Mezőgazdaság
Módosult a kárenyhítés végrehajtási rendelete
Az elmúlt év végén az Agrárminisztérium a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel módosította a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletet.
Az elmúlt év végén az Agrárminisztérium a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel módosította a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletet.

A jégkár főleg a nyári meleg hónapokban jelentkezik, szántóföldi körülmények között nehéz ellene védekezni (Kép: Pixabay)
A módosítás főbb pontjait az alábbiakban foglaltuk össze:
A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni.
A kárbejelentést téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-ig, tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-ig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-ig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-ig kell megtenni.
Pontosítva lett, hogy a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák azok, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek, amelybe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata.

Intenzív gyümölcsültetvényekben a jégtől megtudják óvni a termésüket a gazdág (Kép: Pixabay)
Bővítve lett a rendelet azzal, hogy nem lehet kárbejelentést tenni a nagyvízi mederben fekvő terület vonatkozásában mezőgazdasági árvízkárra és belvízkárra és az egységes kérelem felületen késedelmes benyújtási határidőt követően bejelentett területre, illetve növénykultúrára, az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúra kivételével.
Új a rendeletben, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a kárbejelentéssel érintett terület egy részére vagy egészére vonatkozóan a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig szankciómentesen visszavonhatja az agrárkár-megállapító szervnél az agrárkár-megállapító szerv által a honlapján közzétett nyomtatványon.
Kiegészül a rendelet az ültetvényekre vonatkozó pontosításokkal is. A mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében kizárólag a termőre fordult, a káresemény bekövetkezésének időpontjában még termő, megyei referenciahozam leadására képes és szakszerűen művelt területen termesztett ültetvényre jogosult megtenni. Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes azonos fajhoz tartozó egyedek aránya eléri a 70%-ot a kárbejelentéssel érintett területen alkalmazott termesztéstechnológia alapján elvi szinten megállapítható legmagasabb egyedszámhoz képest. Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat megfelelően elvégezték, ideértve az adott növénykultúra művelésmódjának megfelelő metszést is.
A módosítás pontosítja és kiegészíti a mezőgazdasági káresemény igazolásának és ellenőrzésének kérdéseit is. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a földterület szakszerű művelését, valamint ültetvények esetében a termőképességet. Amennyiben az agrárkár-megállapító szerv megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentésében valótlan adatot szolgáltatott, vagy a kárbejelentés nem megalapozott, akkor káresemény nem lesz megállapítva.
A nem megalapozottság főbb esetei: ha nem a kárbejelentésben szereplő időjárási és más természeti esemény következett be, a kárbejelentéssel érintett terület nem érintett időjárási és más természeti eseménnyel, a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező növénykultúra található, a kárbejelentéssel érintett területen a növénykultúra nem beazonosítható- kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét -, ültetvények esetében nem termő növénykultúra található a kárbejelentéssel érintett területen, a kárbejelentéssel érintett terület nem szakszerűen művelt, a kárbejelentés határidőn túl kerül benyújtásra, a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a káreseménnyel érintett területen a termesztő berendezés – annak megsemmisülése esetén annak maradványai – nem lelhetőek fel, a szaporítóanyag-előállítás kapcsán a kárbejelentéssel érintett terület nem szerepel a növénytermesztési hatóság által vezetett nyilvántartásban.
Bekerült még a rendeletbe, hogy az agrárkár-megállapító szervnek a döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott, ezenkívül az is, hogy a hozamcsökkenés megállapítása során drónfelvételek és határszemle során rögzített adatokat is figyelembe veszi.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
Országszerte megindult a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap kijuttatása a földterületekre
A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével országszerte megindult a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap kijuttatása a földterületekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a munkálatok miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani, amely legfeljebb néhány napig tarthat. A tevékenység a talaj tápanyag-utánpótlását és a termőföldek termékenységének megőrzését szolgálja.

Fotó: NÉBIH
A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésével országszerte megindul a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő kijuttatása. A tevékenység a talaj tápanyag-utánpótlásának fontos része, amely hozzájárul a termőföldjeink, mint természeti kincsünk termékenységének fenntartásához és a fenntartható mezőgazdasághoz. Ugyanakkor a hígtrágya kijuttatása átmeneti, helyenként intenzív szaghatással járhat, amely a környező lakosság számára kellemetlenséget okozhat.
A gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával végzik a munkálatokat, beleértve a kijuttatás idejét, módját és mennyiségét. A szaghatás időszakos, jellemzően néhány órától legfeljebb néhány napig tart az adott területen és az időjárási körülmények (szélirány és hőmérséklet) jelentősen befolyásolják annak érzékelhetőségét.
A gazdálkodók tevékenysége közérdeket szolgál, ezért a Nébih a lakosság megértését és türelmét kéri. A hatóság a jogszerűséget folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén intézkedik.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
A Nemzeti Irányító Hatóság változtatást vezetett be a Vixeran felhasználásában.
A Vixeran készítmény a 2025. évben a Nemzeti Irányító Hatóság AÖP támogatásra vonatkozó közleményének kondicionáló szerekre vonatkozó listájában szerepelt, ebben az évben a készítmény a Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban kerülhetett elfogadásra.

Ábra: Facebook
A 2026. évben a Vixeran átkerült a Mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyakorlatban elfogadható szerek közé. Ennek eredményeképpen a készítmény a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet (AÖP rendelet) 16. § (1) bekezdésének értelmében a megfelelő növény (főnövény, másodvetés, ősszel vetett következő évi főnövény) vetése előtt, vetésével egy menetben vagy betakarítása/beforgatása után vált alkalmazhatóvá, tehát álló kultúrában nem alkalmazható. A Nemzeti Kifizető Ügynökség ennek megfelelően készítette el a 2026. évre vonatkozó Egységes kérelem beadó felületét.
A Nemzeti Irányító Hatóság úgy döntött, hogy a készítmény visszakerül a kondicionáló szerek közé.
Az erre vonatkozó közlemény módosítás az alábbi linken érhető el:
https://kap.gov.hu/kozlemeny/2026-04-23/kap-nemzeti-iranyito-hatosag-582026.-szamu-kozlemenye-kap-nemzeti-iranyito
A Nemzeti Kifizető Ügynökség az IH közlemény módosítása alapján módosította az Egységes kérelem beadó felületet.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a készítmény kijuttatásokra vonatkozó tényleges dátumok bejelentési határideje 30 nap, melyet az alapkérelem benyújtására nyitva álló időszakban, 2026. június 9. napjáig nem ellenőrzünk, mivel a gazdálkodó alapkérelmének azt a bizonylatot tekintjük, amely a benyújtási határidő lejártáig utolsóként kerül beküldésre.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett készítmények körét
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett készítmények körét: további hat készítmény engedélyét kiterjesztette a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) elleni védekezésre. Emellett négy készítmény az idei évre szükséghelyzeti engedélyt kapott.

Fotó: NÉBIH
A hatóság kiterjesztette hat készítmény engedélyokiratát szőlőkabóca károsítóra, az Agrokén, Nevikén, Nevikén Extra, és Olajos Rézkén a tojás alak elleni védekezésre, illetve a Sumi Alfa 5 EC és Sumi Alfa 5 EW (származtatott: Sumicidin 5 EW) a lárva és imágó elleni védekezésre.
A fentiekkel együtt már 21 db készítmény és ezeknek 19 db származtatott, illetve 5 db párhuzamos engedéllyel rendelkező változata alkalmazható.
Továbbá az idei évre négy szükséghelyzeti engedélyt adtak ki, az ökológiai termesztésben is felhasználható NeemAzal-T/S, Aza és Pyregard készítményekre, illetve a Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix) rovarölő permetezőszerre. Ez összesen 9 készítmény szükséghelyzeti felhasználását jelenti.
Pyregard
A Pyregard rovarölő szer felhasználható 2026. március 16-tól 2026. július 13-ig szőlőben amerikai szőlőkabóca ellen növényvizsgálat alapján a lárvák és a kifejlett alak ellen maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 500-1000 l/ha permetlével kijuttatva.
NeemAzal-T/S
A NeemAzal-T/S rovarölő szer felhasználható 2026. május 11-től 2026. szeptember 7-ig szőlő kultúrában amerikai szőlőkabóca ellen maximum 2 alkalommal 3,0 l/ha dózisban, 400-800 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.
Aza
Az Aza rovarölő szer felhasználható 2026. május 11-től 2026. szeptember 7-ig szőlő (borszőlő, csemegeszőlő, alany- és törzsültetvény, szőlőiskola) kultúrában maximum 2 alkalommal amerikai szőlőkabóca ellen 3 l/ha dózisban 150-500 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.
Carnadine
A Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix) rovarölő szer felhasználható 2026. április 21-től 2026. augusztus 18-ig szőlő kultúrában legfeljebb egy alkalommal amerikai szőlőkabóca ellen a tömeges lárvakelés időszakában, virágzás előtt a fürtkezdemények növekedésétől a virágzat kifejlődéséig, valamint a bogyókötődés kezdetétől zsendülésig, 0,175 l/ha dózisban 500-1000 permetlé mennyiséggel kijuttatva.
A szőlőkabóca elleni védekezésben jelenleg összesen 54 készítmény alkalmazható, melyek közül 14 ökológiai gazdálkodásban is felhasználható.
Az amerikai szőlőkabóca elleni, engedéllyel rendelkező készítmények összefoglaló táblázata az alábbiakban elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1504431079/Engedelyezett+rovarolo+szerek.pdf/ff46090e-f6b0-45e7-0845-1383a899b3e2?t=1750927468584
Az amerikai szőlő aranyszínű sárgasága betegséggel kapcsolatos további tudnivalókról a Nébih portálon tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca
Forrás: NÉBIH

