További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Kormány az elmúlt hónapokban több az erdő telepítéseket ösztönző intézkedéseket hozott, így jelentősen megnőtt a kereslet a jó minőségű hazai szaporítóanyagok iránt hazánkban.
A Kormány az elmúlt hónapokban több az erdő telepítéseket ösztönző intézkedéseket hozott, így jelentősen megnőtt a kereslet a jó minőségű hazai szaporítóanyagok iránt hazánkban. A mostani segítség az erdészeti csemetekertek versenyképességét erősíti. A vidékfejlesztési program keretösszege 1400 milliárd összegű, ebből 110 milliárdot fordítanak az erdőtelepítésekre vagy erdők fenntartására.
Jelenleg 18-19 ezer hektárra beérkezett erdősítési igényt fogadtunk. Ez annak is köszönhető, hogy tavalyi évben megemeltük az erdőtelepítés és erdőápolás össszegét és most gyakorlatilag közel 20 ezer hektárnyi kérelem érkezett. Az ilyen mértékű kérelmek jó minőségű szaporítóanyagot igényelnek – és ezért biztosítjuk ezt a pályáztati lehetőséget.
A Csemete Terméktanács évente körülbelül 150 millió csemetét állít elő, a mostani egy milliárd forintos támogatásnak köszönhetően speciális eszzközök jelentősen megnövelhetik a termelés hatékonyságát – mondta Viski József az AM helyettes államtitkára.
A talajelőkészítés, vetőgépek, ápolás gépekre lehet pályázni – összegezte Farkas Pál az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetője.
Talajelőkészítés gépei a rotációs kapák, de akér indulhatunk a traktoroktól. Most az volt a cél, hogy ne nagy traktorokra menjen el a pénz, hanem kis gépekre speciáélis gépekre. Csemetetermesztésnél az a lényeg, hogy magas hasmagasságú gépek legyenek, hogy könnyen eltudjon menni a csemete fölött, illetve hogy a nyomtáv megfelelő legyen. A speciális gépeknél vetőgépeknél sorközművelőeknél az az élő munkaerő szükségletet próbáltuk csökkenteni – mondta a szakember.
A csemetekert előállítás két fő iránya a szabadföldi és a konténeres, az úgynevezett burkolt gyökérzetű termesztés. A szakemberek szerint az utóbbi gépigénye nagyobb, ám ez a technológia jóval hatékonyabb és biztonságosabb mint a szabadföldi. A pályázat lehetőséget teremt, hogy a csemetetermelők átálljanak a korszerűbb stabilabb jövedelmet biztosító technológiára.
A burkolt gyökérzetű csemetéknél vagy nálunk történik meg ez a gyökeresedés, vagy magról vetjük tálcákba és így viszonylag hamar egy év alatt megnevelhető a csemete, majd gyökérsérülés nélkül vihető el az erdőkbe. Ennek a technológiának csak előnye van. A hátránya viszont az, hogy nagy a gép és az eszköz igénye. Ez a pályázat pont ezt támogatja – mondta el Dobrovitz Attila hazai csemetekert tulajdonos.
A csemetekert tulajdonosok 50 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, amely régiótól függően az összes elszámolható költsége 40% vagy 50 %-a lehet.
Az Agrárminisztérium közölte, hogy egy milliárd forint keretösszeget biztosítanak a pályázók részére, és így a vidékfejlesztési programban jellemzően kedvezményezettként bejövő pályázók tudnak a támogatási konstrukcióban résztvenni. Ezért mindenképpen szükséges, hogy 50%-ban meglévő mezőgazdasági árbevétellel rendelkezzenek és ebben gyors elbírálásben szeretnének eredményt hirdetni.
A pályázatban megigényelt eszközözöket be is lehet majd szerezni, és evvel a kapacitást tudnak fokozni a hazai csemetekertek tulajdonosok.
Az erdészeti csemetekert gépbeszerzését támogató pályázat szeptember elsejétől érhető el, a kérelmek első benyújtásának első pedig határideje szeptember 8-ig tart.
A támogatást a gazdálkodók több szakaszban 2021 július 20-ig vagy a forrás kimerüléséig igényelhetik.
Forrás: M1 Magyar gazda 2020.08.31-i adása
Kép megnevezése:
Kép forrása:
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV