Keressen minket

Mezőgazdaság

Uniós oltalmat kapott az újfehértói meggy

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az újfehértói meggy felkerüljön az oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban – számolt be Facebook oldalán a Bizottság magyarországi képviselete.

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az újfehértói meggy felkerüljön az oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban – jelentette be az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete a Facebook oldalán.

Az újfehértói meggy elnevezéssel jelölt meggyfajtákat a Nyírségben termesztik. Ízük kellemesen fanyar és egyáltalán nem keserű, héjuk bordópiros vagy sötétpiros, gyümölcshúsuk pedig kemény és színes.

Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

 

Mezőgazdaság

Rendkívüli támogatást kaptak a baromfi- és sertéskoca tartók

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására – 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium ezt követően azt a döntést hozta, hogy a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást a hazánknak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.

A hazai állattartóknak számos komoly kihívással kell szembenézniük. A gabonapiaci áremelkedés, az orosz-ukrán háború, majd az elhibázott uniós szankciók eredményeképpen kialakult energiaválság és termelési költségnövekedés mind olyan nehézség, melyek jelentősen megnehezítik az ágazat szereplőinek helyzetét. A baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatása jogcímen a baromfitartók számára 4,2 milliárd forintot, a kocatartók számára pedig 2 milliárd forint értékű támogatást fizetett ki a napokban a Magyar Államkincstár. A gyors folyósítás az ágazatot jelenleg sújtó rendkívül magas termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájárul a termelési feltételek biztosításához, ezen keresztül pedig a hazai eredetű élelmezésbiztonság folyamatos fenntartásához mind a baromfihús, mind pedig a sertéshús termékek tekintetében.

Az Agrárminisztérium ezt követően azt a döntést hozta, hogy a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást a hazánknak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.

A hazai állattartóknak számos komoly kihívással kell szembenézniük. A gabonapiaci áremelkedés, az orosz-ukrán háború, majd az elhibázott uniós szankciók eredményeképpen kialakult energiaválság és termelési költségnövekedés mind olyan nehézség, melyek jelentősen megnehezítik az ágazat szereplőinek helyzetét. A baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatása jogcímen a baromfitartók számára 4,2 milliárd forintot, a kocatartók számára pedig 2 milliárd forint értékű támogatást fizetett ki a napokban a Magyar Államkincstár. A gyors folyósítás az ágazatot jelenleg sújtó rendkívül magas termelési költségek részbeni ellentételezésével hozzájárul a termelési feltételek biztosításához, ezen keresztül pedig a hazai eredetű élelmezésbiztonság folyamatos fenntartásához mind a baromfihús, mind pedig a sertéshús termékek tekintetében.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Napjaink kihívásai közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak

2022. szeptember 14-én megtartottuk az Öko Gyümölcstermesztési Szakmai Napot. Délelőtt Száron, az Öregtölgy Vendégházban szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, az ebédet követően pedig körbejártuk a Valaha Tanyát Kulcsár Balázs vezetésével.

A fotó illusztráció. Forrás: Pixabay

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. (Ábra: ÖMKi)

Magyarország régen a gyümölcs és a hal országa volt. Akkoriban még csak öko módszerek léteztek, mindenhol gyümölcsfák teremtek, és a gyümölcsök termesztése igazából nem jelentett plusz költséget. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termelés veszteséges, és egyre több ültetvény hagyatkozik külső input anyagokra, mint például növényvédőszerekre, így se nem öko, se nem gazdaságos a gyümölcstermesztés gyakorlata. A konvencionális és integrált irányokkal való versenyhelyzet és a klímaváltozás okozta kihívások közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak. A rendezvényt ezzel a gondolatmenettel vezette be dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportvezetője, aki ezután átadta a szót Allacherné Szépkuthy Katalin, vezető szaktanácsadó kolléganőnknek, hogy bemutassa a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét.

Ki kell emelni, hogy a hazai ültetvények mintegy 9,5%-a ökológiai művelés alatt áll. 2020-as adatok alapján a legnagyobb földterületet a 100-200 hektáros gazdaságok művelik. Jellemző, hogy a kisebb méretű gazdaságok valamennyi területüket átállították, a 20 ha feletti üzemek esetén csak az üzemek 20-30%-a állt át teljes mértékben, a többiek párhuzamos termelést folytatnak, azaz öko és nem öko területekkel is rendelkeznek. A statisztikai adatokból kiderül továbbá, hogy Magyarországon az alma és körte ültetvények nagyobb, a csonthéjasok kisebb, a héjasok pedig a Vidékfejlesztési Program magas támogatása miatt is nagyobb százalékban vannak átállva. Általános tendencia hazánkban, hogy az ültevények el vannak öregedve. A gazdaságos termeléshez azonban korszerűsítésre lenne szükség (pl. öntözés, újabb és rezisztens, toleráns fajták használata, jégháló és fagyvédelem alkalmazása). A zöldség és gyümölcsfeldolgozók száma a 2020-ban tanúsított 208-ról 2021-re 193-ra csökkent, és sajnos a jelenleg a világban zajló folyamatok hatására a feldolgozók számának további csökkenését fogja eredményezni. A fagyasztás és aszalás, sűrítmény előállítás, de akár önmagában a hűtőházi tárolás rendkívül energiaigényes, így egyre dráguló műveletek. Az energia árának növekedése épp most, a feldolgozási időszakban világszerte számos élelmiszeripari vállalkozást kényszerít a tevékenységének visszafogására, esetleg átmeneti bezárásra. Az előadás végén Katalin hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok a termés minőségéről, mennyiségéről, a termesztéstechnológiáról sajnos nagyon kevés információval szolgálnak, ezért önmagukban nem alkalmasak az öko ágazat helyzetének minősítésére.

Az előadások sorát Kaponyás Ilona szaktanácsadó folytatta, és az idei év tapasztalatairól beszélt. A 2022-es év extrém jelenségei egyaránt jelentkeztek öko és konvencionális ültetvényekben. Ilona elmondta, hogy 22 éve dolgozik szaktanácsadóként, de 10 éve nem tud felkészülni előre egy évre, mert annyira kiszámíthatatlanok az időjárási jelenségek – ez számára a bizonyíték arra, hogy már bőven a klímaváltozás közepében benne vagyunk, és újra meg kell tanulnia gazdálkodnunk, ehhez alkalmazkodva. A január végi extrém szél nagy károkat okozott mindenkinél az országban, így a termelőknél is. A nyár több hőhullámot hozott, és a szélsőséges meleg mellett kialakuló aszály az öntözetlen gyümölcskertek 30%-át kivágásra ítélte. Amely fák túlélték, ott a nyári termő rügy differenciálódás károsodása a jövő évi termésre is negatív hatással lesz. Továbbá a csapadékhiány miatt kialakult altalaj szárazság és a gyenge kondíciójú növények miatt is aggódhatnak a gazdák. Az idei évhez hasonlóan így jövőre is alternancia várható a gyümölcsösökben. A környezeti tényezők mellett az input anyag árak akár 2-3-szoros, de néhol 10-szeres növekedése is sok gazdát arra fog kényszeríteni, hogy feladja tevékenységét – Ilona becslései szerint a termelők egyharmada abba fogja hagyni. Az élelmiszer árak növekedése miatt várható az is, hogy fogyasztásunk az alap élelmiszerekre fog leépülni, és a friss zöldség és gyümölcs luxuscikké válik. A problémák vázolása után kitért a megoldásokra. A termelőknek fontos, hogy jó piacot keressenek, ahol jó áron tudják eladni termékeiket, hogy csökkentsék input anyag használatukat amennyire ez lehetséges, és hogy kitartsanak. Ilona szerint 2 megoldás lesz élhető a jövőben: nagyobb területen gazdálkodni, ahol jobban el tudnak oszlani a költségek, vagy pedig kisebb területre húzódni, növelve az intenzitást. További gyakorlati tanácsok: hőhullámok ellen kálciumos mésztejjel permetezés; későbbi zöldmetszés, hogy a lomb védjen a napégéstől; ne idegenkedjünk a hálóval való árnyékolástól; a gazdák mozduljanak a közvetlen értékesítés felé; a vízmegőrzési technikákat mind alkalmazzuk, mulcsoljunk – enélkül már szinte nem is szabad ma zöldség és gyümölcstermesztést folytatni.

Papp Orsolya, vezető kutatónk a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó kiadványaink bemutatásával folytatta a szakmai napot, melyek szintén megoldásokat kívánnak nyújtani ökogazdáknak. A kiadványok ingyenesen letölthetők pdf formátumban az ÖMKi honlapjáról.

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége ökológiai gazdálkodásban

Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

Ellenálló fajták gyümölcs- termesztők részére – Almatermésűek

Növényvédelem az almatermésűek ökológiai termesztésében

Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022.

Szuda Zoltán szaktanácsadó a mezővédő erdősávokról szerzett saját tapasztalatainak megosztásával folytatta a szakmai napot. A történelmi kitekintő után megosztotta, hogyan alkalmazkodott gyümölcsös ültetvénye a terület adta tulajdonságokhoz, ahol a szélviharok okozták a legnagyobb kihívást. A mezővédő sávok telepítésének célja is a szélvédelem volt, továbbá az öko terület elválasztása a szomszédtól, a hasznos élő szervezetek támogatása, és a mikroklíma javítása. Valamennyi nedvességet úgymond elvesznek a fák a termesztett növényektől, de annyi esővizet és a levegő páratartalmából lecsapodó vizet képesek visszaadni, így alakítva a mikroklímát. Zoltán tapasztalatai szerint a turkesztáni szilfa (vagy más néven csodasövény) volt a legsikeresebb faj a telepített erdősávban, mert betegségellenálló, extrém időjárási jelenségeknek és az alföldi klíma szélsőségeinek jól ellenálló növény, habár invazív jellegére oda kell figyelni. A vadak a frissen telepített jegenye és törökmogyoró csemetéket megették, így jó következtetés, hogy csak az állomány megerősödése után hagyjuk a vadaknak birtokba venni az erdősávokat. A sávokban élő madárállomány hatalmas segítség a növényvédelemben. A 3 szintű erdősávba a következő fajok kerültek még: vadrózsa, fagyal, orgona, mogyoró, veresgyűrűs és húsos som, akác, tölgy, dió, szil, nyár és vadkörte. A védő fásítást támogatással, vagy önerőből, akár saját magunk által létrehozott erdészeti facsemetekertből is meg lehet valósítani, e tevékenységet azonban a NÉBIH-nél kell bejelenteni.

Kulcsár Balázs előadásában szintén saját tapasztalatait osztotta meg, kezdve a Valaha Tanya vegyes gyümölcsültetvényének bemutatásával, melyet a permakultúra alapelvei és tervezési szempontjai szerint működtetnek, alakítanak. Hárman dolgoznak a 12 hektáros gazdaságban, főleg szörpök előállításával foglalkoznak, ezért csak régi magyar fajtáik vannak. Nem ismerték a területet ide költözés előtt, de sikerült alkalmazkodniuk a terület sajátosságaihoz, és azzal együttműködve dolgozniuk. Utalva az előző előadásra, a náluk telepített mezővédő erdősáv további hasznaként Balázs megemlítette a tüzelő önellátást, amit az innen származó nyesedékből előállított faaprítékkal oldanak meg. Vadgyümölcsös és fenyves is található a területen, ahol gomba is nő, és áfonya is, a változó talaj pH-nak köszönhetően. Állatokat is tartanak, és ún. csirkebusszal védekeznek pl. a cseresznyelégy ellen – további érv a csirkék mellett, hogy minimális takarmánnyal elvannak, illetve tojást, húst is szolgáltatnak. A területen kívül ásónyomonként 0-2 giliszta található, az ültetvényben pedig 10-12, ez bizonyítja az aktív talajéletet. Pockok okoztak problémát, de macskával védekeznek ellenük. A sorközökben pillangós hangsúlyos keveréket vetnek, évente többször is kaszálják, az állatok abrakot nem kapnak, csak ezzel, vagy ínségesebb időkben, mint amilyen az idei év volt, a zöldmetszési nyesedékkel táplálják őket. A klímaváltozáshoz alkalmazkodás részeként Balázsék mediterrán gyümölcsök telepítésével is kísérleteznek, mint citrom, pisztácia, füge, pekándió, és más fűszernövények.

A vértesacsai Valaha Tanyáról áttért a beszédtéma a szári Csoroszlya Farmra, amelynek gyümölcsös ültetvényét Nógrádi Benedek kertészmérnök mutatta be rövid előadásában. A meggy, kajszi és szilva ültetvény a pálinkafőzde kiszolgálására jött létre, és mára egy extenzív, kiöregedő, alacsony termésátlagokat produkáló gyümölcsös. A termőréteg vékony, és elavult az ültetvény infrastruktúra, keresik, milyen irányban lépjenek tovább. A növényvédelmi költségek, a munkaerőigény fedezése és az üzemanyag költsége mind csak növekszik, ezért fontos lenne, hogy növeljék a bevételeket, ezért amennyit lehet, friss piacon értékesítenek. Idén indítottak szedd-magad akciót, ami várakozást felülmúlóan sikeres volt, Benedek kiemelte, hogy a közösségi média hirdetésnek fontos szerepe volt ebben. Szépkuthy Katalin vette át a szót, és folytatta az előadást azzal, hogy a szilva ültetvény, a korábban felsorolt tulajdonságai miatt ideális kísérleti helyszín, mert ez az öregedő ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvénynek tekinthető. A tápanyag-utánpótlási kísérlet célja 4 alternatív technológia összehasonlítása, az ültetvény általános kondíciójának javítása érdekében: helyi állattartótól származó szerves trágya, granulált baromfitrágya, vinasz kijuttatására került sor 2020 őszén és 2021 tavaszán, levélnedvanalízist, levélanalízist, továbbá a levelek klorofilltartalmát mérték, és 2021-ben a termés minőségi paramétereit vizsgálva.

Forrás: ÖMKi

 

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nagyon sok helyen csökkenti a várható terméshozamokat a nyári aszály

Baromfi Termék Tanács: Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat. Kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók – derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.

Fotó: AM Sajtó

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács. (Ábra: BTT)

Az elemzésben emlékeztettek rá: az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással.

A műholdas méréseken alapuló mérések alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban többek között Európa nyugati és középső vidékén, az USA nyugati felén, valamint Argentínában.

Franciaország nagy részén július elejétől augusztus közepéig tartott a súlyos aszály, amely gyakorlatilag minden mezőgazdasági területet érintett, beleértve a szántóföldi növényeket, a legelőket, a szőlőt és a gyümölcsösöket is. A kukorica és a napraforgó jelentősen károsodott, a burgonya és a cukorrépa viszont nem szenvedett súlyos károkat. Németországban minden nyári növényi terméshozam előrejelzése jóval az öt éves átlag alatt alakul.

Lengyelországban a nyári növények terméshozam-kilátásai nagyon változatosak az ország különböző részei között: nyugaton gyenge volt a kukorica-termés, de ott, ahol kedvezőbb volt a talajnedvesség, a növények nagyon jó állapotban vannak és biztatóak a terméshozam-kiáltások is. A termésbecslések burgonyára és napraforgóra valamivel az öt éves átlag alatt alakulnak, míg cukorrépából átlag körüli mennyiség várható.

Romániában kukoricából és napraforgóból is jóval átlag alatti termés várható. Spanyolországban és Portugáliában a nyári növényekre vonatkozó termésátlagok jóval az öt éves átlag alatt várhatók, ahogyan Olaszországban is nagyon alacsonyak a kukorica, a napraforgó és a szója terméskilátásai.

Ukrajnában a csapadék a középső és északi területeken még éppen időben érkezett ahhoz, hogy tudjon javítani a nyári növények állapotán, a déli és nyugati területeken azonban már késő jött, így arrafelé, ahol alacsony terméshozamok várhatók. Oroszországban a nyári növények terméshozamai csökkentek, főleg a déli területeken, de búzából rekordtermést vár az orosz Agrárminisztérium.

Az Amerikai Egyesült Államokban az országos statisztikák szerint a kukoricaállományok 53 százaléka volt jó vagy kiváló állapotban, ami kissé alatta marad a tavaly ilyenkor megfigyelt értéknek, Iowa-ban, a legjelentősebb kukorica termesztő államban azonban ez az arány 63 százalék volt szeptember közepén.

A kínai kukoricatermés becsült értéke 274 millió tonna (43 millió hektárról), ami rekordtermést jelent, és egy százalékkal meghaladja a tavalyi értéket. A becsült hozam is rekord magas, 6,37 tonna hektáronként. Búzából szintén rekord mennyiséget várnak, rekord hozam mellett. A rizs terméskilátásait azonban csökkenti a száraz, meleg időjárás, országos szinten 147 millió tonna termést várnak, ami kissé elmarad a tavalyi mennyiségtől.

Ausztráliában a repce termésmennyiségét 6,7 millió tonnára becsülik, ami kevéssel elmarad az előző évi rekordtól. Argentínában a hűvös időjárás lassítja az őszi vetések növekedését, de leginkább az állandósult szárazság kelt aggodalmakat gabonák fejlődése, illetve a frissen vetett korai nyári növények kelése kapcsán. Brazíliában az északabbi termőterületeken meleg, száraz időjárás uralkodott, pedig szükség lenne a nedvességre, hogy el tudják kezdeni a szója vetését, illetve ne szenvedjenek további késést a mezőgazdasági munkák.

Kanadában az idei repcetermést 20 millió tonnára becsülik, ami 45 százalékkal meghaladja a tavalyi, egyébként igen rossz termést, de 5 százalékkal az elmúlt öt év termésátlagát is. Bár a termőterület nagysága kissé csökkent az elmúlt évhez képest, de a várható hozam jelentősen emelkedett, most 2,33 tonnára becsülik hektáronként.

Forrás: BTT

Tovább olvasom