Keressen minket

Mezőgazdaság

Zöldmezős vetőmagüzemet építenek Martonvásáron

Új vetőmagüzemet épít Martonvásáron a Marton Genetics. A hazai vetőmag-előállításban mérföldkőnek számító beruházásról Sándorfy András, a cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezetője állítja: az exportpiacokon és a vetőmag-önrendelkezésben is erősíteni fogja Magyarország pozícióját.

Új vetőmagüzemet épít Martonvásáron a Marton Genetics. A hazai vetőmag-előállításban mérföldkőnek számító beruházásról Sándorfy András, a cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezetője állítja: az exportpiacokon és a vetőmag-önrendelkezésben is erősíteni fogja Magyarország pozícióját.

Sándorfy András a Bázismag Kft. és az Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója (Kép: Genetics)

Tisztán magyar tulajdonú beruházók anyagi forrásaiból, zöldmezős beruházásként épül vetőmagüzem Martonvásáron, amire ebben az iparágban hatvan éve nem volt példa Magyarországon – írta le a Világgazdaságnak a 22-23 milliárd forintból épülő létesítmény jelentőségét Sándorfy András, két martonvásári üzem, a kalászos fajták értékesítésével foglalkozó Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket a piacra juttató Bázismag Kft. ügyvezetője. A fejlesztés volumenét jól érzékelteti, hogy a következő években magyar cégek által tervezett beruházások közül a Mol és a Hell Energy után a martonvásári a harmadik legnagyobb, agrárfronton pedig a Fakt AG hegyeshalmi kertészeti központja mögött a második.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Martonvásáron nagy jövője van a vetőmag-feldolgozó kapacitás bővítésének mondta az ügyvezető. Ráadásul szerinte ez a beruházás nemzetgazdaságilag is jelentős, hiszen a martonvásári vetőmagokkal kiváló lehetőség van az exportpiacok bővítésére. Az eredményesebb külpiaci aktivitás érdekében fontosnak tartja azt is, hogy a magyar vetőmag-forgalmazó vállalkozások közösen építsék a piacaikat, és együtt jelenjenek meg.

Brandépítésre van szükség, a magyar vetőmag fogalmát össze kell kapcsolni a minőséggel, a tudással és az innovációval, egyben egy egységes magyar vetőmagarculatot kell kialakítani mondta. Sándorfy András szerint a magyar tulajdonú, magyar érdekeltségű kukoricafajta-tulajdonosként működő vetőmagvállalatok közül egyedül a Bázismag Kft. volt képes lépést tartani a piaci viszonyokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában átrajzoló versennyel és fejlődéssel.

A magyar vetőmag-előállítás és -export is jelentős, a világon az ötödik-hatodik helyen áll. Ám a Magyarországon exportra termelt vetőmagok 90 százalékát három multinacionális cég állítja elő, ma nincs teljes vertikumú, magyar tulajdonú kapacitás.

Martonvásáron ennek létrehozása a cél, aminek nemzetgazdasági jelentőségét erősíti az is, hogy a vetőmagágazat a legkisebb importhányaddal rendelkező hazai szektor – hangsúlyozta az ügyvezető. Egy teljes egészében magyar tulajdonú vetőmagüzem felépülésével – mint amilyen a martonvásári – a teljes értéklánc felügyelete magyar kézben lesz. Nyomós érv a beruházás mellett, hogy vetőmagellátásunk hazai termékekből való biztosítása Magyarország önrendelkezésének egyik sarokpontja.
A martonvásári üzem pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy megvédje a gazdákat a multinacionális cégektől való függőségtől. A vetőmag-önrendelkezés ezenfelül védi a növényi és a genetikai sokféleséget, ami fontos a tápanyag és a biodiverzitás számára is – tette hozzá.

Az új martonvásári vetőmagüzem – amelynek kivitelezését várhatóan a negyedik negyedévben kezdhetik meg, és két-három év múlva már termelhet – a következő negyven évben is működik majd, tovább erősíti a hetven éve a magyar vetőmagkutatás és -nemesítés központjának számító Martonvásár pozícióját. Erre egyre inkább szükség is lesz, hiszen a vetőmagpiacon már nem csak a magyarországi multik jelentenek konkurenciát: az Európai Parlament és az Európai Tanács egy tavaly októberi határozata alapján számolni kell az esetleges ukrán térnyeréssel, mivel Ukrajna is bekerült abba a körbe, amelyre érvényes, hogy bizonyos gabonafajoknak ott termesztett vetőmagjait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós joggal összhangban termesztett vetőmagokkal.

Az új üzem a tervek szerint az induláskor mintegy 5000-5500 tonna fémzárolt kalászos vetőmagot állít majd elő, kukoricából pedig az alapanyagon túl mintegy 8000 tonnányit. A beruházás révén 50 új munkahely is létesül.
A magas színvonalú technológia a környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, hiszen például a szárítást biomasszából oldják meg.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom