Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Majdnem minden második belvízvédelmi szakaszon készültség van

Print Friendly, PDF & Email

Az ország 91 belvízvédelmi szakaszából 10 vízügyi igazgatóság területén 42 szakaszon van készültség elrendelve – ebből 31 I. és 11 II. fok –, míg a készültségben levő szivattyútelepek száma 248 – tudta meg az Index Siklós Gabriellától, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivőjétől. Jelenleg 20 ezer hektárnyi terület van víz alatt, ebből 11 ezer hektár vetés-szántó.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az ország 91 belvízvédelmi szakaszából 10 vízügyi igazgatóság területén 42 szakaszon van készültség elrendelve – ebből 31 I. és 11 II. fok –, míg a készültségben levő szivattyútelepek száma 248 – tudta meg az Index Siklós Gabriellától, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivőjétől. Jelenleg 20 ezer hektárnyi terület van víz alatt, ebből 11 ezer hektár vetés-szántó.

Jelenleg 20 ezer hektár van víz alatt. Tavasszal sok gondot fok okozni a gazdáknak a földek elművelése (Kép: index.hu)

Ezek mély fekvésű, nem megfelelő vízelvezetéssel rendelkező területek, lakott területek nincsenek veszélyben. A szóvivő közölte, hogy a téli időszakban az elöntések nem okoznak akkora gondot a gazdáknak, mint tavasszal – még nem indult be a növényzet fejlődése, illetve nem kezdődtek meg a tavaszi munkálatok.

A belvíz minden évben gondot okoz a növénytermesztésben (Kép: Rosta Tibor – MTI)

Belvizesnek akkor tekintjük az évet, ha 100 ezer hektár fölé nő a belvízzel elöntött terület. A szóvivő szerint sokéves átlagban a 200 ezer hektár számít komoly belvíznek.A gazdák kárenyhítése az Agrárminisztérium felelősségi körébe tartozik: a fagykár, aszálykár, illetve egyéb természeti csapások mellett a belvíz miatt is jelentkezhetnek kárenyhítésre.

Milliárdos fejlesztések

Mivel a belvíz szinte minden évben komoly gondokat okoz, az OVF-nél érdeklődtünk, hogy milyen beruházások, fejlesztések vannak folyamatban, hogy javuljon a helyzet. Siklós Gabriella közölte, hogy a 2014–2020 közötti Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatainak keretében jelentős forrásokat használtak fel a belvízlevezető rendszerek rekonstrukciójára:

-belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója – 1,045 milliárd forint;
-belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója I. – 5,988 milliárd forint;
-szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukciója – 1,22 milliárd forint;
– belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója II. – 8,5 milliárd forint.

„A 2020–27-es időszakban több projektet is indítunk, mely a belbiztonság növelését célozza az Alföldön, illetve a belvíz-aszály kérdését komplexen kezelve a vízvisszatartásra koncentrálunk, a síkvidéki tározóprogramban 7 tározó építését tervezzük, melyek a belvizes időszakban kerülnek feltöltésre, és tározzák a vizet az aszályos időszakra” – válaszolta Siklós Gabriella.

A tavalyi évről elmondta, hogy 2020 csapadék szempontjából átlagos év volt, csak nagyon egyenlőtlen eloszlásban esett az eső, októberben a sokévi átlag kétszerese, novemberben pedig csak harmada hullott. 2021. januárban az átlagnál több csapadék esett, elsősorban az ország északkeleti részén, ugyanakkor

Hótakaró nem alakult ki, az olvadás nem okozhat tavaszi belvizet. A jelenlegi előrejelzések szerint nem számítunk nagy elöntésekre, kisebb térségekben alakulhat ki közepes belvíz – tette hozzá a szóvivő.

Forrás: index.hu

 

 

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom