Keressen minket

Mezőgazdaság

Szent István Egyetem kutatói a szállóport vizsgálták a fővárosban

A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.

A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.

A fák levelei képesek szűrni az ember számára igen veszélyes szállóport. Vajdahunyad-vára a Városligetben. (Fotó: Google térképes szolgáltatása)

A Szent István Egyetem (SZIE) Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrárkörnyezettani Tanszékének kutatói az ELTE Meteorológiai Tanszékével együttműködésben módszeres vizsgálatokat folytattak a városi fafajok széndioxid-asszimilációjának és párologtatásának megismerése céljából. Lényeges, hogy tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkezzünk a fák széndioxid megkötéséről és párologtatásáról, amellyel a növények hozzájárulnak a városi levegő tisztábbá tételéhez és az egyes települések széndioxid lábnyomának mérsékléséhez – tájékoztatott Dr. Hrotkó Károly, a SZIE professzora.

Dr. Hrotkó Károly, a SZIE professzora (Fotó: SZIE)

A SZIE egyedülálló vizsgálatában három nagy arányban telepített fafajtát – kőris, juhar és ezüsthárs – vizsgáltak a kutatók, a tavaszi, kora nyári és az őszi, lombhullatás előtti időszakban. A kutatások megállapították, hogy a városi fák levélzetén kiülepedett por analizálása alkalmas eszköz a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések követésére. A levélmintákat a közlekedési porszennyezéssel kevésbé terhelt Budai Arborétumban, az erősen terhelt Andrássy úton, a Krisztina körúton és a Karolina úton gyűjtötték be. A fák levélzete az egyik leghatékonyabb porszűrő, a koronavetületre számított levélfelület (LAI) ötszöröse-hétszerese az alapterületnek, a lerakódó por mennyisége pedig a gázcserenyílások környékén a legintenzívebb – mondja a kutató.

A szálló por kiülepedése a városi fák levélzetén szezonális ingadozást mutat, összefüggésben a levegő PM10 (10 mikrométer átmérőjű alatti részecskék) koncentrációjával. A vizsgált fafajok közül az ezüsthárs bizonyult a leghatékonyabbnak a por kiülepítésében. A vizsgált nehézfémek sorában az ólom és a vas tavasztól őszig növekvő koncentrációt mutatott, míg a nikkel, a cink és a réz koncentrációja nem jelzett jelentős szezonális ingadozást. A por lemosása után vizsgált őszi levelek vas- és ólomtartalma növekedett a tavaszi állapothoz viszonyítva. Ezen adatok alkalmasak arra, hogy a szakértők megbecsüljék a fák levélzetének levegőtisztító képességét és a környező városi levegőből kivont nehézfémek mennyiségét. Ez utóbbi képesség szerény becslések szerint is több tonnányi ólom- és egyéb nehézfém-tartalmú szálló por kivonását jelenti Budapest légteréből.

A mai modern eszközökkel a kutatók bármit képesek megmérni (Fotó: SZIE)

A fafajok között a levélszövet felszínétől függően is nagy különbségeket tapasztaltak a szakértők. A fényes, sima felületű kőris levelén mérték a legkevesebb szennyeződést, a juhar levelén mintegy 25-30 százalékkal többet, míg az ezüsthárs molyhos, szőrös levelén közel kétszeres mennyiségű szennyeződést tapasztaltak a kutatók.

A por kiülepedésének tekintetében az egyes helyszínek között számottevő különbség nem mutatkozott, amiből arra lehet következtetni, hogy a PM10 eloszlása a légkörben egyenletes, vagyis a közlekedési útvonalaktól távolabbi, nagyobb zöldfelülettel rendelkező fák is hasonló hatékonysággal szűrik a port. A vizsgálat alapján, a kutatók becslése szerint a fák több tonnányi PM10 mérettartományba tartozó szálló por, ólom, nikkel és egyéb – az emberi egészségre káros – nehézfém kivonását végzik a budapesti légtérből.

A folyamat fenntartása érdekében a kutatók a megfelelő fafajok kiválasztását és telepítését javasolják a sűrűn lakott területeken, valamint lényeges a már meglévő fák gondos ápolása, öntözése is. Kulcsfontosságú, hogy az egyes városépítészeti megoldások során előtérbe helyezzük a hosszú életű, nagy lombkoronával rendelkező fák telepítését, így a fák elérhetik környezeti szolgáltató képességük maximumát.

Forrás: SZIE

 

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom