Mezőgazdaság
Az élmezőnyben a magyar agrárium termelékenysége a 2020-as évben
Az idei időjárási viszontagságok mellett a koronavírus-járvány sem tett jót az európai agráriumnak, többek között ezért is csökkenhetett átlagosan 4 százalékkal a mezőgazdaságban dolgozók termelékenységi mutatója az unióban.
Az idei időjárási viszontagságok mellett a koronavírus-járvány sem tett jót az európai agráriumnak, többek között ezért is csökkenhetett átlagosan 4 százalékkal a mezőgazdaságban dolgozók termelékenységi mutatója az unióban. Ezzel párhuzamosan a becsült adatok alapján Magyarországon még a tavalyi év gyarapodását is meghaladó mértékben, több mint 10 százalékot tudott erősödni a hazai agráriumban dolgozók produktivitása – mutat rá az Eurostat friss felmérése alapján a Világgazdaság internetes hírportál.
Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. hazánk egyik legfontosabb szervezete a gyümölcságazatban, ahol almával is foglalkoznak a szakemberek (Kép: Pixabay)
A 2020-as évben nem csak az időjárás, de világjárvány is negatív hatással volt a mezőgazdaságra. Többek között ezeknek is köszönhető, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes adatai alapján,
az idén átlagosan 4 százalékkal esett vissza az uniós országokban a mezőgazdaság termelékenysége.
A csökkenést javarészt az öt nagyobb súlyú európai agrárium produktivitásának a visszaszorulása okozta, amelyek közösen az unió gazdálkodásainak a felét adják.
Az idei évben a legnagyobb mértékű csökkenést a mezőgazdasági termelékenységben a mutató alapján Romániában mérték 47 százalékkal, majd őket követi a sorban Németország(16 százalék) és Lengyelország(10 százalék) csökkenése. De számottevő visszaesést mértek Franciaország(8 százalék) és Olaszország(5 százalék) gazdaságaiban is.
Az európai országokban 2019/2020-ban mért százalékos csökkenés a mezőgazdasági termelékenységi indexben. (Ábra: Eurostat)
Ezzel szemben az unió éllovasa a mezőgazdasági termelékenységi index tekintetében Litvánia gazdasága volt 18 százalékos bővülésével a 2020-as év előzetes adatai alapján. A dobogón őket követi Spanyolország(13 százalék) és Írország(12 százalékos) gyarapodása.
Míg az EU statisztikai hivatalának becsült agrár adatai alapján Magyarországon több mint 10 százalékot bővült az idén, ezzel hazánkban nőtt a negyedik legnagyobb mértékben a mezőgazdaság termelékenysége.
Így nem csak a tavalyi növekedést múlhatja felül az idén mért magyar agrárproduktivitás, de 2015 óta először venné vissza a vezető helyet hazánk a V4 országok között az agrárium termelékenysége szempontjából.
Forrás: Eurostat/VG
A magyarországi mezőgazdasági termelékenységi mutató az elmúlt 10 évben folyamatosan meghaladta a kontinensen mért átlagot, sőt,
a tavalyi közel 8 százalékos bővülés után, idén újabb 10 százalékot növekedhet a hazai agrárium termelékenysége az előzetes adatok alapján. Ezzel 2020-ban Magyarország beelőzhetti a visegrádi országok között a tavalyi legerősebb mutatóval rendelkező Szlovákiát, ahol ha csak 1 százalékot is, de úgyszintén javulni látszik az index. A V4-ek közül Csehországban növekedett még idén az agrártermelékenység mutatója majdnem 3,5 százalékkal, míg Lengyelországban közel 10 százalékot esett is az idei év becsült adatai alapján.
*** Az Eurostat mezőgazdasági termelékenységi mutatója a mezőgazdasági számlarendszerekben szereplő forgalmat az iparágban dolgozók létszámának arányában vizsgálja, és az időszakra érvényes inflációval igazítja. Ez a mutató nem azonos a mezőgazdaságból élő háztartások összes bevételével, vagy a mezőgazdaságban dolgozók bevételeivel!
Forrás: Világgazdaság internetes hírportál
Mezőgazdaság
Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.

Fotó: NÉBIH
A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila