Mezőgazdaság
Agrometeorológia: Hiányzik a hideg és a hó a földekről
Bár messze még a tél vége, de a mezőgazdasági kultúráknak, a természetnek, a talajnak hiányzik a hideg, a fagy, a hó. Ilyen enyhe időben a kártevők, kórokozók nem ritkulnak meg, ami a jövő évre vonatkozóan nehéz növényvédelmi szezont sejtet.
Bár messze még a tél vége, de a mezőgazdasági kultúráknak, a természetnek, a talajnak hiányzik a hideg, a fagy, a hó. Ilyen enyhe időben a kártevők, kórokozók nem ritkulnak meg, ami a jövő évre vonatkozóan nehéz növényvédelmi szezont sejtet. Márpedig a következő egy hét során sem várható változás időjárásunkban, folytatódik a borús, párás, ködös idő. A talaj nedvességgel való feltöltődése egyébként jól halad, ami rendkívül fontos a következő szezonra nézve – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat.

10-20 évvel ezelőtt még télies táj volt hazánkban, ami mostanra szinte eltűnt. A hótakarás kedvez számos növény-, és állatfajnak. Növényvédelmi szempontból az idei tél egyáltalán nem tekinthető optimálisnak (Kép: Pixabay)
A múlt héten hétfőn, majd szerdán, csütörtökön és pénteken sokfelé esett jelentős mennyiségű csapadék. Ezt követően már csak szitálás, szerdán pedig kisebb eső fordult elő. Az elmúlt 10 nap során többnyire 5 és 20 mm közötti csapadék hullott az országban (2. ábra). A kevesebb nagyjából a Pécs-Tatabánya, valamint a Nyírbátor-Sátoraljaújhely vonalakban, a legtöbb pedig a nyugati, délnyugati határszélen, ahol 30 mm fölötti mennyiségek is előfordultak. A 90 napos csapadékösszeg az ország nagyobb részén jócskán meghaladja a sokéves átlagot, ugyanakkor nagyjából a Kaposvár-Siófok- Dunaújváros-Kiskunhalas vonal által bezárt területen elmarad attól (3. ábra). Pénteken északkeleten, majd hétfőn északnyugaton volt némi napsütés, de jellemezően borult, párás, ködös idő uralkodott az országban, a Kárpát-medence alsó légrétegét kitöltő felhőréteg mára már a magasabb hegycsúcsainkat is elfedte (4. ábra). A hőmérséklet ilyen időjárásban alig mozdul, többnyire kevéssel fagypont fölött alakul. A talaj nedvességgel való feltöltődése jól halad, az időben elosztva érkező csapadéknak van ideje a mélyebb rétegekbe beszivárogni, és ezt talajfagy sem gátolja. A talaj felszíne országszerte sáros, főként az északi országrészben vízzel borított foltokat is látni. A felső fél méteres réteg is szinte mindenhol telített, az ennél mélyebb rétegek azonban az Alföldön, valamint a Dunántúl déli és keleti tájain még tudnak nedvességet fölvenni (5. ábra).
Az őszi vetések jó állapotban vannak, a káposztarepce jellemzően 6-8, a kalászosok pedig 1-3 leveles fenológiai fázisban telelnek.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődik nedvességgel egyre mélyebb rétegben. Ez a folyamat rendkívül fontos, ugyanis, ha télen feltöltődik a talaj, akkor az a nedvesség sokáig kitart. Az előző szezonban az aszályos tavasz ellenére az őszi kalászosok jó termést hoztak, miután télen feltöltődött a talaj. A repcét sokkal jobban megviselte a tavaszi csapadékhiány. Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő december első felében is folytatódott, hiányzik a hideg és a hó a vetésekről. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz hatására.
Az előttünk álló egy héten nem változik számottevően időjárásunk, folytatódik a borús, párás, ködös idő. Legfeljebb a jövő hét elején szakadozhat föl helyenként átmenetileg a felhőzet. Csapadék hétfőtől várható, de jellemzően 2 mm alatt marad a mennyisége. Nagyobb csapadék majd a jövő hét második felében érkezhet, mint ahogy komolyabb változás is időjárásunkban. Addig azonban a hőmérséklet és a szél is alig mozdul. Bár reggel még egyre később világosodik január elejéig, a délutánok azonban ha lassan is, de már egyre hosszabbodnak.
Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. kép: Ez az, ami nincs síkvidéken (a felvétel a Bükkben, Bánkúton készült 2020. december 13-án) (Fotó: Kovács Attila) (Ábra: OMSZ)

2. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2020. december 16-ig (mm) (Ábra: OMSZ)

3. ábra: A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. december 16-án (mm) (Ábra: OMSZ)

4. kép: A Kárpát-medence alsó légrétegét felhőréteg tölti ki, melyből időnként a magasabb hegycsúcsaink kiemelkednek (a felvétel a Bükkben, Bánkúton készült nyugati-északnyugati irányba nézve 2020. december 13-án). (Fotó: Kovács Attila)

5. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékába a talaj 50 és 100 centiméter közötti rétegében 2020. december 16-án (%) (Ábra: OMSZ)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. december 16-ig (részletes magyarázat a szövegben) (Ábra: OMSZ)

7. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. december 16-ig (Ábra: OMSZ)
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


