Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Zöldmezős vetőmagüzemet építenek Martonvásáron

Print Friendly, PDF & Email

Új vetőmagüzemet épít Martonvásáron a Marton Genetics. A hazai vetőmag-előállításban mérföldkőnek számító beruházásról Sándorfy András, a cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezetője állítja: az exportpiacokon és a vetőmag-önrendelkezésben is erősíteni fogja Magyarország pozícióját.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Új vetőmagüzemet épít Martonvásáron a Marton Genetics. A hazai vetőmag-előállításban mérföldkőnek számító beruházásról Sándorfy András, a cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezetője állítja: az exportpiacokon és a vetőmag-önrendelkezésben is erősíteni fogja Magyarország pozícióját.

Sándorfy András a Bázismag Kft. és az Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója (Kép: Genetics)

Tisztán magyar tulajdonú beruházók anyagi forrásaiból, zöldmezős beruházásként épül vetőmagüzem Martonvásáron, amire ebben az iparágban hatvan éve nem volt példa Magyarországon – írta le a Világgazdaságnak a 22-23 milliárd forintból épülő létesítmény jelentőségét Sándorfy András, két martonvásári üzem, a kalászos fajták értékesítésével foglalkozó Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket a piacra juttató Bázismag Kft. ügyvezetője. A fejlesztés volumenét jól érzékelteti, hogy a következő években magyar cégek által tervezett beruházások közül a Mol és a Hell Energy után a martonvásári a harmadik legnagyobb, agrárfronton pedig a Fakt AG hegyeshalmi kertészeti központja mögött a második.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Martonvásáron nagy jövője van a vetőmag-feldolgozó kapacitás bővítésének mondta az ügyvezető. Ráadásul szerinte ez a beruházás nemzetgazdaságilag is jelentős, hiszen a martonvásári vetőmagokkal kiváló lehetőség van az exportpiacok bővítésére. Az eredményesebb külpiaci aktivitás érdekében fontosnak tartja azt is, hogy a magyar vetőmag-forgalmazó vállalkozások közösen építsék a piacaikat, és együtt jelenjenek meg.

Brandépítésre van szükség, a magyar vetőmag fogalmát össze kell kapcsolni a minőséggel, a tudással és az innovációval, egyben egy egységes magyar vetőmagarculatot kell kialakítani mondta. Sándorfy András szerint a magyar tulajdonú, magyar érdekeltségű kukoricafajta-tulajdonosként működő vetőmagvállalatok közül egyedül a Bázismag Kft. volt képes lépést tartani a piaci viszonyokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában átrajzoló versennyel és fejlődéssel.

A magyar vetőmag-előállítás és -export is jelentős, a világon az ötödik-hatodik helyen áll. Ám a Magyarországon exportra termelt vetőmagok 90 százalékát három multinacionális cég állítja elő, ma nincs teljes vertikumú, magyar tulajdonú kapacitás.

Martonvásáron ennek létrehozása a cél, aminek nemzetgazdasági jelentőségét erősíti az is, hogy a vetőmagágazat a legkisebb importhányaddal rendelkező hazai szektor – hangsúlyozta az ügyvezető. Egy teljes egészében magyar tulajdonú vetőmagüzem felépülésével – mint amilyen a martonvásári – a teljes értéklánc felügyelete magyar kézben lesz. Nyomós érv a beruházás mellett, hogy vetőmagellátásunk hazai termékekből való biztosítása Magyarország önrendelkezésének egyik sarokpontja.
A martonvásári üzem pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy megvédje a gazdákat a multinacionális cégektől való függőségtől. A vetőmag-önrendelkezés ezenfelül védi a növényi és a genetikai sokféleséget, ami fontos a tápanyag és a biodiverzitás számára is – tette hozzá.

Az új martonvásári vetőmagüzem – amelynek kivitelezését várhatóan a negyedik negyedévben kezdhetik meg, és két-három év múlva már termelhet – a következő negyven évben is működik majd, tovább erősíti a hetven éve a magyar vetőmagkutatás és -nemesítés központjának számító Martonvásár pozícióját. Erre egyre inkább szükség is lesz, hiszen a vetőmagpiacon már nem csak a magyarországi multik jelentenek konkurenciát: az Európai Parlament és az Európai Tanács egy tavaly októberi határozata alapján számolni kell az esetleges ukrán térnyeréssel, mivel Ukrajna is bekerült abba a körbe, amelyre érvényes, hogy bizonyos gabonafajoknak ott termesztett vetőmagjait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós joggal összhangban termesztett vetőmagokkal.

Az új üzem a tervek szerint az induláskor mintegy 5000-5500 tonna fémzárolt kalászos vetőmagot állít majd elő, kukoricából pedig az alapanyagon túl mintegy 8000 tonnányit. A beruházás révén 50 új munkahely is létesül.
A magas színvonalú technológia a környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, hiszen például a szárítást biomasszából oldják meg.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom