Keressen minket

Mezőgazdaság

Méhek a 22-es csapdájában

Print Friendly, PDF & Email

„A társadalom nehezen fogja elismerni, hogy a méhészkedés eredménye nem a kézzel fogható méhészeti termék lesz a jövőben, hanem magának a méheknek az életben tartása. Az ember által megváltoztatott környezetben az ember segítsége nélkül már nem lesznek képesek életben maradni a méhcsaládok” – nyilatkozta lapunknak Horváth János méhész szakmérnök, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

„A társadalom nehezen fogja elismerni, hogy a méhészkedés eredménye nem a kézzel fogható méhészeti termék lesz a jövőben, hanem magának a méheknek az életben tartása. Az ember által megváltoztatott környezetben az ember segítsége nélkül már nem lesznek képesek életben maradni a méhcsaládok” – nyilatkozta lapunknak Horváth János méhész szakmérnök, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke.
Beszéltünk azokról a környezeti ártalmakról, melyeket a nagyüzemi mezőgazdaság idézett elő – tájékoztatott a vasarnap.hu internetes hírportál.

Milyen egyéb kihívások érik a méheket?

Hazánkban 1978-ban jelent meg a varroa atka, mely a globalizációnak köszönhetően került át az indai méhről a mi méheinkre. Ez az élősködő ma a méhállományunk legfőbb ellensége: ha védekezünk ellene, akkor elpusztulnak a méhcsaládjaink. A varroa atka ellen hatékonyan vegyszerekkel, valamint körülményesebb felhasználású szerves savakkal és kevésbé hatékony illóolajokkal lehetséges. A globális kereskedelem hatására méheink két további veszedelmes ellensége is megjelent Európában – az egyik az afrikai származású kis kaptárbogár, a másik az ázsiai lódarázs. Mindkét faj képes a méhpopulációnk teljes elpusztítására.

Ázsiai lódarázs (Forrás: Pixabay.com)

Mindezek ismeretében nem jósolhatok fényes jövőt magunknak. A folyamatosan romló környezeti – és közgazdasági – feltételekkel küzdünk nemcsak idehaza, de mindenütt a világban. A méhcsaládokat egyre nehezebb jó erőben tartani, termelésre alkalmassá fejleszteni. Több európai országban nincs is hazai mézpiac, mert nincs kereskedelmi forgalomba kerülő nagy tételű méz. A hobbiméhészeknek a családja és a baráti köre fogyasztja el a termékeket, a profik pedig saját kiszerelésben adják el közvetlenül a fogyasztóknak. Jelenleg az EU csak a felét termeli meg saját mézfogyasztásának. Idehaza a társadalom egy része átérzi a gondjainkat, szóban támogat is minket, de a kényelemszeretet még mindig fontosabb – nem igazán szeret senki áldozatot hozni, lemondani valamiről. Jó példa erre a szúnyogirtás, melynek a terjedőben lévő új szúnyogfajok által terjesztett élősködők miatt közegészségügyi jelentősége van. Szóban védjük a méheket (a beporzókat), de nem viseljük el a szúnyogokat, és a társadalom nyomására szúnyogirtást végzünk. Melyik ujjunkba harapjunk, hol fáj kevésbé?

Szúnyog. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

Ilyen az egészséges élelmiszerek, köztük a méz kérdése is. Szóban fontos, igényli mindenki, de vagy nem hajlandó, vagy nem tud annyit fizetni érte, hogy a termelőnek érdemes legyen dolgozni, hogy abból tisztességesen megéljen. Amikor a mi termékünket megversenyeztetik más földrészek termékeivel, akkor mindig lesz, aki az olcsóbbat fogja venni, bárhonnan való is az.Nemcsak mi járunk ebben a cipőben, ugyanezekkel a gondokkal küzdenek a zöldség- és a gyümölcstermelők is. Aki benne van, kiöregszik, az utódok pedig nem kívánják folytatni azt a küzdelmet, melybe szüleik belerokkantak, belekeseredtek. A fogyasztó közben háborog, mert a médiából folyik, hogy milyen drága a gyümölcs. Felborultak az ár-érték arányok. Egy kiló méz üvegben annyiba kerül, mint négy darab sárgadinnye. Ugyanennyi pénzért lehet vásárolni két doboz cigarettát vagy fél liter kommersz tömény szeszt. Felmerül a kérdés: kinek mennyi a fogyasztása, ki eszik meg két nap alatt egy kiló mézet vagy négy dinnyét? A másik kettő gyakran elfogy ugyanennyi idő alatt.

Milyen lehetőségeik vannak a méhészeknek az érdekérvényesítésre? Mennyire veszik a politikusok félvállról a fenyegető problémákat?

Úgy érzem, a méhész szakma apró lépésekkel halad előre, és nem vagyunk partiképesek a nagy gazdasági erejű ágazatokkal, vagy a multinacionális cégekkel szemben. Ennek csak részben oka, hogy a szakmai sajátosságaink miatt szétaprózottak vagyunk. Hiába van országos szintű szervezettségünk, nincs a gazdasági érdekei miatt értünk fellépő nemzetközi, hatékonyan lobbizó nagyvállalat. Sok politikus érzi, hogy fontos az ágazatunk, mert az egész élelmiszertermelés alapját képezzük, s nélkülünk felborulna a rendszer. Szót is emelnek értünk, mint ahogy az előző Európa Parlamenti ciklusban is megtörtént. De még nem borul semmi, és ezért a fontos döntéseket az arra jogosultak nem a mi és mindannyiunk jövője érdekében hozzák meg. Például ha kiragadjuk csak a vetőmag termelést mint ágazatot, és megvizsgáljuk annak elismertségét, gazdasági súlyát és érdekérvényesítési képességét pedig összehasonlítjuk a méhészetével, nem a méhek érdekei lesznek a nyerők, holott a vetőmagtermesztésnek is a megporzás biztosítja a sikerességét.

Magyar méhes a fiatal gyümölcsfák között (Fotó: Horváth János)

Érezzük, hogy a politika, a kormányzat nem akar magunkra hagyni minket, fontosnak ítéli és figyelemmel kíséri sorsunkat. Nagy István miniszter úr is közölünk való, gyakorló méhész, érzi a gondjainkat. A részben az EU által finanszírozott Magyar Méhészeti Nemzeti Program és az agrár kormányzat intézkedései mind-mind hatékony segítségek, kellenek a túléléshez, de ha nem történik teljes mértékű társadalmi és gazdasági paradigmaváltás, akkor ezek a segítségek valójában csak az agóniánkat hosszabbítják meg. Tovább tart az út, amin eljutunk majd a korábban már említett nyugat-európai országok méhészeti ágazatainak szintjére. Ha így folytatódik, akkor azt kell kijelentenünk, hogy a méhész nem fog megélni a hagyományos termékeiből, főként a mézből. A társadalom viszont nehezen fogja elismerni, hogy a méhészkedés eredménye nem a kézzel fogható méhészeti termék lesz a jövőben, hanem magának a méheknek az életben tartása. Az ember által megváltoztatott környezetben az ember segítsége nélkül már nem lesznek képesek életben maradni a méhcsaládok.

Van-e segítség szabályozási szinten?

Vannak olyan intézkedések, melyek kedvezőek vagy részben pozitívak. Említhetem a zöldítést is, mely a nyár végén a méhek számára hasznos, virágzó hajdina vagy olajretek táblákat jelent. Ezekhez a vetőmagot is meg kell termelni, az is méhlegelő. De az már gond, ha a földeken még novemberben is nyílnak a virágok, mert a méheket kicsalja, a fiasítást fenntartja, a kései hordásból az élelem híg marad, mely a lépekben megerjedhet, és a méheknek így már káros. A szabályozásban rendelkezni kellene arról, hogy ezeket novemberre le kell zúzni.

A magyar tájból hiányzó haszonállat, a szarvasmarha (Forrás: Pixabay.com)

A kormányzati intézkedések hatnak az állattartás súlyának visszaállítására. A szarvasmarha takarmányellátása, a szálastakarmány-termelés, a rétgazdálkodás méhlegelőt teremt. Volna még lehetőség bőven, például az egy növénnyel elvethető táblaméret legnagyobb méretének meghatározása stb. A most indult faültetési programban is vannak jó gondolatok, mert helyes fafaj választással évtizedekre kiható javulás idézhető elő, hiszen a fák hosszú életűek. Mézelő és virágport adó fákat ültetve a települések utcáin, üzemek nem kihasznált területein, a sok kicsi sokra megy elv alapján egyszer csak számítani fog a sok elültetett facsemete. Idézze fel mindenki magában a temetők vagy a parkok nagy hársfáit – micsoda nagy zsongás van rajtuk a virágzás idején! Bizony azokat is valaki kis facsemeteként ültette el egykor. Az erdőtelepítési pályázati felhívás is tartalmaz olyan kiegészítő támogatást, amely ritka őshonos elegyfafajok felhasználására ad jelentős többlettámogatást. Ezen fafajok között pedig számos, méhek által kedvelt faj is van, elsősorban a hársakat, juharokat említeném, de fontosak a vadgyümölcsök is. Ezzel kapcsolatban nagyon örültem, hogy az 1995-ben megvédett méhlegelő-javítással foglalkozó diplomadolgozatomat az Agrárminisztérium bekérte, majd felhasználta a döntéshozatala során.

Mit tehet ebben az ügyben egy városi ember?

Először is legyen tudatos fogyasztó! Ne csak akkor fogyasszon mézet, ha beteg, hanem tegye a mindennapjai részévé. Igya a teáját, kávéját a termelőtől közvetlenül vásárolt mézzel – minden alkalommal. Ezzel támogatja a méhészt, s ezáltal a méheket is.  Másodszor: ne rettegjen minden rovartól, tegyen különbséget közöttük, ismerje meg, figyelje az élő környezetét! Mindig belebotlok abba a furcsa kettősségbe, hogy én erdőmérnökként kedvelem az irodalmat, a történelmet. Műszaki problémákat kell megoldanom, számítógépen vásárlok és fizetek. Egy magyartanár, egy történész, egy gépész, közgazdász vagy egy programozó általában nem tudja, hogy mire lép rá a fűben, mit lát elrepülni maga mellett vagy egyáltalán azt, hogy mit eszik meg. Sajnos a mesterséges környezetben élő, természettől elszakadt embernek többnyire igénye sincs rá, hogy ezekkel tisztában legyen. Ha mégis, akkor létesíthet ún. darázs garázst vagy méhhotelt, melyekre jó példákat lehet látni az interneten.

Bogárhotel (Forrás: Pixabay.com)

A nádszálakból és kifurkált, korhadtabb fadarabokból álló építmény nemcsak a kert dísze lehet, hanem egy emeletes ház erkélyén is elfér. Tavasszal megfigyelve a szorgos faliméhek röpködését, nyáron hallva a fadongó mély zúgását, kicsit ki lehet szakadni a mindennapok rabságából, és alkalom nyílik arra, hogy a valóban fontos dolgokra is gondoljunk. Ma már nemcsak a városokban, de a falvakban sem művelik gyakran a konyhakerteket, inkább parkosítanak. Bár a ritkábban nyírt zöld közterületek messziről csúnyábbak, de közelebb hajolva sok érdekeset rejtenek! A fűnyírások ritkításával lehetőséget kaphatnak a növények a virágaik kibontására, láthatjuk a vidám sárga pitypangot, a gyerekek fújhatják a bóbitát. A repkények, ínfüvek és gyíkfüvek, zsályák, boglárkák és a sok vadvirág, melyek belakják az ilyen nyírt gyepeket, szintén megérdemlik az esélyt. A parkosított kertekben sok, a méhek számára hasznos növényt lehet ültetni. Nagyon szép levendulákat láttam balatoni nyaralók udvaraiban, körforgalmak közepén, közterületeken. Késő estig úgy hullámoztak a poszméhektől, mintha a szél lengette volna a virágokat, pedig csak a dongók lökdösték őket gyűjtés közben.

Ezek mind-mind apró, de a legtöbb ember előtt nyitva álló lehetőségek, melyekhez csak jó szándék kell – azon pedig Isten áldása van.

Forrás:

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnökével, Horváth Jánossal készült interjút Tóth Gábor jegyezte le, amely a vasarnap.hu honlapon jelent meg 2020. október 7-én.

 

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát

Print Friendly, PDF & Email

Kutatólaboratóriumot adtak át Gödöllőn

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke felavatta Magyarország egyik legnagyobb állatházát és magas biztonsági fokozatú (BSL-3-as szintű) kutatólaboratóriumát Gödöllőn. A fejlesztés a hazai kutatások támogatása érdekében jött létre. A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcina kipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.

Fotó: NÉBIH

Az avató ünnepségen dr. Nobilis Márton államtitkár elmondta, a Nébih legújabb fejlesztése a hazai állategészségügy és élelmiszerelőállítás területén meghatározó lesz, hiszen az állatházban és a kutatólaboratóriumban a jelentős állatbetegségek kórokozóit veszik górcső alá. A vakcina kipróbálási vizsgálatoknak köszönhetően hatékonyabban küzdhetnek meg majd például a madárinfluenzával vagy az afrikai sertéspestissel. Ezenfelül európai uniós pályázatok keretében alap- és alkalmazott kutatások elvégzését is tervezik a BSL-3-as szintű létesítményben.

Fotó: NÉBIH

Az államtitkár kiemelte: „A ma bemutatott állatház Európában kivételesnek számít, hozzánk legközelebb Németországban, Olaszországban és Lengyelországban található hasonló. Az ingatlanfejlesztési koncepció részeként indított fejlesztések pedig tovább folytatódnak. A közeljövőben a Nébih budapesti telephelyén egy korszerű ügyfélközpontot is kialakítanak majd annak érdekében, hogy az ügyfelek állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó igényeit egy helyszínen, ezáltal hatékonyabban tudják kiszolgálni.” – mondta el dr. Nobilis Márton.

Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke kifejtette, a hivatal három állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumot működtet: Budapesten, Debrecenben és Kaposváron. A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent. Dr. Nemes Imre elmondta: „E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre.”

A Nébih elnöke beszédében kiemelte azt a jelentős szakmai sikert, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően házi sertésekben egyelőre nem igazolódott az ASP jelenléte.
A vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium. Az ASP-vel szemben ugyanis jelenleg nincs vakcina az Európai Unióban. Erre reagálva az EU kutatási programot hirdetett a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják, Spanyol- és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih a gödöllői telephelyén.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2023. december 8. – Stabil maradt a globális terményárakat összesítő mutató novemberben, mivel a gabonafélék alacsonyabb árát a növényi olajok drágulása ellensúlyozta – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében.

Kukoricatábla Észak-Macedóniában. ©UN/Aleksandar Dimishkovski

Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – megmaradt az októberi szintjén, ám éves viszonylatban 10,7%-ot csökkent.

A gabonafélék árindexe 3,0%-kal nőtt október óta miután a szemestermények ára – élen a kukoricával – 5,6%-kal esett és a búzáé 2,4%-kal. A rizsfélék árindexe stabil maradt a különböző piacok egymással ellentétes ármozgásainak hatására.

Eközben a növényi olajok árindexe 3,4%-kal emelkedett októberhez képest. A pálmaolaj nemzetközi piaci ára 6%-kal erősödött novemberben a főbb importőr országok élénkülő kereslete és a főbb termelők szezonálisan kisebb kibocsátása nyomán. A napraforgóolaj ára is nőtt valamelyest, míg a szójáé és a repcéé csökkent.

A tejtermékek összességében 2,2%-kal drágultak, a vaj és a sovány tejpor iránti megnövekedett ázsiai és az ünnnepek okán a nyugat-európai kereslet miatt.

A cukor árindexe 1,4%-kal emelkedett, így már 41,1%-kal szárnyalja túl az egy évvel korábbi szintjét. A mozgás fő oka a globális készletek körüli aggodalmakban keresendő, mivel a termelési kilátások romlottak a fő termelő Thaiföldön és Indiában az El Niño okozta száraz időjárási körülmények miatt.

A húsfélék árindexe 0,4%-kal bár, de csökkent októberhez képest, tükrözve a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús bőséges készletei miatti árcsökkenését.

Globális gabonatermelés

A FAO szakértői tovább emelték a gabonakibocsátás várható mennyiségét a ma megjelent Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. A globális gabonatermelés 2023-ban elérheti a 2 823 millió tonnát, ami az előző évhez képest 0,9%-os növekedést jelentene és a 2021-es rekordot is 10,3 millió tonnával haladná meg.

Felfelé korrigálták az orosz búzatermésre és a török és amerikai kukoricatermésre vonatkozó becsült adatokat, míg az argentin és brazil kukoricakibocsátást valamelyest kisebbre várják. Közben szintén mérsékelték az Európai Unió és Mexikó kukoricatermelésére vonatkozó előzetes becsléseket. A globális rizstermelés a 2023–24-es szezonban 0,8%-kal bővülhet.

További részletek itt.

Forrás: FAO

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára

Print Friendly, PDF & Email

EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a hosszú távú jövőképről.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.

E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban

Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.

Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek

A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról

E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.

Jobb konnektivitás és digitális készségek

A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.

Beruházás a vidéki térségekbe

A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.

A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.

Generációváltás

A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.

A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.

Nők a vidéki területeken

A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.

Következő lépések

Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.

A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.

További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.

 

Forrás: NAK

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.