–  Az egyetemi alapszakon végzett, már munkába állt hallgatók is igénylik a folyamatos továbbképzést amelyre idő- és költséghatékony megoldást kínál a távoktatásos forma. Elsősorban rájuk és a szakmérnök képzésekre jelentkezők érdeklődésére számítunk a távoktatásos mesterképzés bevezetésekor. A mai korszerű információtechnológiai rendszereink biztosítják azt, hogy ezen a módon is akár a nappali tagozatos képzéssel egyenértékű minőségben történjék a tudásátadás – fejtette ki Stündl László.

A távoktatásos állattenyésztő mérnöki szak 4 féléves mesterkurzusát 6+1 modulba szervezte meg a MÉK a magyar és angol nyelvű nappali képzés, valamint a külföldi gyakorlatok alapján.

– Az első három félévben zajlik az oktatás, szemeszterenként két modul végezhető el. Az oktatási modulok:_ genetika és állategészségügy, takarmányozás, abrakfogyasztó állatok, kérődző állatok, akvakultúra, erőforrásgazdálkodás. Az utolsó félévben a diplomadolgozati kutatás és írás a hallgatók feladata. A távoktatás részei a felvett stúdió előadások, webináriumok, hangalámondásos ppt-k, megoldandó egyéni és csoport feladatok, tesztek, esszék, valamint a délutáni, illetve esti konzultációk – tájékoztatott Komlósi István, a DE Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének vezetője.

Egy-egy modulon belül az ismeretanyag koherens, egymásra épülő, a probléma alapú oktatás módszerére alapoz.

– A problémák megfogalmazásában a partnervállalkozások adtak tanácsot, ami köré az transzdiszciplináris módon az elméleti ismeretanyagot felépítjük. Lekövetjük a valódi problémamegoldás folyamatát. Ha a gyakorlatban egy feladattal találkozunk, annak megkeressük az elméleti, tudományos hátterét és annak ismeretében cselekszünk.  A megoldott problémákat a hallgatók gyakorlati bizottság előtt mutatják be. Ez a „blended learning”, vagy vegyes oktatás. Úgy is vegyes, mint online és jelenléti oktatás, egyéni és csoportos tanulás, továbbá gyakorlati és elméleti képzés gyakorlati és elméleti szakemberektől valós problémákon keresztül. A képzés a hallgatóktól heti 5-15 óra tanulást, elfoglaltságot igényel – fejtette ki Komlósi István.

Az intézetvezető szerint az új oktatási forma alternatív lehetőséget jelenthet a levelező képzéssel szemben. Az oktatókkal közvetlenebb és folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít. Nagy mennyiségű szakmai anyag elérhetőségét teszi lehetővé a hallgatók számára, továbbá a modulok több gyakorlatot tartalmaznak.

– A jelenlegi egyetemi levelező képzési keretek között a félévenkénti 2-3 alkalommal rendezett heti konzultációkon a hallgatók munkahelyi kötelezettségük miatt nem minden esetben tudnak megjelenni. Ez nagyban befolyásolja a képzés hatékonyságát. A távoktatási rendszerben a szakmai vezetők egyben mentorai is a hallgatóknak. Végigkísérik a diákok munkáját a diplomavédésig. A most beinduló képzés újdonsága, hogy a gyakorlatigényes biotechnológia-állategészségügy, takarmányozás vagy akvakultúra modulok 8-16 órás laborgyakorlatot is tartalmaznak – mutatott rá a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora.

A távoktatásos állattenyésztő mérnöki mester képzés költségtérítéses. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara 2022-ben az angol nyelvű oktatás megindítását is tervezi.

– Az oktatási rendszer fokozatos átalakításával, nemzetköziesítésével hatékonyan tudunk reagálni a piaci igények és a képzési környezet változásaira. A MÉK aktív kapcsolatot ápol a térség mezőgazdasági vállalkozóival, akik előremutatónak tartják az agrár mesterszak távoktatásos formában való megindítását. Az agrárpiac számára a versenyképesség megőrzése érdekében kiemelkedően fontos a folyamatosan újuló ismeretek megszerzése. Ezért is a 7 hetes modulokat a tanterv szerinti időben szakmabelieknek is meghirdetjük továbbképzés formájában. Így még több agrárszakember számára tehetjük elérhetővé képzésünket – tette hozzá Komlósi István, az Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem