Mezőgazdaság
Az erdészeti csemetekertekhez szükséges gépek beszerzését támogató pályázat indult
A Kormány az elmúlt hónapokban több az erdő telepítéseket ösztönző intézkedéseket hozott, így jelentősen megnőtt a kereslet a jó minőségű hazai szaporítóanyagok iránt hazánkban.
A Kormány az elmúlt hónapokban több az erdő telepítéseket ösztönző intézkedéseket hozott, így jelentősen megnőtt a kereslet a jó minőségű hazai szaporítóanyagok iránt hazánkban. A mostani segítség az erdészeti csemetekertek versenyképességét erősíti. A vidékfejlesztési program keretösszege 1400 milliárd összegű, ebből 110 milliárdot fordítanak az erdőtelepítésekre vagy erdők fenntartására.
Jelenleg 18-19 ezer hektárra beérkezett erdősítési igényt fogadtunk. Ez annak is köszönhető, hogy tavalyi évben megemeltük az erdőtelepítés és erdőápolás össszegét és most gyakorlatilag közel 20 ezer hektárnyi kérelem érkezett. Az ilyen mértékű kérelmek jó minőségű szaporítóanyagot igényelnek – és ezért biztosítjuk ezt a pályáztati lehetőséget.
A Csemete Terméktanács évente körülbelül 150 millió csemetét állít elő, a mostani egy milliárd forintos támogatásnak köszönhetően speciális eszzközök jelentősen megnövelhetik a termelés hatékonyságát – mondta Viski József az AM helyettes államtitkára.
A talajelőkészítés, vetőgépek, ápolás gépekre lehet pályázni – összegezte Farkas Pál az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetője.
Talajelőkészítés gépei a rotációs kapák, de akér indulhatunk a traktoroktól. Most az volt a cél, hogy ne nagy traktorokra menjen el a pénz, hanem kis gépekre speciáélis gépekre. Csemetetermesztésnél az a lényeg, hogy magas hasmagasságú gépek legyenek, hogy könnyen eltudjon menni a csemete fölött, illetve hogy a nyomtáv megfelelő legyen. A speciális gépeknél vetőgépeknél sorközművelőeknél az az élő munkaerő szükségletet próbáltuk csökkenteni – mondta a szakember.
A csemetekert előállítás két fő iránya a szabadföldi és a konténeres, az úgynevezett burkolt gyökérzetű termesztés. A szakemberek szerint az utóbbi gépigénye nagyobb, ám ez a technológia jóval hatékonyabb és biztonságosabb mint a szabadföldi. A pályázat lehetőséget teremt, hogy a csemetetermelők átálljanak a korszerűbb stabilabb jövedelmet biztosító technológiára.
A burkolt gyökérzetű csemetéknél vagy nálunk történik meg ez a gyökeresedés, vagy magról vetjük tálcákba és így viszonylag hamar egy év alatt megnevelhető a csemete, majd gyökérsérülés nélkül vihető el az erdőkbe. Ennek a technológiának csak előnye van. A hátránya viszont az, hogy nagy a gép és az eszköz igénye. Ez a pályázat pont ezt támogatja – mondta el Dobrovitz Attila hazai csemetekert tulajdonos.
A csemetekert tulajdonosok 50 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, amely régiótól függően az összes elszámolható költsége 40% vagy 50 %-a lehet.
Az Agrárminisztérium közölte, hogy egy milliárd forint keretösszeget biztosítanak a pályázók részére, és így a vidékfejlesztési programban jellemzően kedvezményezettként bejövő pályázók tudnak a támogatási konstrukcióban résztvenni. Ezért mindenképpen szükséges, hogy 50%-ban meglévő mezőgazdasági árbevétellel rendelkezzenek és ebben gyors elbírálásben szeretnének eredményt hirdetni.
A pályázatban megigényelt eszközözöket be is lehet majd szerezni, és evvel a kapacitást tudnak fokozni a hazai csemetekertek tulajdonosok.
Az erdészeti csemetekert gépbeszerzését támogató pályázat szeptember elsejétől érhető el, a kérelmek első benyújtásának első pedig határideje szeptember 8-ig tart.
A támogatást a gazdálkodók több szakaszban 2021 július 20-ig vagy a forrás kimerüléséig igényelhetik.
Forrás: M1 Magyar gazda 2020.08.31-i adása
Kép megnevezése:
- Vörös tölgy makk (kiemelt kép)
Kép forrása:
- Agrojagernews
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK