További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Ahogy a növényvédő szer forgalmazása, szállítása és felhasználása, úgy a tárolása is fokozott veszéllyel járó tevékenység. A készítményeket a szabályozás a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kategóriájába sorolja az emberre és a környezetre esetlegesen ártalmasan ható, komplex tulajdonságaik alapján.
Ahogy a növényvédő szer forgalmazása, szállítása és felhasználása, úgy a tárolása is fokozott veszéllyel járó tevékenység. A készítményeket a szabályozás a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kategóriájába sorolja az emberre és a környezetre esetlegesen ártalmasan ható, komplex tulajdonságaik alapján.
A növényvédő szerek raktározására és tárolására vonatkozó szabályokat a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet 14. és 27. §-a írja elő. Raktározás alatt a kereskedelemhez kacsolódó tevékenységet értjük, tárolás alatt pedig a végfelhasználónál végzett tevékenységet. A növényvédőszer-raktárra vonatkozó egyes követelményeknek meg kell felelnie az otthoni növényvédőszer-tárolónak is.
A növényvédőszer-raktár létesítésének előírásai
A növényvédő szert forgalmazó személy köteles a készítményeket olyan, elkülönített raktárban tartani, amelynek bejárata a szabadból nyílik, és átjárás nélkül megközelíthető. A bejáratnak tömör, biztonsági záras, magasított küszöbű ajtónak kell lennie. Az ajtón jól látható helyen fel kell tüntetni az „Idegeneknek belépni tilos!” feliratot, a raktáron belül pedig a „Növényvédőszer-raktár” figyelmeztetést.
A raktáron belül minden olyan tevékenység tiltott, amely nem kapcsolódik a növényvédő szer tárolásához vagy felhasználásra való elkészítéséhez. A raktár bejáratának kulcsát kizárólag a raktáros, illetve megbízott helyettese kezelheti. A raktárba belépni, növényvédő szert a raktárba bevinni, onnan kivinni, a raktárban bármilyen tevékenységet végezni kizárólag a raktáros jelenlétében és hozzájárulásával szabad.
A kis- és nagykereskedelmi forgalmazási és raktározási tevékenység engedélyhez kötött.
A további előírások mind az otthoni növényvédőszer-tárolásra, mind a raktározási tevékenységre érvényesek.
Otthoni növényvédőszer-tárolás
A növényvédő szerek tárolására minden esetben olyan helyet kell biztosítani, ahol a tárolt készítmények az egészséget és a környezetet nem veszélyeztetik. A tárolóhely lehet egy külön helyiség vagy egy különálló szekrény is. Úgy kell kialakítani, hogy egy esetleges szennyeződés esetén biztosítható legyen a környezet maradéktalan tisztítása.
• Elsődleges követelmény, hogy a tárolóhelyiség szilárd aljzatburkolatú legyen, ahol a talajvíz az év egyetlen szakában sem emelkedik a tárolószint fölé, ezenkívül a tárolt anyag sem közvetlenül, sem közvetve nem juthat felszíni vagy felszín alatti vizekbe.
• Csapadékvíznek egyik tárolóalkalmatosságba sem szabad bejutnia!
• A tároló kialakítását úgy kell megoldani, hogy az el legyen különítve az emberek és állatok tartózkodási helyétől, valamint az élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségektől is.
• Gondoskodni kell az ajtó zárhatóságáról is annak érdekében, hogy illetéktelen személyek, állatok ne férjenek hozzá a tárolt készítményekhez.
• Ki kell zárni továbbá a tűz- és robbanásveszélyt.
Fontos kitétel, hogy a tárolón belül elkülönítetten kell tartani azokat a kiürült és lezárt növényvédőszer-csomagolóeszközöket, amelyeket előzőleg már szabályosan, kívül és belül is megtisztítottak. De el kell különíteni a sérült csomagolású, lejárt szavatosságú készítményeket, a szennyezett vagy azonosíthatatlan, illetve ártalmatlanításra váró csomagolóanyagokat is.
Elővigyázatossági okokból érdemes a szilárd formulációjú növényvédőszer-készítményeket a folyékony állagú készítmények feletti polcra helyezni, így csökkentve a szennyeződés kockázatát. Ezenkívül tanácsos olyan eszközöket (tűzoltókészülék, homok, takarító felszerelés) is biztosítani, melyek segítségével megelőzhető a kiömlött növényvédő szer további szennyezése.
Alkalmi tárolás
Az állandó tárolóhelytől messzebb lévő munkaterületen a fenti előírásoknak megfelelő alkalmi tárolóban egynapi felhasználásra előkészített, zárt csomagolású növényvédő szer tárolható. Az alkalmi tároló csak alapos tisztítást követően vehető igénybe más tárolási célra.
További szigorú szabályok
Az emberi egészség, a környezet, különösen a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében TILOS 25 kg vagy annál nagyobb mennyiségű növényvédő szert tárolni:
• vízművek területén,
• ár- és belvízveszélyes területen,
• a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalától számított 1 km-es szakaszon belül.
A tárolóhelyiségbe szigorúan tilos ételt és italt bevinni, fogyasztani, valamint minden olyan tevékenységet végezni, amely nem kapcsolódik a növényvédő szer tárolásához, vagy felhasználásra történő elkészítéséhez!
Fontos kiemelni, hogy minden esetben figyelmesen olvassák el a vásárolt készítmények engedélyokiratát, valamint maradéktalanul tartsák be a szigorúbb tárolási körülményekre (pl.: elkülönített tárolást, szigorúbb csomagolóeszköz-kezelést) vonatkozó, speciális rendelkezéseket!
A fenti előírások NEM vonatkoznak a szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására engedélyezett készkiszerelésű, III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerekre.
Forrás: Nébih
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV