További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Nagyon szélsőségessé vált az időjárásunk, nem lehet kiszámítani az elkövetkező napok meteorológiai viszonyait sem. A hét hátralevő napjaira 10 fok körüli csúcshőmérsékletet jósol az OMSZ, máris lehet folytatni a lemosást, a rügyek a hidegben nem nyíltak tovább, nem késtünk el, nem perzselődnek meg a permetlétől.
Nagyon szélsőségessé vált az időjárásunk, nem lehet kiszámítani az elkövetkező napok meteorológiai viszonyait sem. A hét hátralevő napjaira 10 fok körüli csúcshőmérsékletet jósol az OMSZ, máris lehet folytatni a lemosást, a rügyek a hidegben nem nyíltak tovább, nem késtünk el, nem perzselődnek meg a permetlétől.
Mire számíthatunk 2021-ben? Valószínűleg folytatódni fog a kiszámíthatatlanul változékony időjárás, mely gyors beavatkozást kíván majd a kertészektől, növényvédősöktől. Az eső, szél és UV mentes napszakokban nem késlekedhetünk, el kell kezdeni a munkákat.
A lemosás mellett nem késő pótolni – ha ez a munka ősszel elmaradt – a gyümölcsfák törzsének mésztejjel (5-8 %) történő lefestését legalább derékmagasságig. E régi módszer hatékonyan gyéríti a törzs repedéseben megbúvó károsítókat. A mésztej a kalcium hidroxid (CaOH) vizes oldata, erősen maró hatású vegyület, védőkesztyű és szemüveg viselése a keverése és alkalmazása közben mindenképpen szükséges. A mésztej egy úgynevezett egyszerű anyag, növényvédő hatása a tudomány által igazolt, almatermésűekben és csonthéjasokban, a kéregrák (Neonectria galligena) és más, a fás részeket megbetegítő kórokozók ellen használható, ősszel, lombhullás után és rügypattanásig, permetezéssel vagy ecseteléssel. A felhasználási feltételek ide kattintva érhetők el.
► A nem öko növényvédősök panaszkodnak, hogy nehezítik a helyzetüket a növényvédőszer-kivonások. Megnőtt a mechanikai és a biológiai növényvédelmi módszerek jelentősége, és még fontosabbak lettek azok az eljárások melyekkel a károsítóknak ellenálló, jó kondíciójú növényeket tudunk nevelni.
A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1934. évi útmutatójában mindösszesen 11 engedélyezett „gyümölcsvédelmi szert” említ. Valamennyi kontakt, olaj, réz, kén, arzén, nyers nikotin, fasebkátrány és hernyóenyv hatóanyagúak. Így érthető, hogy a mainál jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a kemény súrolókefének, a kéregkaparóknak, a sebtisztító kacorkésnek, az alma és szilvamolyok ellen június közepén felszerelt hernyófogóöveknek, a bimbólikasztók, bundásbogarak és cserebogarak elleni bogárrázásnak, és pl. a madárodúknak. Meg kell tanulnunk újra ezeket a módszereket, mert néhány év múlva már nekünk is csak 11 növényvédő szerünk lesz! És az is igaz, hogy a permetezésnél környezetkímélőbb és olcsóbb eljárások.
A fotók ebből a kiadványból származnak és mindegyik aktuális, az elkövetkező hetek feladatait mutatják be a mai kertész számára is. A kéregtisztogatással még nem késtünk el, a tavaszi lemosások zöme még hátra van. A madárodúkat kitisztítva máris ki lehet helyezni. Részletes felvilágosítást kaphatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján a https://www.mme.hu oldalon. Az alma és körtebimbókat kirágó bimbólikasztók is terjedőben vannak. Már az első melegebb tavaszi napon megjelenhetnek és rügyeket rágnak, illetve a bimbókba helyezik a tojásaikat. A bimbók zárva maradnak és „rozsdás golyóvá” alakulnak. Ahol tavaly nem okoztak nagy kárt, ott védekezésre elegendő a „bogárrázás”. Csupán egy kampós bot és egy már nem használt lepedő vagy világos színű pokróc kell hozzá. A kertész pedig hajlong és nyújtózik a jó levegőn.
Madárodúkkal a kártevő rovarok ellen!
► Megjelent a „szerjegyzék”, a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok, 2021. kiadvány. (Kék vagy zöld színű, örök vita tárgya 🙂 ) Az ökotermesztőknek is hasznos lehet, mert megjelölték benne azokat a növényvédő szereket, melyek az ökológiai gazdálkodásban is használhatóak. Külön jelölést alkalmaztak a NÉBIH és tanúsítószervezetek közös listáján, a Bio Garancia Kft. (lánykori nevén Hungária Öko Garancia Kft.) és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. listáján szereplő készítményekre, bár egyébként ennek nem szabad különös jelentőséget tulajdonítani: minden olyan termék használható, amely hazai forgalomban legálisan elérhető és megfelel az öko rendeletnek, amelyik terméket az egyik listán megtaláljuk, azt a másik el fogja fogadni. Szerencsésebb országokban nincs ennyi lista. Mivel a kiadvány évente egyszer jelenik meg, de az ökológiai gazdálkodásban használható készítmények listája évente többször módosul, javasolt a szer felhasználása előtt meglátogatni a NÉBIH honlapját.
Gazdaboltokban, könyvesboltokban is megvásárolható és az interneten is megrendelhető. A 2. felhíváshoz kapcsolódó videóban részletesebben is szólok a könyv használatáról.
Forrás: ÖMKi
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV