Keressen minket

Mezőgazdaság

Élelmiszerveszteséget csökkentő applikációt mutattak be gödöllői diákok

Két SZIE-s csapat is részt vett azon a novemberi Hackathon versenyen, ahol a központi feladat olyan digitalizációs eljárások fejlesztése volt, amelyek révén a jövőben csökkenthető lenne az élelmiszerveszteség.

Két SZIE-s csapat is részt vett azon a novemberi Hackathon versenyen, ahol a központi feladat olyan digitalizációs eljárások fejlesztése volt, amelyek révén a jövőben csökkenthető lenne az élelmiszerveszteség.

Ismerve a nagyvárosi élelmiszerhulladék kezelésében felmerülő nehézségeket, a Hackathon versenyzői olyan innovatív megoldások megalapozásán dolgoztak, amelyek figyelembe veszik a fogyasztói trendeket, igényeket és a pandémiás helyzetben kialakult körülményeket.

Az egyik SZIE-s csapat tagjai az Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszékén folytatják kutatásaikat, így jól ismerik a folyamattervezést és -irányítást, valamint az adatelemzés módszertanát. A Kajtor Márton és Sasi Kíra élelmiszermérnöki BSc-, David Tjandra és Mohit Kundlia élelmiszermérnöki MSc-, valamint Juan Pablo Aguinaga Bosquez és Vitális Flóra PhD-hallgatókból álló csapat együttműködésének és ötleteik prezentálásának nem szabtak határt a nyelvi és kulturális különbségek sem, amit a szakmai bizottság is elismert.

Az általuk megálmodott EX-Pirate applikáció alkalmas a lejárati idő regisztrálására és előrejelzésére, értesítés küldésére sérült vagy szennyezett termékek esetében, egyéni diéták beállítására, okos bevásárlólista létrehozására, valamint interaktív receptajánlatok megosztására is. Használatához csak az élelmiszer csomagolásán lévő vonalkód beolvasására van szükség. Ezt követően (elméletben) az élelmiszerelőállítók felhő alapú rendszeréből szűrné le és jelenítené meg specifikusan a termékre vonatkozó fontosabb információkat, mint a minőségmegőrzési idő, az összetevők és az allergének listája. Az alkalmazás az adatkezelésre vonatkozó rendelet előírásainak megsértése nélkül fogyasztási adatokat is rögzít, amelyek a gyártók és kereskedések számára további hozzáadott értéket jelenthetne.

Manapság egyre nagyobb igény mutatkozik a nagyvárosokban a tudatos táplálkozásra, a bioélelmiszerekre, a vidéki élelmiszerkülönlegességekre és a kistermelők/őstermelők gondosan megtermelt terményeire. A Vajda Eszter KrisztinaSzabó DorinaHajdú Máté és Pápa Dániel alkotta SZIE-csapat abból indult ki, hogy ezeket a fogyasztóknak nincs lehetőségük beszerezni, csak esetleg időszakos piacokon, amelyek a koronavírus miatt kezdenek egyre inkább elérhetetlenekké válni.

Az általuk tervezett applikációban a fogyasztók rá tudnának keresni az egyes kistermelőkre és ki tudnák választani, mit szeretnének rendelni vagy akár termékcsaládokra is tudnának szűrni. A megrendelt termékeiket egy közeli kisboltban vagy házhozszállítással tudnák átvenni. Emellett az őstermelő felé lenne még egy szolgáltatás: ahogy különböző pontossággal előre lehet jelezni az időjárást vagy a különböző részvénypiaci ingadozásokat, úgy megfelelő adatok birtokában a kistermelői javak keresletére is előrejelzést lehet adni gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével.

A Hackaton verseny a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft., az EIT Food és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében került megrendezésre.

Forrás: SZIE

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom