Keressen minket

Mezőgazdaság

Módosult a kárenyhítés végrehajtási rendelete

Az elmúlt év végén az Agrárminisztérium a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel módosította a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletet.

Az elmúlt év végén az Agrárminisztérium a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel módosította a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletet.

A jégkár főleg a nyári meleg hónapokban jelentkezik, szántóföldi körülmények között nehéz ellene védekezni (Kép: Pixabay)

A módosítás főbb pontjait az alábbiakban foglaltuk össze:

A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni.

A kárbejelentést téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-ig, tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-ig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-ig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-ig kell megtenni.

Pontosítva lett, hogy a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák azok, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek, amelybe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata.

Intenzív gyümölcsültetvényekben a jégtől megtudják óvni a termésüket a gazdág (Kép: Pixabay)

Bővítve lett a rendelet azzal, hogy nem lehet kárbejelentést tenni a nagyvízi mederben fekvő terület vonatkozásában mezőgazdasági árvízkárra és belvízkárra és az egységes kérelem felületen késedelmes benyújtási határidőt követően bejelentett területre, illetve növénykultúrára, az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúra kivételével.

Új a rendeletben, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a kárbejelentéssel érintett terület egy részére vagy egészére vonatkozóan a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig szankciómentesen visszavonhatja az agrárkár-megállapító szervnél az agrárkár-megállapító szerv által a honlapján közzétett nyomtatványon.

Kiegészül a rendelet az ültetvényekre vonatkozó pontosításokkal is. A mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében kizárólag a termőre fordult, a káresemény bekövetkezésének időpontjában még termő, megyei referenciahozam leadására képes és szakszerűen művelt területen termesztett ültetvényre jogosult megtenni. Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes azonos fajhoz tartozó egyedek aránya eléri a 70%-ot a kárbejelentéssel érintett területen alkalmazott termesztéstechnológia alapján elvi szinten megállapítható legmagasabb egyedszámhoz képest. Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat megfelelően elvégezték, ideértve az adott növénykultúra művelésmódjának megfelelő metszést is.

A módosítás pontosítja és kiegészíti a mezőgazdasági káresemény igazolásának és ellenőrzésének kérdéseit is. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a földterület szakszerű művelését, valamint ültetvények esetében a termőképességet. Amennyiben az agrárkár-megállapító szerv megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentésében valótlan adatot szolgáltatott, vagy a kárbejelentés nem megalapozott, akkor káresemény nem lesz megállapítva.

A nem megalapozottság főbb esetei: ha nem a kárbejelentésben szereplő időjárási és más természeti esemény következett be, a kárbejelentéssel érintett terület nem érintett időjárási és más természeti eseménnyel, a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező növénykultúra található, a kárbejelentéssel érintett területen a növénykultúra nem beazonosítható- kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét -, ültetvények esetében nem termő növénykultúra található a kárbejelentéssel érintett területen, a kárbejelentéssel érintett terület nem szakszerűen művelt, a kárbejelentés határidőn túl kerül benyújtásra, a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a káreseménnyel érintett területen a termesztő berendezés – annak megsemmisülése esetén annak maradványai – nem lelhetőek fel, a szaporítóanyag-előállítás kapcsán a kárbejelentéssel érintett terület nem szerepel a növénytermesztési hatóság által vezetett nyilvántartásban.

Bekerült még a rendeletbe, hogy az agrárkár-megállapító szervnek a döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott, ezenkívül az is, hogy a hozamcsökkenés megállapítása során drónfelvételek és határszemle során rögzített adatokat is figyelembe veszi.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom