Az országos jégkármérséklő rendszer 2020-as védekezési szezonja is kedvezően alakult, amit jól jelez, hogy a termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést. Immár harmadik éve működött hatékonyan a rendszer.

2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése. (Fotó: Pixabay)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, három éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. Ez a rendszer az egyik pillére az agrárkormányzat által 2012 óta kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, mely Európa legjobbjai közt van.

Országos védekezés, Európában egyedülálló módon

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, így hosszú távra biztosítja a működtetést. A fenntartása így nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti.

2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47% volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015-2017 között – több mint 84% volt.

A védekezési időszak az idei évben is április 15. és szeptember 30. közé esett. Az agrár-kárenyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21 000 db) és területre (516 ezer hektár) tettek kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya 6%, ami jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13-13%-os, valamint a védekezés előtti időszak 30%-ot is meghaladó arányához képest. A termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést az I. pillérben.

Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nem csak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nem csak a kárenyhítésben ismert 30%-ot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hiszen a jégesők a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban is jelentős károkat okozhatnak. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.

A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen a rendszer működésével, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszútávon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött.

Komplex agrár-kárenyhítő rendszer segíti a gazdálkodókat

A világszerte tapasztalható éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai legérzékenyebben a mezőgazdasági termelést érintik. A magyar agrárkormányzat régóta felismerte az időjárásból fakadó termelői kockázatok rendszerszintű kezelésének szükségességét. A reform jegyében 2012-ben vezették be az agrár-kárenyhítés (I. pillér) és a növénybiztosítások díjtámogatása (II. pillér) elemeket. Az I. pillér a termelők és az állam hozzájárulásaiból működő kölcsönös kockázatkezelési alapból, a kárenyhítési alapból biztosít legfeljebb 80%-os juttatást a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt kárt szenvedett növénytermesztők számára. Míg a II. pillér legfeljebb 70%-os vidékfejlesztési támogatást nyújt a megkötött növénybiztosítások díjához. Mindkét pillér fejlődése töretlen, amely az azokban résztvevő termelői számok növekedéséből és a nyújtott támogatások összegéből is látszik.

A kárenyhítési rendszernek immáron közel háromszor annyi tagja van (74 749 fő), mint amennyi 2011-ben, a rendszer megreformálása előtt volt, a 2019. évi károk után pedig 14 milliárd forintot kaptak az érintettek. A növénybiztosítások díjtámogatása 2020-tól 5 milliárd forintról 7 milliárd forintra emelkedett. A rendszer keretein belül támogatásban részesült termelők száma 2012-ben 1600 fő volt, 2020-ban pedig várhatóan ismét meghaladja a 17 000 főt, ahogy tavaly is.

A kockázatkezelési eszköztár III. pillérét az országos talajgenerátoros jégkármérséklés jelenti, a rendszer 2018 májusában kezdte meg működését. Míg az utolsó védekezés nélkül töltött évben közel 73 ezer hektárra jelentettek kárt a termelők, addig a 2018-2020 közötti időszakban ez a szám ennek csupán a 42%-át tette ki.

Összességében, a jelenleg működő három pillérrel már jelenleg is az EU-ban a legjobbak között van az agrárkormányzat által kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Sikerének kulcsa a rendszer működtetésében résztvevők együttműködésén alapuló folyamatos fejlesztés. Ezért is fontos hír, hogy a meglévő kockázatkezelési eszközök fejlesztésén túl 2021-től új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerrel is számolhatnak a termelők. A termelői hozzájárulásból és vidékfejlesztési támogatásból összeálló kölcsönös kockázatkezelési alapból finanszírozott rendszer a korábbiakon túl az állattenyésztési ágazat, valamint a piaci és állat- és növényegészségügyi kockázatok kezelését is lehetővé teszi majd.

Forrás: NAK