Keressen minket

Mezőgazdaság

Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve

Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve. Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával, amely a hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programját indítja el – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve. Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával, amely a hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programját indítja el – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Cukornádültetvényben dolgozó permeteződrón (Fotó: Pixabay)

„A hazai agrárgazdaság számára a nemzetközi versenyben, valamint a hazai élelmiszerellátás stratégiai feladatainak ellátása érdekében is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazza a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az agrárium szereplői a digitális fejlesztésekkel magasabb színvonalon és hatékonyabban állíthatnak elő a fogyasztók igényeinek még inkább megfelelő termékeket” – mondta el Nagy István. Hozzátette: A DAS megvalósításával hazánk nemcsak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, hanem – a fejlesztések aktív közreműködőjeként – nyertese is lehet a világ agráriumában zajló változásoknak.

Napról napra egyre fejlettebb drónok állnak szolgálatba (Fotó: Pixabay)

Az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a DAS-ban priorizált intézkedések megvalósításához biztosít költségvetési forrásokat. Az agrárminiszter szerint az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adat alapú digitális agrárgazdaság.

Az új technológia a hadászatból ered, mint új sok már meglévő eszköz (Fotó: Pixabay)

A miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a DAS végrehajtása során a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és drón tesztpályaként is segíti a jövőben a megfelelő innovációs környezet létrehozását, másrészt lehetővé teszi a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Létrejön a Digitális Termelői Piac, amely logisztikai, valamint minőségbiztosítási és menedzsment-szolgáltatásokat is nyújt majd a hazai termelők és fogyasztók közötti minél rövidebb ellátási lánc működéséhez. Hozzátette: a Digitális Agrár-rezsicsökkentési Program keretében az állami szervezetek által „előállított” és gyűjtött adatok bárki számára ingyenesen, nyílt adatként és digitálisan hozzáférhetővé válnak. Ennek első lépéseként 2021-től az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai adataihoz a mezőgazdasági termelők ingyen juthatnak hozzá.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője felhívta a figyelmet, hogy a DJP keretében 2019-ben elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az agrárdigitalizáció az információ gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – az agrártermelők rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez. A szakmai vezető szerint a digitalizáció kiváló lehetőséget teremt a biztonságos, kiemelkedő minőségű élelmiszereket előállító agrárgazdaság számára, amely ennek köszönhetően fokozottabban ki tudja szolgálni az egészség- és környezettudatos fogyasztói igényeket is. Hozzátette: a DAS keretében többek között majd a Digitális Agrárakadémia (DAA) segíti a magyar gazdák digitális kompetenciájának fejlesztését, emellett megkezdődik az agrárágazat adatgazdálkodási környezetének fejlesztéséhez szükséges digitális rendszerek előkészítése is. A DJP 2.0 keretében már 2019-ben elkészült a DAA 20 db tananyaga, a következő esztendőben többek között a tananyagok továbbfejlesztése, naprakészen tartása és egy ezekhez illeszkedő online platform létrehozása, valamint a DAA országos kiterjesztése a cél. A tananyagokat a szakmában dolgozó szakemberek állították össze, akik az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal is szemléltették a könnyebb megértés érdekében.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom