Mezőgazdaság
Két százalékkal csökkenhet idén a mezőgazdasági GDP a GKI szerint
A kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9 százalékról 7 százalékra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, és 7-ről 6 százalékra az idei éves GDP-csökkenés mértékét a GKI legfrissebb, decemberi előrejelzésében. A mezőgazdasági GDP 2 százalékkal csökkenhet.
A kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9 százalékról 7 százalékra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, és 7-ről 6 százalékra az idei éves GDP-csökkenés mértékét a GKI legfrissebb, decemberi előrejelzésében. A mezőgazdasági GDP 2 százalékkal csökkenhet.

A koronavírus-járvány a mezőgazdaságra is kihatással volt (Kép: Pixabay)
A GKI idei negyedik előrejelzésében azt írta: a 4. negyedévi visszaesés oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása. A gazdaságkutató intézet nem változtatott ugyanakkor azon a szeptemberben is várt, “W” vonalvezetésű trend előrejelzésén, hogy a nagy második negyedévi visszaesés és a harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést valószínűsít.
Abban általános az egyetértés a GKI szerint, hogy a tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság, az intézet 2021-re 3,7 százalékos bővülést vár. (Az EU prognózisa 4 százalékos, az OECD-é csak 2,6 százalékos növekedéssel számol.)
Magyarországon a negyedik negyedévben különösen a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar szenvedi meg a járvány okozta korlátozások hatását, de a kereslet csökkenése szinte minden ágazatot érinthet. 2021-ben az idei nagy visszaesés után a második negyedévtől minden ágazatban növekedés várható a GKI szerint.
A GKI 2020-ban a fogyasztás 2,5 százalékos csökkenésével, míg 2021-ben 3 százalék körüli bővülésével számol, a bruttó keresetek 4-5 százalékos emelkedését, a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetését és a fogyasztói bizalom javulását is feltételezve, a közelgő országgyűlési választásokra is tekintettel.
A járvány miatt idén a beruházások a GDP-nél is gyorsabban, 10 százalékkal esnek vissza, 2021-ben 4 százalékos beruházás-növekedés várható. Bár jelentős volumenű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeni kereslet bizonytalansága miatt sok cég elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Középtávon a globális ellátási láncok átstrukturálásának a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet, különösen az akkumulátor és az elektromos motorok területén.
Az ipari termelés az idei 8 százalékos visszaesés után 2021-ben 4-5 százalékkal, 2022-ben 7-8 százalékkal bővülhet. A GKI szerint az építőipari termelés idén valamivel 10 százalék felett csökkenhet, jövőre 5 százalék növekedés várható. Idén a mezőgazdasági GDP 2 százalékos csökkenése várható, a 2021. évi szint nagyrészt az időjárás függvénye lesz.
A kiskereskedelmi forgalom 2020-ban jó esetben stagnál, 2021-ben 2-3 százalékkal bővülhet, azon belül az online kereskedelem bővülése messze átlag feletti lesz, 2020-ban 30 százalék körüli, de jövőre feltehetőleg lassul. A turizmus-szektor a járvány egyik fő vesztese, jövőre is csak részleges javulás remélhető. Idén az áruszállítás volumenében és teljesítményében is 10 százalék körüli visszaesés várható, melyen belül a legnagyobb csökkenést a csővezetékes és a közúti szállítási ágazat szenvedi el.
A külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg az idei 4,5 milliárd euró után 2021-ben 4,5-5,0 milliárd euró körül alakul, a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege pedig az idei 5 milliárd euró közeli értékről jövőre a járvány enyhülésével 6 milliárd euró közelébe emelkedhet, de még messze el fog maradni a 2019-es 8,8 milliárd eurótól.
Idén átlagosan 4,5 százalékos munkanélküli ráta várható, ami 2021-ben is hasonló lesz. Idén a folyó fizetési mérleg hiánya 1,5 milliárd euróra emelkedhet, és a 3 milliárd euró körüli EU-transzfer beáramlása okán a finanszírozási képesség 1,5 milliárd körül alakulhat. 2021-ben a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak ezen, ugyanakkor a jövedelmek deficitje emelkedhet, így végeredményben a 2020. évihez hasonló összeg várható.
Az államháztartás idei pénzforgalmi hiánya mintegy tízszerese lesz a költségvetési törvényben előirányzottnak, a GDP-arányos deficit 9 százalék, az államadósság 78 százalék körül lesz. Jövőre a hiány alig, a GDP mintegy 7 százalékára csökken. A GDP-arányos államadósság 2021-ben azonban érdemben meghaladja a 80 százalékot, amivel az eddigi, 2011-es csúcsa fölé kerülhet.
Az MNB idén is folytatta, és várhatóan 2021-22-ben is tartja laza monetáris politikáját. A 0,6 százalékos alapkamat várhatóan nem változik, az infláció magas marad, lassulása valószínűtlen, a forint árfolyama tovább gyengül.
Jövőre a GKI az ideihez hasonló, 3,5 százalék körüli inflációt vár. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, idén éves átlagban 351 forintos árfolyam várható, 2021-ben 360 forintos (esetleg ennél is kissé gyengébb) éves átlagos árfolyam kialakulása valószínű az előrejelzés szerint.
Forrás: Baromfi Termék Tanács
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak
A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.