Keressen minket

Mezőgazdaság

Zöldmezős vetőmagüzemet építenek Martonvásáron

Print Friendly, PDF & Email

Új vetőmagüzemet épít Martonvásáron a Marton Genetics. A hazai vetőmag-előállításban mérföldkőnek számító beruházásról Sándorfy András, a cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezetője állítja: az exportpiacokon és a vetőmag-önrendelkezésben is erősíteni fogja Magyarország pozícióját.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Új vetőmagüzemet épít Martonvásáron a Marton Genetics. A hazai vetőmag-előállításban mérföldkőnek számító beruházásról Sándorfy András, a cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezetője állítja: az exportpiacokon és a vetőmag-önrendelkezésben is erősíteni fogja Magyarország pozícióját.

Sándorfy András a Bázismag Kft. és az Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója (Kép: Genetics)

Tisztán magyar tulajdonú beruházók anyagi forrásaiból, zöldmezős beruházásként épül vetőmagüzem Martonvásáron, amire ebben az iparágban hatvan éve nem volt példa Magyarországon – írta le a Világgazdaságnak a 22-23 milliárd forintból épülő létesítmény jelentőségét Sándorfy András, két martonvásári üzem, a kalászos fajták értékesítésével foglalkozó Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket a piacra juttató Bázismag Kft. ügyvezetője. A fejlesztés volumenét jól érzékelteti, hogy a következő években magyar cégek által tervezett beruházások közül a Mol és a Hell Energy után a martonvásári a harmadik legnagyobb, agrárfronton pedig a Fakt AG hegyeshalmi kertészeti központja mögött a második.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Martonvásáron nagy jövője van a vetőmag-feldolgozó kapacitás bővítésének mondta az ügyvezető. Ráadásul szerinte ez a beruházás nemzetgazdaságilag is jelentős, hiszen a martonvásári vetőmagokkal kiváló lehetőség van az exportpiacok bővítésére. Az eredményesebb külpiaci aktivitás érdekében fontosnak tartja azt is, hogy a magyar vetőmag-forgalmazó vállalkozások közösen építsék a piacaikat, és együtt jelenjenek meg.

Brandépítésre van szükség, a magyar vetőmag fogalmát össze kell kapcsolni a minőséggel, a tudással és az innovációval, egyben egy egységes magyar vetőmagarculatot kell kialakítani mondta. Sándorfy András szerint a magyar tulajdonú, magyar érdekeltségű kukoricafajta-tulajdonosként működő vetőmagvállalatok közül egyedül a Bázismag Kft. volt képes lépést tartani a piaci viszonyokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában átrajzoló versennyel és fejlődéssel.

A magyar vetőmag-előállítás és -export is jelentős, a világon az ötödik-hatodik helyen áll. Ám a Magyarországon exportra termelt vetőmagok 90 százalékát három multinacionális cég állítja elő, ma nincs teljes vertikumú, magyar tulajdonú kapacitás.

Martonvásáron ennek létrehozása a cél, aminek nemzetgazdasági jelentőségét erősíti az is, hogy a vetőmagágazat a legkisebb importhányaddal rendelkező hazai szektor – hangsúlyozta az ügyvezető. Egy teljes egészében magyar tulajdonú vetőmagüzem felépülésével – mint amilyen a martonvásári – a teljes értéklánc felügyelete magyar kézben lesz. Nyomós érv a beruházás mellett, hogy vetőmagellátásunk hazai termékekből való biztosítása Magyarország önrendelkezésének egyik sarokpontja.
A martonvásári üzem pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy megvédje a gazdákat a multinacionális cégektől való függőségtől. A vetőmag-önrendelkezés ezenfelül védi a növényi és a genetikai sokféleséget, ami fontos a tápanyag és a biodiverzitás számára is – tette hozzá.

Az új martonvásári vetőmagüzem – amelynek kivitelezését várhatóan a negyedik negyedévben kezdhetik meg, és két-három év múlva már termelhet – a következő negyven évben is működik majd, tovább erősíti a hetven éve a magyar vetőmagkutatás és -nemesítés központjának számító Martonvásár pozícióját. Erre egyre inkább szükség is lesz, hiszen a vetőmagpiacon már nem csak a magyarországi multik jelentenek konkurenciát: az Európai Parlament és az Európai Tanács egy tavaly októberi határozata alapján számolni kell az esetleges ukrán térnyeréssel, mivel Ukrajna is bekerült abba a körbe, amelyre érvényes, hogy bizonyos gabonafajoknak ott termesztett vetőmagjait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós joggal összhangban termesztett vetőmagokkal.

Az új üzem a tervek szerint az induláskor mintegy 5000-5500 tonna fémzárolt kalászos vetőmagot állít majd elő, kukoricából pedig az alapanyagon túl mintegy 8000 tonnányit. A beruházás révén 50 új munkahely is létesül.
A magas színvonalú technológia a környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, hiszen például a szárítást biomasszából oldják meg.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom