Keressen minket

Mezőgazdaság

Dr. Nagy István agrárminiszter: Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját

A 2020. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében elég termékenyen alakult. A tárca 10 törvény, 30 kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését és megalkotását végezte el az év során, miközben 171 kormányhatározat született.

Közzétéve:

A 2020. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében elég termékenyen alakult. A tárca 10 törvény, 30 kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését és megalkotását végezte el az év során, miközben 171 kormányhatározat született. Ezek közül kiemeltünk néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést.

Dr. Nagy István agrárminiszter

Július1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. A rendelet célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.

A törvény megszűnteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásaként, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így nyugvópontra jut egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana.

  • Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztethetik. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.
  • Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényszámos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.
  • A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy, korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.
  • A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg. A törvény 2021. augusztus 1-jei hatálybalépésével lecsökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen leegyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.
  • A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására vagy. Ezzel egyidejűleg úgynevezett „kútamnesztia” született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.
  • Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás jelentette. Mint ismert, a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja, Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.

A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelési fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett.

Forrás: drnagyistvan.hu

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom