Mezőgazdaság
Merre mozdul az almapiac?
Szeptember közepén a Gala fajtával megkezdődött Lengyelországban az alma fő szüreti idénye. Ehhez időzítve szervezte meg a sad24.pl gyümölcstermesztési szakmai portál és a Plantpress kiadó online konferenciáját, Profifruit 2020 címmel.
Szeptember közepén a Gala fajtával megkezdődött Lengyelországban az alma fő szüreti idénye. Ehhez időzítve szervezte meg a sad24.pl gyümölcstermesztési szakmai portál és a Plantpress kiadó online konferenciáját, Profifruit 2020 címmel.
A téma az idei évjárat tapasztalatainak összegzése és a piaci trendek megvitatása volt. A szeptember 15-i három óra hosszú élő („live streaming”) közvetítés után a rendezvény továbbra is elérhető, az online statisztikák adatai nagy érdeklődést mutatnak. Öt nappal később a portál honlapján már 1400 fölötti volt a nézőszám, de a Facebookon keresztül ennél sokkal több néző tekintette, osztotta meg az anyagot. Felváltva követték egymást a nemzetközi szakértőkkel folytatott online beszélgetések, a stúdióban ülő ágazati képviselők véleménye és a lengyel almatermesztőkkel készült riportok, helyzetértékelések.
A lengyel helyzet
Sok szempontból különleges volt mind a 2019/2020-as értékesítési szezon, mind a most záruló 2020- as vegetációs időszak. A tavalyi alacsony termés több országban erősen korlátozta a kínálatot, majd a koronavírus-világjárvány (a kezdeti bizonytalanság és logisztikai nehézségek után) kifejezetten növelte a keresletet a gyümölcsökre és zöldségfélékre. Az eddigieknél is jobban előtérbe került az egészségmegőrzés, és ettől megnőtt a kereslet az immunrendszer erősítéséhez fontos élelmiszerek iránt. Az almát a fogyasztók egészségesnek és biztonságosnak tekintették, a nagyobb kereslet hatására drágult a gyümölcs, a 2019-es alacsony termés ellenére nyereségesen zárták az idényt az almatermesztők és -forgalmazók. A lengyel tárolókból májusra, júniusra kifogytak a készletek. A lengyelországi hivatalos termésbecslés erre az évre 3,3 millió tonna almával számol, de sok termelő szerint ez a szám túl magas a náluk bekövetkezett fagykárok, a sok ültetvényben látható kifejezetten gyenge terméskilátások alapján. A helyzet nagyon változatos, nehéz pontos becslést készíteni. Az ország Európa legnagyobb almatermelője, az országos termés fele-fele arányban kerül frissfogyasztásra és a feldolgozóiparhoz. Étkezési almából a belső fogyasztás körülbelül félmillió tonna, ezért a kivitel nagyon fontos a lengyel almatermesztők számára. Idén egész Európában voltak tavaszi fagykárok, az EU összes almatermése kisebb, mint 2019-ben. Wójciech Kot a lengyelországi grójeci termőtájon termeszt almát intenzív ültetvényeken, amelyek többéves átlagban hektáronként 64 tonna termést adnak. Idén ennek a 70 százalékára számít. Az idei év számára is tele volt kihívásokkal. Ilyen volt a nagyon enyhe tél, majd a több hullámban érkezett (de területenként, ültetvényenként nagyon eltérő mértékű) tavaszi fagyok, júniusban pedig a túl sok csapadék. A sok eső nemcsak a varasodás elleni védelmet nehezítette meg, de erős hajtásnövekedést, vegetatív túlsúlyt és valószínűleg ennek hatására váratlanul erős nyári gyümölcshullást okozott. Sok termelőnél nem sikerült jól a növényvédelem, ez az ipari alma arányát fogja növelni. Nála jó a minőség, de a Jonagold, Sampion és Ligol fajtáknál a túlméretes gyümölcsök problémájával szembesülnek. Az EU piacán a 70–80 milliméteres alma a keresett, de e fajták gyümölcsei már három-négy héttel a szedés előtt elérték a 80 millimétert. Ezért azokat biztosan nem fogják tudni exportálni. Azt javasolja kollégáinak, tartsák ki az árakat. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy a jó minőségű étkezési almára keresleti piac lesz Európában. A termelő országokban kisebb a termés, és várhatóan folytatódik az egészségtudatos vásárlási, fogyasztási trend. Szerinte a gyenge árakat az okozza, hogy mindig vannak termelők, akik túl olcsón odaadják a gyümölcsöt. Nyilván különösen összetett kérdés ez, a döntéseket nem egyszerű meghozni, rengeteg dolgot kell figyelembe venni, például nagyon eltérők lehetnek az üzemek adottságai, költségszintjei. Mégis, ha a jövőben gondolkodnak és fejleszteni, korszerű, kiváló minőséget adó, versenyképes ültetvényeket és struktúrát akarnak létrehozni a termelők, akkor küzdeniük kell az olyan árakért, amelyek ezeket a fejlesztéseket lehetővé teszik. Többen is kiemelték, hogy a lengyel almaültetvényekben bekövetkezett károk mértéke termőtájanként nagyon eltér. A grójeci termőtájon általában jobb a helyzet. A Lublin, Sandomierz környéki termőtájakon változatosabb a kép. Tavaszi fagyok, sokfelé jégverések, túlzott eső, vagy akár a forró időszakok is sújtották az ültetvényeket. Kicsi, pár méteres magasságkülönbségek is döntőek voltak a fagykárok mértékében. Sok helyen csak a fák felső részén maradt meg az alma. A közép- és kelet-európai helyzetet többen kommentálták, megemlítve a magyarországi fagykárok miatti nagyon alacsony terméskilátásokat. Az idén várható árakról sok vélemény elhangzott, mind az étkezési, mind az ipari alma helyzetét megvitatták a résztvevők. A pozitív összkép ellenére érződött a bizonytalanság, nehéz jó árprognózist adni. Nyilván meghatározó lesz a minőség, tárolhatóság. Azt ajánlották a termelőknek, hogy ne feledkezzenek meg a betárolt alma minőségének folyamatos ellenőrzéséről.
Ahol áttérnek körtére
Bens Vorstenmans, a BASF Benelux régiós képviselője a belga és holland helyzetet ismertette. Ott is voltak tavaszi fagykárok, amelyeket súlyosbított az előző évi magas termésszint (a virágrügyek fagyra érzékenyebbek voltak). Az idei vegetáció nagy része ott száraz volt, a lisztharmatra kellett különösen figyelniük, és júliusban az igen magas hőmérséklet napégést okozott. Ők is tapasztalták a vásárlási kedv növekedését, de a helyben termett gyümölcsök felértékelődését is. A két országban évente 200-300 hektár almaültetvényt számolnak fel, helyükre más gyümölcsfajokat telepítenek. A holland körtetermesztés már majdnem kétszerese az almáénak, nagy szerkezetváltás zajlott le. Belgiumban a körte mellett nő az érdeklődés a bogyós gyümölcsűek és a szőlő iránt is, illetve a cseresznye termőterülete is nő.
Új belépők Kelet-Európában
Andriy Yarmak római FAO-szakértő a lengyel alma új, feljövőben lévő versenytársairól, a kelet-európai régióról, elsősorban Szerbia, Ukrajna és Moldávia almatermesztéséről beszélt. E három országban együttvéve körülbelül 2,2 millió tonna termésre számítanak idén. Moldáviában az ültetvények nagy része nem öntözött, ezért számottevő csökkenés várható az előző évi terméshez képest. Szerbiában jó minőségű, intenzív ültetvények fordulnak termőre, és az Orosz Föderációba irányuló export mellett a termelők igyekeznek diverzifikálni felvevőpiacukat. Árujuk jó minőségű, elviseli az akár 40 napos szállítást is, így ők is próbálnak bejutni a közel-keleti és a délkelet-ázsiai piacokra. Ukrajnában úgy tűnik, lelassult a fejlesztés, elsősorban a 2018-as és 2019-es alacsony árak következtében. Az oroszországi almatermés az ottani telepítéseknek köszönhetően az embargó életbe lépése óta növekszik, idén a rossz évjárat miatt átmeneti, enyhe visszaeséssel. Az importjuk csökken, viszont a magas fogyasztói árak miatt a fogyasztás is. Iránból, Törökországból és a kaukázusi országokból is vásárolnak. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán is igyekszik fejleszteni, jó almaültetvényeket létesítenek, de tőkehiány miatt nem haladnak jól a hűtőkapacitások kiépítésével. Az üzbég termelők korán, június–szeptember között szállítanak Oroszországba sok frissen szedett almát, ehhez nincs szükségük hűtőtárolásra. Andriy Yarmak szerint nagyon fontos odafigyelni ezekre az országokra. Egyértelműen feljövőben vannak, jó minőségű, korszerű ültetvényeket telepítenek. A logisztikában, hűtőtárolásban még jelentős a lemaradásuk, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat.
Olasz megoldás vendégmunkára
Az olasz helyzetről Alessandro Dalpiaz, az ottani almatermesztők 80 százalékát tömörítő Assomela szervezet képviselője beszélt. Elmondta, hogy felvevőpiacaikon január–februárban 5-8, március–áprilisban már 20-25 százalékos fogyasztásnövekedést láttak. Az árak átlagban 25 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az értékesítési szezont jó eredménnyel zárták. Az idei vegetációs időszak a helyi tavaszi fagykárokat leszámítva összességében kedvezett az olasz almaültetvényeknek, a kilátások jók, mind a mennyiség, mind a minőség szerint. A Covid–19-világjárvány, a beutazási korlátozások és karanténintézkedések idén megnehezítették a külföldi vendégmunkások alkalmazását. Mára a helyzet javult, többségében bolgár és román vendégmunkások szüretelnek. Jó megoldásnak látszik a helyi önkormányzatok által bevezetett úgynevezett „aktív karantén”. A vendégmunkások csoportjait érkezésük után 14 napig elkülönítik, de ezalatt (külön munkacsoportokban) már dolgozhatnak. Jónak tartják az értékesítési kilátásokat is, keresleti piac lesz Európában az almára.
Fejlesztések az USA-ban
A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatójával, Karen Lewisszal készült interjú bepillantást adott az ottani helyzetbe. Az északnyugaton fekvő Washington állam az USA almatermesztésének központja. A mai ültetvények már modernek, kevésbé kitettek a káros éghajlati hatásoknak. Az idei év nagyon száraz volt ott, de ez kevés gondot okozott, mert minden ültetvény öntözött. Szakmai körökben sokat tárgyalt, érdekes jelenség az újonnan nemesített és oltalmazott Cosmic Crisp fajta szédületes felfutása. Gyümölcse már kapható a piacon, igen jó marketing kapcsolódik hozzá, ami magasan kiemeli a többi fajta közül. Kizárólag Washington államban telepíthető. Jellemző a fajtainnováció más államokban is, a különböző nemesítőműhelyekből kikerült új fajták helyi termesztése. Az idei évjárat egészében jó volt az almaültetvényeken, de érezhetők a klímaváltozás jelei, a túl magas nyári hőmérséklet kihívás a termesztők számára. A nyugati part hőhullámai, aszályai, tűzvészei nagy, országos problémát jelentenek. A Covid–19-világjárvány az egész termelési és ellátási láncban sok gondot okozott. Washington állam ültetvényeiben körülbelül 30 ezer, főleg mexikói vendégmunkás dolgozik. A járványhoz, de a munkások státuszához kapcsolódóan is sok-sok nehézséggel küzdenek ott, ezért is erősödik a kutatás-fejlesztés, az automatizáció, robotizáció, így próbálják csökkenteni függőségüket a kézi munkaerőtől.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.