Keressen minket

Mezőgazdaság

Méhek a 22-es csapdájában

„A társadalom nehezen fogja elismerni, hogy a méhészkedés eredménye nem a kézzel fogható méhészeti termék lesz a jövőben, hanem magának a méheknek az életben tartása. Az ember által megváltoztatott környezetben az ember segítsége nélkül már nem lesznek képesek életben maradni a méhcsaládok” – nyilatkozta lapunknak Horváth János méhész szakmérnök, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

„A társadalom nehezen fogja elismerni, hogy a méhészkedés eredménye nem a kézzel fogható méhészeti termék lesz a jövőben, hanem magának a méheknek az életben tartása. Az ember által megváltoztatott környezetben az ember segítsége nélkül már nem lesznek képesek életben maradni a méhcsaládok” – nyilatkozta lapunknak Horváth János méhész szakmérnök, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke.
Beszéltünk azokról a környezeti ártalmakról, melyeket a nagyüzemi mezőgazdaság idézett elő – tájékoztatott a vasarnap.hu internetes hírportál.

Milyen egyéb kihívások érik a méheket?

Hazánkban 1978-ban jelent meg a varroa atka, mely a globalizációnak köszönhetően került át az indai méhről a mi méheinkre. Ez az élősködő ma a méhállományunk legfőbb ellensége: ha védekezünk ellene, akkor elpusztulnak a méhcsaládjaink. A varroa atka ellen hatékonyan vegyszerekkel, valamint körülményesebb felhasználású szerves savakkal és kevésbé hatékony illóolajokkal lehetséges. A globális kereskedelem hatására méheink két további veszedelmes ellensége is megjelent Európában – az egyik az afrikai származású kis kaptárbogár, a másik az ázsiai lódarázs. Mindkét faj képes a méhpopulációnk teljes elpusztítására.

Ázsiai lódarázs (Forrás: Pixabay.com)

Mindezek ismeretében nem jósolhatok fényes jövőt magunknak. A folyamatosan romló környezeti – és közgazdasági – feltételekkel küzdünk nemcsak idehaza, de mindenütt a világban. A méhcsaládokat egyre nehezebb jó erőben tartani, termelésre alkalmassá fejleszteni. Több európai országban nincs is hazai mézpiac, mert nincs kereskedelmi forgalomba kerülő nagy tételű méz. A hobbiméhészeknek a családja és a baráti köre fogyasztja el a termékeket, a profik pedig saját kiszerelésben adják el közvetlenül a fogyasztóknak. Jelenleg az EU csak a felét termeli meg saját mézfogyasztásának. Idehaza a társadalom egy része átérzi a gondjainkat, szóban támogat is minket, de a kényelemszeretet még mindig fontosabb – nem igazán szeret senki áldozatot hozni, lemondani valamiről. Jó példa erre a szúnyogirtás, melynek a terjedőben lévő új szúnyogfajok által terjesztett élősködők miatt közegészségügyi jelentősége van. Szóban védjük a méheket (a beporzókat), de nem viseljük el a szúnyogokat, és a társadalom nyomására szúnyogirtást végzünk. Melyik ujjunkba harapjunk, hol fáj kevésbé?

Szúnyog. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

Ilyen az egészséges élelmiszerek, köztük a méz kérdése is. Szóban fontos, igényli mindenki, de vagy nem hajlandó, vagy nem tud annyit fizetni érte, hogy a termelőnek érdemes legyen dolgozni, hogy abból tisztességesen megéljen. Amikor a mi termékünket megversenyeztetik más földrészek termékeivel, akkor mindig lesz, aki az olcsóbbat fogja venni, bárhonnan való is az.Nemcsak mi járunk ebben a cipőben, ugyanezekkel a gondokkal küzdenek a zöldség- és a gyümölcstermelők is. Aki benne van, kiöregszik, az utódok pedig nem kívánják folytatni azt a küzdelmet, melybe szüleik belerokkantak, belekeseredtek. A fogyasztó közben háborog, mert a médiából folyik, hogy milyen drága a gyümölcs. Felborultak az ár-érték arányok. Egy kiló méz üvegben annyiba kerül, mint négy darab sárgadinnye. Ugyanennyi pénzért lehet vásárolni két doboz cigarettát vagy fél liter kommersz tömény szeszt. Felmerül a kérdés: kinek mennyi a fogyasztása, ki eszik meg két nap alatt egy kiló mézet vagy négy dinnyét? A másik kettő gyakran elfogy ugyanennyi idő alatt.

Milyen lehetőségeik vannak a méhészeknek az érdekérvényesítésre? Mennyire veszik a politikusok félvállról a fenyegető problémákat?

Úgy érzem, a méhész szakma apró lépésekkel halad előre, és nem vagyunk partiképesek a nagy gazdasági erejű ágazatokkal, vagy a multinacionális cégekkel szemben. Ennek csak részben oka, hogy a szakmai sajátosságaink miatt szétaprózottak vagyunk. Hiába van országos szintű szervezettségünk, nincs a gazdasági érdekei miatt értünk fellépő nemzetközi, hatékonyan lobbizó nagyvállalat. Sok politikus érzi, hogy fontos az ágazatunk, mert az egész élelmiszertermelés alapját képezzük, s nélkülünk felborulna a rendszer. Szót is emelnek értünk, mint ahogy az előző Európa Parlamenti ciklusban is megtörtént. De még nem borul semmi, és ezért a fontos döntéseket az arra jogosultak nem a mi és mindannyiunk jövője érdekében hozzák meg. Például ha kiragadjuk csak a vetőmag termelést mint ágazatot, és megvizsgáljuk annak elismertségét, gazdasági súlyát és érdekérvényesítési képességét pedig összehasonlítjuk a méhészetével, nem a méhek érdekei lesznek a nyerők, holott a vetőmagtermesztésnek is a megporzás biztosítja a sikerességét.

Magyar méhes a fiatal gyümölcsfák között (Fotó: Horváth János)

Érezzük, hogy a politika, a kormányzat nem akar magunkra hagyni minket, fontosnak ítéli és figyelemmel kíséri sorsunkat. Nagy István miniszter úr is közölünk való, gyakorló méhész, érzi a gondjainkat. A részben az EU által finanszírozott Magyar Méhészeti Nemzeti Program és az agrár kormányzat intézkedései mind-mind hatékony segítségek, kellenek a túléléshez, de ha nem történik teljes mértékű társadalmi és gazdasági paradigmaváltás, akkor ezek a segítségek valójában csak az agóniánkat hosszabbítják meg. Tovább tart az út, amin eljutunk majd a korábban már említett nyugat-európai országok méhészeti ágazatainak szintjére. Ha így folytatódik, akkor azt kell kijelentenünk, hogy a méhész nem fog megélni a hagyományos termékeiből, főként a mézből. A társadalom viszont nehezen fogja elismerni, hogy a méhészkedés eredménye nem a kézzel fogható méhészeti termék lesz a jövőben, hanem magának a méheknek az életben tartása. Az ember által megváltoztatott környezetben az ember segítsége nélkül már nem lesznek képesek életben maradni a méhcsaládok.

Van-e segítség szabályozási szinten?

Vannak olyan intézkedések, melyek kedvezőek vagy részben pozitívak. Említhetem a zöldítést is, mely a nyár végén a méhek számára hasznos, virágzó hajdina vagy olajretek táblákat jelent. Ezekhez a vetőmagot is meg kell termelni, az is méhlegelő. De az már gond, ha a földeken még novemberben is nyílnak a virágok, mert a méheket kicsalja, a fiasítást fenntartja, a kései hordásból az élelem híg marad, mely a lépekben megerjedhet, és a méheknek így már káros. A szabályozásban rendelkezni kellene arról, hogy ezeket novemberre le kell zúzni.

A magyar tájból hiányzó haszonállat, a szarvasmarha (Forrás: Pixabay.com)

A kormányzati intézkedések hatnak az állattartás súlyának visszaállítására. A szarvasmarha takarmányellátása, a szálastakarmány-termelés, a rétgazdálkodás méhlegelőt teremt. Volna még lehetőség bőven, például az egy növénnyel elvethető táblaméret legnagyobb méretének meghatározása stb. A most indult faültetési programban is vannak jó gondolatok, mert helyes fafaj választással évtizedekre kiható javulás idézhető elő, hiszen a fák hosszú életűek. Mézelő és virágport adó fákat ültetve a települések utcáin, üzemek nem kihasznált területein, a sok kicsi sokra megy elv alapján egyszer csak számítani fog a sok elültetett facsemete. Idézze fel mindenki magában a temetők vagy a parkok nagy hársfáit – micsoda nagy zsongás van rajtuk a virágzás idején! Bizony azokat is valaki kis facsemeteként ültette el egykor. Az erdőtelepítési pályázati felhívás is tartalmaz olyan kiegészítő támogatást, amely ritka őshonos elegyfafajok felhasználására ad jelentős többlettámogatást. Ezen fafajok között pedig számos, méhek által kedvelt faj is van, elsősorban a hársakat, juharokat említeném, de fontosak a vadgyümölcsök is. Ezzel kapcsolatban nagyon örültem, hogy az 1995-ben megvédett méhlegelő-javítással foglalkozó diplomadolgozatomat az Agrárminisztérium bekérte, majd felhasználta a döntéshozatala során.

Mit tehet ebben az ügyben egy városi ember?

Először is legyen tudatos fogyasztó! Ne csak akkor fogyasszon mézet, ha beteg, hanem tegye a mindennapjai részévé. Igya a teáját, kávéját a termelőtől közvetlenül vásárolt mézzel – minden alkalommal. Ezzel támogatja a méhészt, s ezáltal a méheket is.  Másodszor: ne rettegjen minden rovartól, tegyen különbséget közöttük, ismerje meg, figyelje az élő környezetét! Mindig belebotlok abba a furcsa kettősségbe, hogy én erdőmérnökként kedvelem az irodalmat, a történelmet. Műszaki problémákat kell megoldanom, számítógépen vásárlok és fizetek. Egy magyartanár, egy történész, egy gépész, közgazdász vagy egy programozó általában nem tudja, hogy mire lép rá a fűben, mit lát elrepülni maga mellett vagy egyáltalán azt, hogy mit eszik meg. Sajnos a mesterséges környezetben élő, természettől elszakadt embernek többnyire igénye sincs rá, hogy ezekkel tisztában legyen. Ha mégis, akkor létesíthet ún. darázs garázst vagy méhhotelt, melyekre jó példákat lehet látni az interneten.

Bogárhotel (Forrás: Pixabay.com)

A nádszálakból és kifurkált, korhadtabb fadarabokból álló építmény nemcsak a kert dísze lehet, hanem egy emeletes ház erkélyén is elfér. Tavasszal megfigyelve a szorgos faliméhek röpködését, nyáron hallva a fadongó mély zúgását, kicsit ki lehet szakadni a mindennapok rabságából, és alkalom nyílik arra, hogy a valóban fontos dolgokra is gondoljunk. Ma már nemcsak a városokban, de a falvakban sem művelik gyakran a konyhakerteket, inkább parkosítanak. Bár a ritkábban nyírt zöld közterületek messziről csúnyábbak, de közelebb hajolva sok érdekeset rejtenek! A fűnyírások ritkításával lehetőséget kaphatnak a növények a virágaik kibontására, láthatjuk a vidám sárga pitypangot, a gyerekek fújhatják a bóbitát. A repkények, ínfüvek és gyíkfüvek, zsályák, boglárkák és a sok vadvirág, melyek belakják az ilyen nyírt gyepeket, szintén megérdemlik az esélyt. A parkosított kertekben sok, a méhek számára hasznos növényt lehet ültetni. Nagyon szép levendulákat láttam balatoni nyaralók udvaraiban, körforgalmak közepén, közterületeken. Késő estig úgy hullámoztak a poszméhektől, mintha a szél lengette volna a virágokat, pedig csak a dongók lökdösték őket gyűjtés közben.

Ezek mind-mind apró, de a legtöbb ember előtt nyitva álló lehetőségek, melyekhez csak jó szándék kell – azon pedig Isten áldása van.

Forrás:

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnökével, Horváth Jánossal készült interjút Tóth Gábor jegyezte le, amely a vasarnap.hu honlapon jelent meg 2020. október 7-én.

 

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom