Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan védekeznek az indiai méhek a lódarázs ellen?

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Közzétéve:

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Az Agro Jager News az ázsiai lódarázsról már közölt cikkeket, ami itt és itt érhető el.

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) (Kép: Inaturalist)

A háziméh és az Ázsiában honos mézelő méh két faj, ez utóbbit indiai méh (Apis cerana) néven ismerik a szakemberek, korábban azonos fajnak hitték őket, ám kiderült, hogy nem lehet őket keresztezni, így külön fajok. Míg az óvilági eredetű háziméhek (A. mellifera), amelyek Amerikában is szolgálják a méhészeket és a mezőgazdaságot sosem találkoztak a kelet-ázsiai lódarázsfajokkal, addig az indiai méh, amely az egész ázsiai kontinensen elterjedt, igen jól ismeri. Persze lódarázsból is több faj él Ázsiában, ezek közt a leghírhedtebb a már említett, csapatos támadásokat végző V. mandarinia, azonban nem kevésbé veszélyes, ám nem annyira ismert igen közeli rokona, a Vespa soror a jelenlegi vizsgálatok tárgya.

A kaptár bejárata körül elhelyezett foltok (Kép: Plos One)

A japánban élő mézelők a lódarázs felderítőket becsalják a kaptárba, ahol körbefogják, és felforrósítják azokat testük vibrációjával, vagy egyszerűen csak megfojtják őket hasonló módon. Nemrégiben még ennél is meglepőbb védekezési stratégiáról számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. Amikor a méheket megtámadta a lódarázs, számos dolgozó gyűjtögetni sietett, azonban nem eleséget, hanem állati ürülék apró darabkáit szállította a kaptár bejáratához. Ennek hatására, ha elegendő ürülékfoltot helyeztek a kaptárra, a lódarazsak beszüntették a támadási kísérleteiket.

Indiai méh a rágói közt tartott ürülékdarabbal (Kép: Plos One)

Vietnámi méhészek körében végeztek felmérést, ahol elég gyakori a Vespa soror támadása az itt tartott indiai és mézelő méh családok ellen is. Még a mostani kutatás előtt észrevették, hogy különös foltok vannak az indiai méh kaptárainak bejárata körül, és a méhészek azt mondták, a méheik akkor kezdtek el ilyeneket elhelyezni, ha megtámadta a kaptárat a lódarázs. A mézelő méheknél nem volt ilyen különös foltosodás.
A megfigyelések során egyrészt bebizonyosodott, hogy a V. soror pontosan ugyanolyan csapatos támadásokat hajt végre, mint a V. mandarina, másrészt kiderült, hogy az indiai méh dolgozók állati ürüléket gyűjtenek a kaptár bejáratához. Minden esetben a bejárat közelében ragasztgatták az ürülékcsomókat a kaptárra, a kaptár falára és a leszállást szolgáló padra. Az állati ürüléken talált méheket színes festékpöttyel megjelölték, és ez alapján meg lehetett azt is állapítani, hogy ezek a dolgozók többször fordulnak a kaptár és az ürülék között. Láttak olyan méheket, amelyek a közeli tyúkólaktól hordtak ürüléket, illetve egy másik esetben emberi vizeletet tartalmazó edényből hozták az erősen szagló folyadékot a kaptár bejáratához (a kaptár szagából érezhető is volt). Összesen 72 méhészt kérdeztek ki a kutatók, és amelyek csak az óvilági mézelő méh fajt tartották, azok sose láttak ilyen foltokat, azonban az összes többi beszámolt ezek jelenlétéről, a kaptáraik kb. háromnegyedénél – ez utóbbi méhészek a lódarázs-támadásokról is beszámoltak.

A darázs számára túl kicsi bejáratot rágással igyekszik megnagyítani, hogy bejuthasson a kaptárba. (Kép: Plos One)

A lódarázs a kiszemelt méhcsaládra rátalálva minden valószínűség szerint speciális feromonnal keni be a kaptár bejáratát, ezzel koordinálja a csapatos támadást. A megfigyelésekkor rendre látták, amint a lódarázs a kaptárhoz dörgöli a hátsó felét, ahol a feromon mirigyeinek kijárata van. Amint ezt a méhek észlelték, nekiálltak a szagjeleket elfedő, erős szagú ürülék hordásának, s minél több lódarázs hagyott feromont a kaptáron, annál több ürülékfolt is került oda. A kutatók a darázs feromonját maguk is a kaptárhoz helyezték egy illatpapírra, azonban a méhek ekkor is inkább a kaptárra, nem a papírra helyezték el az ürülékcsomócskákat, a kaptárat védelmezték. A megfigyelések szerint az sok ürülékkel bepöttyözött kaptárakat sokkal kevesebb lódarázs kereste fel, és a legtöbb, ha oda is ment, erősen kerülte magukat a foltokat.
Olyan lódarázsfaj közelsége esetén, amely nem csoportosan vadászik, nem álltak neki a vesződséges és elég büdös munkának a méhek, kimondottan csak a csapatban támadó fajok esetében.
Ez a viselkedés nemcsak Vietnámban elterjedt, de a régió más országaiban is, olyan területeken is, ahol a V. mandarinia faj honos, így annak a csoportos támadásai ellen is védekeznek így a helyi háziméhek. Nemcsak ürüléket, hanem más, ismeretlen eredetű szennyező anyagot is hordtak a kaptárakra a méhek, valószínűleg a helyileg rendelkezésre álló anyagokból válogatták ki az e célra alkalmasakat.
Az még nem világos, hogy pontosan milyen szag-összetevőkkel védik a családot a méhek, ezt majd még ki kell deríteni más kutatások során. Az viszont biztos, hogy számos ízeltlábú használ valamiféle ürülék-jellegű dolgot a saját ragadozói elriasztására. A kutatók úgy vélik, hogy ezt a tevékenységet eszközhasználatnak lehet nevezni, s ezzel ez az első alkalom, hogy méhek esetében ilyet dokumentáltak.

A kutatásról a PLOS One számolt be december 9-én, a teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom