További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Országszerte virágba borultak a repcetáblák, ami sok feladatot jelent, mind a növényorvos, mind pedig a méhészek számára. Sajnos az akácvirágzás úgy tűnik sok helyen meghiúsul, hiszen a kora tavaszi fagyok miatt csak utóvirágzásra számítanak a méhészek, amelynek a nektár termelése bizonytalan. Így a 2020-as esztendőben a repce lesz az első, igazán nagy lehetősége a szakmának.
Az őszi káposztarepce talán az egyik legtöbbet kint alvó növényünk, hiszen augusztus 25-től kezdjük a vetését és javarészt szeptember másik dekádjára általában már a földben van. Kezdeti lassú fejlődése után legtöbb esetben inkább vissza kell fogni, mert az egyre melegedő őszök miatt sokkal nagyobb lombot fejleszt, mint amekkorával sikeresen át lehet vinni a téli hónapokon.
2019/2020-as esztendő hosszú, meleg és enyhe tele után aszályos tavasz köszöntötte a gazdákat. Az aszály hatására egy-két termesztett növényünk hajlamosabb volt korábban virágba borulni, ami a termésre általában negatív hatással lehet. Ám, ahogy mi vidéken szoktuk mondani: „Az idő a gazda!”.
Nagyobb termésbecslésekbe tehát nem érdemes még bocsátkozni, hiszen láthattuk az elmúlt években, hogy egy-egy jelentős eső hogyan tudta pozitívan befolyásolni a termés növekedését.
A repce virágzása komoly együttműködést követel meg a növényorvos és a méhészek között. A virágzó kultúrák permetezése szigorú előírások mentén történik, de az előírásokat, bejelentési kötelezettséget a méhészeknek is be kell tartani.
A legnagyobb problémát elsősorban az okozza, hogy a meleg tavasz általában a rovarkártevőknek kedvez és a sárgán virító repcevirágok nem csak a hasznos, beporzó rovarokat csalogatják, hanem a repce súlyos kártevőit is. Ezek közül a virágzatban megbújó repcefénybogár minden gazda számára napi megfigyeléseket követel!
A növényorvosok az egész tenyészidőszak alatt tudományos módszerekkel, csapdázással, folyamatos monitorozással nyomon követik, mikor érik el a károsítók a védekezési küszöbértéket. Ez azért nagyon fontos pillanat, mert ezek a megfigyelések, adatgyűjtések alapozzák meg az integrált szemléletet és egyben a védekezés időpontját. Ugyanis felesleges olyan esetben permetezni, amikor nincs akkora létszámban jelen egy-egy a károsító. A leghatékonyabban, a legalacsonyabb költségekkel, a legkisebb környezetterhelés mellett így érthető, hogy az okszerű, célzott vegyszerezés időzítése kiemelten fontos feladat.
Egy jól karbantartott szántó, megfelelő vetésváltással, vetőmag előállító táblák esetében az izolációs távolságok betartásával, kevesebb feladatot ad és ritkán követel meg azonnali és drasztikus beavatkozást.
A méhészek jelenléte egyes területeken nemhogy kedvező, de még szükségszerű is. Mérhető ugyanis az az a termésnövekedés, amely visszavezethető a sikeres a terméskötésre, ami a tábla mellé települt kaptárak miatt jelentkezett. A méhészek ma már jó kapcsolatot ápolnak a gazdákkal. Szervezetten, előre egyeztetve vándorolnak országszerte. Elmondhatjuk, hogy minden termelőnek van saját, évről-évre visszajáró méhésze. A növénykultúrák eltérő virágzási ideje miatt a méhészek, ahogyan az akácmézet, úgy a repcemézet is ki tudják pergetni.
Érdemes megkóstolni ezt a különleges mézet is, hiszen lágy íze, magas szőlőcukor tartalma és alacsony savtartalmának köszönhetően a gyomorsav problémákkal küszködők is fogyaszthatják. Beltartalmi értékei nemcsak a méhek számára nagyon előnyösek, hanem humán vonatkozásban is. Üvegben hamar krémessé válik, amely szőlőcukor tartalmának köszönhető. A magyar mézek felvásárlás után döntően exportra kerülnek, de a kis piacokon és sok helyen, az utak mentén is találkozhatunk vele.
Agro Jager News
Borítókép: Fővirágzásban a repce, Hajdú-Bihar megye, Furta Fotó: Agro Jager News
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV