Keressen minket

Mezőgazdaság

A debreceni agrárképzés hosszútávú tervei

Az agrárium kiemelt fontosságú, stratégiai terület hazánkban. Az ágazat támogatása érdekében a Debreceni Egyetem Szenátusa decemberi ülésén létrehozta az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettesi pozíciót, melyet Harsányi Endre egyetemi docens tölt be.

Közzétéve:

Az agrárium kiemelt fontosságú, stratégiai terület hazánkban. Az ágazat támogatása érdekében a Debreceni Egyetem Szenátusa decemberi ülésén létrehozta az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettesi pozíciót, melyet Harsányi Endre egyetemi docens tölt be.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) főépülete Debrecenben, a Böszörményi úton (Kép: Debreceni Egyetem)

Egyszerre kell lépést tartani a dinamikusan megújuló és fejlődő mezőgazdasággal, valamint az agrárfelsőoktatás átalakításával. A Debreceni Egyetem (DE) saját utat választott ebben a folyamatban, amely illeszkedik a több mint 150 éves debreceni agrárképzés hagyományaihoz, megfelel a kor kihívásainak, reagál a piaci igényekre. A DE rendszere támogatja, egyedülálló infrastruktúrája pedig lehetővé teszi a tervezett elképzelések megvalósítását – jelentette ki Harsányi Endre megbízott agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes.

Harsányi Endre megbízott agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes (Kép: Debreceni Egyetem)

Az egyetemi docens a hirek.unideb.hu-nak elmondta: számos kitörési pontot, új lehetőséget biztosít a megújuló agrárképzésnek a hazai mezőgazdaság. Az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak az informatikai és műszaki ismeretek. Ma a hatékony agrárszektor elképzelhetetlen a precíziós gazdálkodás és a megújuló energiaforrások felhasználása nélkül. Olyan gyakorlattal rendelkező szakembereket kell képeznünk, akik ezeket a bonyolult és összetett rendszereket alkalmazni és üzemeltetni is tudják, és az egyetemi padsorokból kilépve azonnal teljes értékű munkavállalói lehetnek egy mezőgazdasági vállalkozásnak – hangsúlyozta Harsányi Endre.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) oktatási és kutatási rendszerének megújítását hozhatják a változtatások – véli a rektorhelyettes, aki az AKIT főigazgatói feladatait is ellátja.

Mivel sem oktatás, sem kutatás, sem pedig az innováció nem létezik kiválóan felkészült, szorosan együttműködő oktató és kutató gárda nélkül, célunk egy erős, összetartó és fejlődni akaró agráros közösség kialakítása. A kar dékánjával, Stündl László egyetemi docenssel rendszeres találkozók során egyeztettünk az oktatás és kutatás fejlesztését érintő feladatokról. A két szervezeti egység szoros együttműködésének kialakításával a fejlesztési célok gyorsabban és hatékonyabban elérhetővé válnak – mutatott rá a rektorhelyettes. Az alapszakok rendszerének átdolgozásával, egyebek mellett az agrármérnöki képzést szeretnénk piacképesebbé tenni.

A fiatalok számára csakis a műszaki, az informatikai újítások, az agrárinformatika és a robotika megismertetésével lehet vonzóbbá tenni a mezőgazdaságot. A technológiai fejlődés azonban az agronómia ismerete nélkül nem fog működni, a kettőnek együtt szimbiózisban, egyensúlyban kell lennie. Emellett sokkal szorosabbra szeretnénk fűzni a MÉK és az AKIT kapcsolatát. A tangazdaság kutatásainak támogatására, az innovatív ötletek megvalósítására még több uniós forrást akarunk bevonni, továbbá hangsúlyosabb szerepet szánunk a térinformatikai rendszeren alapuló szántóföldi növénytermesztés fejlesztésének – fejtette ki Harsányi Endre.

A jelenleg is folyó agrárfelsőotatás átalakítása során a Debreceni Egyetemhez kerül az Újfehértói Kutatóintézet.  Az intézmény életében nagyon mozgalmas időszak elé nézünk az új egység bevonásával. Az AKIT munkájában, a fejlesztésekben és a kutatásokban jelentős szerepet kap az Újfehértói Kutatóintézet. A gyümölcstermesztésben, a kertészeti technológiák fejlesztésében és a termékelőállításban új lehetőségek nyílnak meg. Szélesedhet például a medical food – a 100 százalék természetes alapanyagokból, kontrollált termelési technológiával előállított vényköteles termékek – készítmények palettája, amelyekhez a klinikai vizsgálata helyben biztosított – emelte ki a rektorhelyettes.
A szakember szerint a DE gyakorlatorientált agrároktatását nagyban segítik a több évtizedes partnerkapcsolatok. A duális képzés kiszélesítéséhez további vállalatokat kívánnak bevonni az oktatásba.

Kiemelten fontos számunkra, hogy hallgatóinknak olyan gyakorlati képzőhelyet biztosítsunk tanulmányaik alatt, ahol a legújabb technológiákkal és a legmodernebb eljárásokkal ismerkedhetnek meg. Olyan tudásátadásra van szükség, amely követi az innovációs folyamatokat és gyakorlati tapasztalatokat is biztosít a hallgatóknak. A Debreceni Egyetem agrárképzését ezeknek a piaci követelményeknek megfelelően gondoltuk újra – mondta Harsányi Endre.

Az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes műszaki ismereteket, precíziós gazdálkodást, és üzemeltetéshez kapcsolódó ismereteket fog oktatni a MÉK-en.

Harsányi Endre 2001-ben diplomázott gazdasági agrármérnökként a Debreceni Egyetemen, 2004-ben summa cum laude minősítéssel doktorált és 2012-ben habilitált. 2007-től dolgozik az intézményben. 2016 és 2019 között a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetői tisztségét töltötte be. 2019 és 2020 között a Mezőgazdasági és Gépesítési Intézet Igazgatója, utána pedig a Szent István Egyetem rektorhelyetteseként köszönt el Gödöllőtől. A Harsányi Endre nős, két gyermek édesapja.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.

Published

on

Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.

A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.

A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Erdészverseny 2026

2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.

A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.

Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.

Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.

Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.

Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.

Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.

Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.

Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!

Forrás: Egererdő Zrt.

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom