Keressen minket

Mezőgazdaság

Fenntartható termeléssel egészséges termékek előállítása a cél

Az elmúlt 100 évben az állattenyésztés első számú mozgatórugóját az iparszerű állatitermék-előállításon alapuló tömegtermelés jelentette.

Közzétéve:

Az elmúlt 100 évben az állattenyésztés első számú mozgatórugóját az iparszerű állatitermék-előállításon alapuló tömegtermelés jelentette.

A legfontosabb cél az volt, hogy minél többet és minél olcsóbban állítsunk elő. Ezek a nagy, koncentrált, intenzív termelési rendszerek a klíma-, és állatvédők kereszttüzébe kerültek az utóbbi évtizedben, amik – elsősorban a gazdag országokban – aláásták a táradalom bizalmát a szakmánkkal kapcsolatban.

Eddig az volt az élelmiszerelőállítás legfontosabb globális célja, hogy ne legyen éhező ember a Földön. Sajnos ezt a célt sem sikerült elérni. Az abszolút számot nem, csak az arányt sikerült javítani, ami 2000 óta a felére (9%-ra) csökkent. A FAO kimutatása szerint ugyanakkor napjainkban 690 millió ember éhezik, és ez a szám még mindig napról napra emelkedik. E mellett azt is látni kell, hogy nem azért éheznek ennyien, mert nincs elég élelmiszer, hanem azért, mert a megtermelt élelmiszerhez való hozzáférés lehetősége egyre igazságtalanabb a gazdagok és szegények egymástól távolodása miatt.

A jövőben az állatitermék-előállításnál a legfontosabb cél a kibocsátás növelése helyett már inkább az egészséges és klímasemleges, környezetkímélő módon történő termelés lesz. Amellett, hogy az ellátási láncokat rövidíteni kell, a mennyiségi szemléletet a minőségi szemlélet fogja felváltani (klímasemleges állattenyésztés, antibiotikum felhasználás minimalizálása, kis ökológiai lábnyom, természetszerű tartásmód, állatjóléti kérdések előtérbe kerülése stb.). Ehhez persze az emberek, a fogyasztók áldozatára is szükség lesz, hiszen a minőséget meg kell fizetni.

Természetesen a legtöbb állatitermék esetén hazánkban nem az önellátás a végső cél, hanem – a fent megfogalmazott szempontok figyelembevételével és az adottságaink kihasználásával – a belső piac ellátásán felül a minél nagyobb értékű export megvalósítása.

A magyar állattenyésztés stratégiai céljainak meghatározásakor az önellátás mellé az önrendelkezést is ki kell tűzni. El kell érni, hogy a genetikai alapok, a feldolgozás és nem utolsó sorban a kereskedelem lehető legnagyobb hányada magyar kézben legyen.

Az állattenyésztés nagy tőkeigénye miatt a termelők saját forrásból, legfeljebb életképes gazdaságot tudnak létrehozni, de sokszor még azt sem. Ahhoz, hogy egy-egy állattartó gazdaság versenyképes legyen, támogatásra és banki finanszírozásra is szüksége van. Ezekért a forrásokért is verseny van az országok között, amiben szintén a legversenyképesebbnek kell lennünk.

A KAP 2021-2027-es költségvetése a gazdák jövedelmének stabilizálását célzó első pilléres támogatások esetén 4-5%-kal, míg a vidékfejlesztési pénzeket tartalmazó második pillérnél 14-15%-kal csökkenhet. Az utóbbinál ugyanakkor a kormány megemelheti a nemzeti társfinanszírozás arányát a jelenlegi 15%-ról akár 40%-ra, ami hatalmas lökést adhatna az ágazatnak és komparatív előnyt jelenthetne azokhoz a tagállamhoz képest, ahol ennél kisebb ez az arány.

A következő hónapok egyik nagy kérdése az lesz, hogy az új KAP költségvetéséhez és szabályaihoz illeszkedő stratégiai tervünket sikerül-e úgy megalkotni és főleg Brüsszellel elfogadtatni, hogy az maximálisan a magyar állattenyésztés érdekeit szolgálja és fejlődését elősegítse a következő 7 évre. Mi azon leszünk, hogy ez sikerüljön!

Forrás: MÁSZ – Dr. Wagenhoffer Zsombor,

Mezőgazdaság

Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme

A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány

Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.

Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.

Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.

Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.

Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.

Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.

Gyökerek és lombok. Erdészportrék

A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.

A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.

Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH

A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.

A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.

A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.

A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára. 
•    Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
•    A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
•    A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
•    Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
•    Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
•    Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
•    Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
•    A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom

A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom