ezeket a gabonaféléket és növényeket?
Az orosz termékek fokozott globális elérhetősége
A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék hamarosan egyre több import célállomásra indulnak, és lárható, hogy a régi kereskedelmi partnerek által vásárolt szintek is emelkednek. Számos ország új kereskedelmi paktumokat kötött Oroszországgal. Más országok az orosz áruk számára is megnyitották piacukat. Például Indonézia 2018. szeptemberében engedélyezte az orosz kukorica és szójabab behozatalát.
Az indonézek hamarosan importálni fognak Oroszországból további 5,5 millió tonna kukoricát is.
Ázsia és a Közel-Kelet az orosz kukorica vezető piacai lettek. Törökország, Irán, Dél-Korea és Libanon az első négy importőr. Törökország valójában 123%-kal több orosz kukoricát importált 2017-ben, ami azt sugallja, hogy még fontosabbá válik az orosz kivitelben.
Dmitrij Patrushev
Ezt megerősíti az a tény, hogy az EU, az öt legnagyobb importőr, ugyanezen évben kb. 30%-kal csökkentette kukorica importját Oroszországból.
Marokkó valószínűleg magasabb szintet importál a közeljövőben. Dmitrij Patrushev októberben találkozott Nasser Bourita marokkói külügyminiszterrel, hogy komolyabb mezőgazdasági együttműködést és kereskedelmet alakítson ki a két állam között.
Valójában Marokkó sikeres orosz lobbizás után 2018. november 1-jétől csökkentette a behozatali vámkorlátokat. Korábban a saját rekordtermés betakarítása után Marokkó vámtarifákat emelt, amely elérte a 135%-ot, de novemberétől mindössze 30%-ra csökkennek. Így várhatóan több orosz búza jelenik meg az észak-afrikai országban.
Visszatérve Ázsiába, India szintén elmélyíti az együttműködést Oroszországgal. 2018-tól kezdve mindkét nemzet ünnepli a 70 éves mezőgazdasági együttműködésüket, a kölcsönös kereskedelem fellendülését tervezik. Az egyéb termékeken kívül az oroszországi PhosAgro-nevű cég és az Indian Potash cég együttműködik a műtrágya előállításában. Ami azt mutatja, hogy kereskedelmi kapcsolataik igen sokszínűek.
Oroszország további terménytároló létesítményeket épít
Oroszország jelenleg a termés- és gabonatárolási hiányban szenved. Jelenleg az összes gabonatárolási kapacitása körülbelül 120 millió tonna, míg a gyümölcsök és zöldségek esetében a kapacitás 7,8 millió tonna.
A tárolásban jelentős hiányosságok állnak fenn. Ez jó hír lehet a raktározási és készletezési megoldások szállítóinak, de az exportőrök és a termelők számára nem olyan jó. Például a gyümölcsök és zöldségek esetében 3,2 millió tonna terméknek nincs megfelelő tárolási lehetősége. Ennek dominóhatása van mind a belföldi ellátás, mind az export szempontjából, ezért rendkívül fontos, hogy kezeljük ezt a problémát – vélik Oroszországban.
Ez azt jelenti, hogy több építési munkát kell elvégezni a megfelelő mezőgazdasági épületek kialakításához. A kormány azt tervezi, hogy mostantól 2030-ig további 10 millió tonna gabonaféle számára raktározási pluszt ad hozzá a mostani meglévő raktárkészletek kapacitásához. Ennek nagy részét az ország keleti felében fogják építeni, mivel a jelenlegi infrastruktúra többnyire délnyugatra, Krasznodarban és az Urál régióban található.
Ezzel szemben, nem minden hír kedvezőtlen a gyümölcs raktározási potenciáljával kapcsolatban. Igor Mukhanin, a termelők szövetségétől elmondta, hogy a termékeknek a teljes tárolóhelye jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben. Mukhanin úr szerint a kapacitás 10 évvel ezelőtt a betakarításoknak csak 15% -át fogadhatta. Manapság ez az arány 50% -ra nőtt. Előre lépések történtek, az orosz mezőgazdaság virágzik, de még sok tennivaló van a teljes tárolási biztonság eléréséhez.
Megnövekedett oroszországi mezőgazdasági gépek iránti kereslet
A mezőgazdasági termelés növekvő pályán mozog, ám megfelelő gépek és felszerelések nélkül Oroszország nem lesz képes kiaknázni hatalmas potenciálját. A gépek flottája az ezredforduló óta lényegében felére csökkent.
Országszerte egyszerűen nincs elég gép. Miközben a CLAAS nagyobb eladásokat produkál, a mezőgazdasági termelők jelenleg az elavult felszereléseikkel, valamint az elavult technológiájukkal küzdenek.
Alexander Tkachev, volt mezőgazdasági miniszter szerint 180 ezer modern traktorra és 80 ezer kombájnra lenne szükség az orosz növénytermesztő közösségeknek. Ez nem számít olyan technológiának, mint az ekék, vetőgépek és kultivátorok, ahol a számok drasztikusan csökkentek.
Vladimir Putin és Alexandre Tkachev
A válasz: az import. Az oroszok számára a mezőgazdasági gépek és a betakarító berendezések 1,2 milliárd dollár értékű importpiacot jelentenek.
Az orosz kormány nagymértékű élelmiszer-ellátási célt tűzött ki. 2025-re azt akarja, hogy teljesen önellátó legyen a készletiben, de ha a felszerelés és a technológia a jelenlegi statikus állapotában marad, ez nem tűnik valóban elérhetőnek. Az új gépek importálása a siker kulcsa.
A fényesebb jövő az orosz mezőgazdaságban a YugAgro segítségével
Oroszországban már jelenlévő, jól működő külföldi cégek mezőgazdasági ágazatainak szakértelmére és felszerelése lesz szükséges a jövő biztosításához.
A YugAgro, Oroszország legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítása, az orosz növénytermesztés legnagyobb kereskedelmi platformja. Ez a megfelelő hely a külföldi cégek számára, hogy találkozzanak és kapcsolatokat építsenek ki közel 17 ezer gabona céggel, agrárüzemekkel, magángazdaságokból jövő látogatókkal.
A kiállítás az egyetlen ilyen jellegű esemény Oroszország legfontosabb mezőgazdasági tartományában, Krasznodarban.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
http://yugagro.org/Articles/the-future-of-russian-agriculture
Képek megnevezése:
- kép: Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter
- kép: Vladimir Putin és Alexander Tkachev
- borítókép: Vladimir Putin
Képek forrása:
- kép: https://hr.puntomarinero.com/what-did-dmitry-patrushev-the/
- kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vladimir_Putin_and_Alexander_Tkachev_24_March_2014.jpeg
- kép: https://www.newsweek.com/russian-farmers-ride-tractors-kremlin-meeting-putin-492519
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
Fotó: FAO
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
