Keressen minket

Mezőgazdaság

A debreceni agrárképzés hosszútávú tervei

Print Friendly, PDF & Email

Az agrárium kiemelt fontosságú, stratégiai terület hazánkban. Az ágazat támogatása érdekében a Debreceni Egyetem Szenátusa decemberi ülésén létrehozta az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettesi pozíciót, melyet Harsányi Endre egyetemi docens tölt be.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Az agrárium kiemelt fontosságú, stratégiai terület hazánkban. Az ágazat támogatása érdekében a Debreceni Egyetem Szenátusa decemberi ülésén létrehozta az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettesi pozíciót, melyet Harsányi Endre egyetemi docens tölt be.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) főépülete Debrecenben, a Böszörményi úton (Kép: Debreceni Egyetem)

Egyszerre kell lépést tartani a dinamikusan megújuló és fejlődő mezőgazdasággal, valamint az agrárfelsőoktatás átalakításával. A Debreceni Egyetem (DE) saját utat választott ebben a folyamatban, amely illeszkedik a több mint 150 éves debreceni agrárképzés hagyományaihoz, megfelel a kor kihívásainak, reagál a piaci igényekre. A DE rendszere támogatja, egyedülálló infrastruktúrája pedig lehetővé teszi a tervezett elképzelések megvalósítását – jelentette ki Harsányi Endre megbízott agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes.

Harsányi Endre megbízott agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes (Kép: Debreceni Egyetem)

Az egyetemi docens a hirek.unideb.hu-nak elmondta: számos kitörési pontot, új lehetőséget biztosít a megújuló agrárképzésnek a hazai mezőgazdaság. Az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak az informatikai és műszaki ismeretek. Ma a hatékony agrárszektor elképzelhetetlen a precíziós gazdálkodás és a megújuló energiaforrások felhasználása nélkül. Olyan gyakorlattal rendelkező szakembereket kell képeznünk, akik ezeket a bonyolult és összetett rendszereket alkalmazni és üzemeltetni is tudják, és az egyetemi padsorokból kilépve azonnal teljes értékű munkavállalói lehetnek egy mezőgazdasági vállalkozásnak – hangsúlyozta Harsányi Endre.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) oktatási és kutatási rendszerének megújítását hozhatják a változtatások – véli a rektorhelyettes, aki az AKIT főigazgatói feladatait is ellátja.

Mivel sem oktatás, sem kutatás, sem pedig az innováció nem létezik kiválóan felkészült, szorosan együttműködő oktató és kutató gárda nélkül, célunk egy erős, összetartó és fejlődni akaró agráros közösség kialakítása. A kar dékánjával, Stündl László egyetemi docenssel rendszeres találkozók során egyeztettünk az oktatás és kutatás fejlesztését érintő feladatokról. A két szervezeti egység szoros együttműködésének kialakításával a fejlesztési célok gyorsabban és hatékonyabban elérhetővé válnak – mutatott rá a rektorhelyettes. Az alapszakok rendszerének átdolgozásával, egyebek mellett az agrármérnöki képzést szeretnénk piacképesebbé tenni.

A fiatalok számára csakis a műszaki, az informatikai újítások, az agrárinformatika és a robotika megismertetésével lehet vonzóbbá tenni a mezőgazdaságot. A technológiai fejlődés azonban az agronómia ismerete nélkül nem fog működni, a kettőnek együtt szimbiózisban, egyensúlyban kell lennie. Emellett sokkal szorosabbra szeretnénk fűzni a MÉK és az AKIT kapcsolatát. A tangazdaság kutatásainak támogatására, az innovatív ötletek megvalósítására még több uniós forrást akarunk bevonni, továbbá hangsúlyosabb szerepet szánunk a térinformatikai rendszeren alapuló szántóföldi növénytermesztés fejlesztésének – fejtette ki Harsányi Endre.

A jelenleg is folyó agrárfelsőotatás átalakítása során a Debreceni Egyetemhez kerül az Újfehértói Kutatóintézet.  Az intézmény életében nagyon mozgalmas időszak elé nézünk az új egység bevonásával. Az AKIT munkájában, a fejlesztésekben és a kutatásokban jelentős szerepet kap az Újfehértói Kutatóintézet. A gyümölcstermesztésben, a kertészeti technológiák fejlesztésében és a termékelőállításban új lehetőségek nyílnak meg. Szélesedhet például a medical food – a 100 százalék természetes alapanyagokból, kontrollált termelési technológiával előállított vényköteles termékek – készítmények palettája, amelyekhez a klinikai vizsgálata helyben biztosított – emelte ki a rektorhelyettes.
A szakember szerint a DE gyakorlatorientált agrároktatását nagyban segítik a több évtizedes partnerkapcsolatok. A duális képzés kiszélesítéséhez további vállalatokat kívánnak bevonni az oktatásba.

Kiemelten fontos számunkra, hogy hallgatóinknak olyan gyakorlati képzőhelyet biztosítsunk tanulmányaik alatt, ahol a legújabb technológiákkal és a legmodernebb eljárásokkal ismerkedhetnek meg. Olyan tudásátadásra van szükség, amely követi az innovációs folyamatokat és gyakorlati tapasztalatokat is biztosít a hallgatóknak. A Debreceni Egyetem agrárképzését ezeknek a piaci követelményeknek megfelelően gondoltuk újra – mondta Harsányi Endre.

Az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes műszaki ismereteket, precíziós gazdálkodást, és üzemeltetéshez kapcsolódó ismereteket fog oktatni a MÉK-en.

Harsányi Endre 2001-ben diplomázott gazdasági agrármérnökként a Debreceni Egyetemen, 2004-ben summa cum laude minősítéssel doktorált és 2012-ben habilitált. 2007-től dolgozik az intézményben. 2016 és 2019 között a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetői tisztségét töltötte be. 2019 és 2020 között a Mezőgazdasági és Gépesítési Intézet Igazgatója, utána pedig a Szent István Egyetem rektorhelyetteseként köszönt el Gödöllőtől. A Harsányi Endre nős, két gyermek édesapja.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom