Keressen minket

Mezőgazdaság

Agrometeorológia: Hiányzik a hideg és a hó a földekről

Print Friendly, PDF & Email

Bár messze még a tél vége, de a mezőgazdasági kultúráknak, a természetnek, a talajnak hiányzik a hideg, a fagy, a hó. Ilyen enyhe időben a kártevők, kórokozók nem ritkulnak meg, ami a jövő évre vonatkozóan nehéz növényvédelmi szezont sejtet.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Bár messze még a tél vége, de a mezőgazdasági kultúráknak, a természetnek, a talajnak hiányzik a hideg, a fagy, a hó. Ilyen enyhe időben a kártevők, kórokozók nem ritkulnak meg, ami a jövő évre vonatkozóan nehéz növényvédelmi szezont sejtet. Márpedig a következő egy hét során sem várható változás időjárásunkban, folytatódik a borús, párás, ködös idő. A talaj nedvességgel való feltöltődése egyébként jól halad, ami rendkívül fontos a következő szezonra nézve – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat.

10-20 évvel ezelőtt még télies táj volt hazánkban, ami mostanra szinte eltűnt. A hótakarás kedvez számos növény-, és állatfajnak. Növényvédelmi szempontból az idei tél egyáltalán nem tekinthető optimálisnak (Kép: Pixabay)

A múlt héten hétfőn, majd szerdán, csütörtökön és pénteken sokfelé esett jelentős mennyiségű csapadék. Ezt követően már csak szitálás, szerdán pedig kisebb eső fordult elő. Az elmúlt 10 nap során többnyire 5 és 20 mm közötti csapadék hullott az országban (2. ábra). A kevesebb nagyjából a Pécs-Tatabánya, valamint a Nyírbátor-Sátoraljaújhely vonalakban, a legtöbb pedig a nyugati, délnyugati határszélen, ahol 30 mm fölötti mennyiségek is előfordultak. A 90 napos csapadékösszeg az ország nagyobb részén jócskán meghaladja a sokéves átlagot, ugyanakkor nagyjából a Kaposvár-Siófok- Dunaújváros-Kiskunhalas vonal által bezárt területen elmarad attól (3. ábra). Pénteken északkeleten, majd hétfőn északnyugaton volt némi napsütés, de jellemezően borult, párás, ködös idő uralkodott az országban, a Kárpát-medence alsó légrétegét kitöltő felhőréteg mára már a magasabb hegycsúcsainkat is elfedte (4. ábra). A hőmérséklet ilyen időjárásban alig mozdul, többnyire kevéssel fagypont fölött alakul. A talaj nedvességgel való feltöltődése jól halad, az időben elosztva érkező csapadéknak van ideje a mélyebb rétegekbe beszivárogni, és ezt talajfagy sem gátolja. A talaj felszíne országszerte sáros, főként az északi országrészben vízzel borított foltokat is látni. A felső fél méteres réteg is szinte mindenhol telített, az ennél mélyebb rétegek azonban az Alföldön, valamint a Dunántúl déli és keleti tájain még tudnak nedvességet fölvenni (5. ábra).

Az őszi vetések jó állapotban vannak, a káposztarepce jellemzően 6-8, a kalászosok pedig 1-3 leveles fenológiai fázisban telelnek.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődik nedvességgel egyre mélyebb rétegben. Ez a folyamat rendkívül fontos, ugyanis, ha télen feltöltődik a talaj, akkor az a nedvesség sokáig kitart. Az előző szezonban az aszályos tavasz ellenére az őszi kalászosok jó termést hoztak, miután télen feltöltődött a talaj. A repcét sokkal jobban megviselte a tavaszi csapadékhiány. Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő december első felében is folytatódott, hiányzik a hideg és a hó a vetésekről. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz hatására.

Az előttünk álló egy héten nem változik számottevően időjárásunk, folytatódik a borús, párás, ködös idő. Legfeljebb a jövő hét elején szakadozhat föl helyenként átmenetileg a felhőzet. Csapadék hétfőtől várható, de jellemzően 2 mm alatt marad a mennyisége. Nagyobb csapadék majd a jövő hét második felében érkezhet, mint ahogy komolyabb változás is időjárásunkban. Addig azonban a hőmérséklet és a szél is alig mozdul. Bár reggel még egyre később világosodik január elejéig, a délutánok azonban ha lassan is, de már egyre hosszabbodnak.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. kép: Ez az, ami nincs síkvidéken (a felvétel a Bükkben, Bánkúton készült 2020. december 13-án) (Fotó: Kovács Attila) (Ábra: OMSZ)

 

2. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2020. december 16-ig (mm) (Ábra: OMSZ)

 

3. ábra: A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. december 16-án (mm) (Ábra: OMSZ)

 

4. kép: A Kárpát-medence alsó légrétegét felhőréteg tölti ki, melyből időnként a magasabb hegycsúcsaink kiemelkednek (a felvétel a Bükkben, Bánkúton készült nyugati-északnyugati irányba nézve 2020. december 13-án). (Fotó: Kovács Attila)

 

5. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékába a talaj 50 és 100 centiméter közötti rétegében 2020. december 16-án (%) (Ábra: OMSZ)

 

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. december 16-ig (részletes magyarázat a szövegben) (Ábra: OMSZ)

 

7. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. december 16-ig (Ábra: OMSZ)

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Mezőgazdaság

Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról

Print Friendly, PDF & Email

Konferenciát szerveztek a FAO római központjában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom