Keressen minket

Mezőgazdaság

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih _ VIDEÓVAL

Az illegális szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag-kereskedelem felderítése és felszámolása érdekében szervezett egy hónapos országos célellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg.

Közzétéve:

Az illegális szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag-kereskedelem felderítése és felszámolása érdekében szervezett egy hónapos országos célellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Október közepétől egy hónapos országos célellenőrzést tartott a Nébih.

Ősz elején a piacokon, vásárokban is megkezdődött a szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok árusítása, amelynek ellenőrzésére október közepétől egy hónapos országos célellenőrzést tartott a Nébih, a kormányhivatalok felügyelőinek közreműködésével. Az akció célja az illegális szaporítóanyag-kereskedelem felderítése és felszámolása volt.

A hatóság szakemberei összesen 130 piaci, vásári mozgó árust és 9399 db szaporítóanyagot vizsgált meg országszerte. Minőségvédelmi bírságot 10 esetben szabtak ki, melyek együttes összege meghaladja a 1,5 millió Ft-ot. Az érintett 10 árus közül nyolcan egyetlen szükséges engedéllyel sem rendelkeztek. Az ellenőrzés során a legtöbb szabálytalanságot a hiányos tartalmú jelölés, a címke és a nyomonkövethetőség hiánya, valamint minőségi hibák okozták. A mintegy 3000 nyomon követhetetlen, ismeretlen eredetű oltványt a hatóság megsemmisítette.

Az ellenőrök számos esetben tapasztalták, hogy leselejtezett, kiszáradt, életképtelen csemetéket árultak, alig olcsóbban mint a megfelelő és megbízható minőségű szaporítóanyagot kínáló kertészetekben, faiskolákban. Előfordult, hogy az eladó alkoholos tollal javította ki a címkén szereplő fajta nevét, hogy a vásárló igényének eleget tegyen. Más esetben a piacra érkezéskor helyezték fel a címkéket a növényekre, holott a fajtát csak kitermesztéskor lehet biztonsággal megállapítani, így ekkor kell a jelölést is felhelyezni. A legmeghökkentőbb eset mégis a magnóliaként árusított mogyoróbokor volt.

A Nébih ezúton is felhívja a figyelmet, hogy szaporítóanyagot csak és kizárólag megbízható helyről vásároljunk, illetve annak minőségéről győződjünk meg átvétel előtt. A vásárlói tudatosság azért is kiemelten lényeges az oltványvásárlásánál, mivel évekbe telik mire a kiválasztott bokor vagy fa termést hoz, és a „csalás” valójában csak ekkor derül ki. Ráadásul az ismeretlen eredetű növények különböző növényi károsítókat terjeszthetnek, melyek betegséget okozhatnak, és akár növényfajok kipusztulásához is vezethetnek.

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy amennyiben illegális, vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag árusítását észlelik, jelezzék a Nébih zöldszámán (+36-80/263-244) vagy a zoldszam@nebih.gov.hu e-mail címen.

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom