Keressen minket

Mezőgazdaság

Ökológiai növényvédelmi lehetőségek a gyümölcsösben

 Nagyon szélsőségessé vált az időjárásunk, nem lehet kiszámítani az elkövetkező napok meteorológiai viszonyait sem. A hét hátralevő napjaira 10 fok körüli csúcshőmérsékletet jósol az OMSZ, máris lehet folytatni a lemosást, a rügyek a hidegben nem nyíltak tovább, nem késtünk el, nem perzselődnek meg a permetlétől. 

Nagyon szélsőségessé vált az időjárásunk, nem lehet kiszámítani az elkövetkező napok meteorológiai viszonyait sem. A hét hátralevő napjaira 10 fok körüli csúcshőmérsékletet jósol az OMSZ, máris lehet folytatni a lemosást, a rügyek a hidegben nem nyíltak tovább, nem késtünk el, nem perzselődnek meg a permetlétől. 

A kertészek már aktívan dolgoznak a kertjeikben. A kártevők elleni védekezés ideje elkezdődött a lemosó permetezésekkel. A bio kertészek pedig madárodúkat helyeznek ki a kismadarak számára (Kép: ÖMKi)

Mire számíthatunk 2021-ben? Valószínűleg folytatódni fog a kiszámíthatatlanul változékony időjárás, mely gyors beavatkozást kíván majd a kertészektől, növényvédősöktől. Az eső, szél és UV mentes napszakokban nem késlekedhetünk, el kell kezdeni a munkákat.

A régi tudást még a mai napig használják a kertészek a kártevők ellen (Ábra: ÖMKi)

A lemosás mellett nem késő pótolni – ha ez a munka ősszel elmaradt – a gyümölcsfák törzsének mésztejjel (5-8 %) történő lefestését legalább derékmagasságig. E régi módszer hatékonyan gyéríti a törzs repedéseben megbúvó károsítókat. A mésztej a kalcium hidroxid (CaOH) vizes oldata, erősen maró hatású vegyület, védőkesztyű és szemüveg viselése a keverése és alkalmazása közben mindenképpen szükséges. A mésztej egy úgynevezett egyszerű anyag, növényvédő hatása a tudomány által igazolt, almatermésűekben és csonthéjasokban, a kéregrák (Neonectria galligena) és más, a fás részeket megbetegítő kórokozók ellen használható, ősszel, lombhullás után és rügypattanásig, permetezéssel vagy ecseteléssel.  A felhasználási feltételek ide kattintva érhetők el.

► A nem öko növényvédősök panaszkodnak, hogy nehezítik a helyzetüket a növényvédőszer-kivonások. Megnőtt a mechanikai és a biológiai növényvédelmi módszerek jelentősége, és még fontosabbak lettek azok az eljárások melyekkel a károsítóknak ellenálló, jó kondíciójú növényeket tudunk nevelni.

A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1934. évi útmutatójában mindösszesen 11 engedélyezett „gyümölcsvédelmi szert” említ. Valamennyi kontakt, olaj, réz, kén, arzén, nyers nikotin, fasebkátrány és hernyóenyv hatóanyagúak. Így érthető, hogy a mainál jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a kemény súrolókefének, a kéregkaparóknak, a sebtisztító kacorkésnek, az alma és szilvamolyok ellen június közepén felszerelt hernyófogóöveknek, a bimbólikasztók, bundásbogarak és cserebogarak elleni bogárrázásnak, és pl. a madárodúknak. Meg kell tanulnunk újra ezeket a módszereket, mert néhány év múlva már nekünk is csak 11 növényvédő szerünk lesz! És az is igaz, hogy a permetezésnél környezetkímélőbb és olcsóbb eljárások. 

A fotók ebből a kiadványból származnak és mindegyik aktuális, az elkövetkező hetek feladatait mutatják be a mai kertész számára is. A kéregtisztogatással még nem késtünk el, a tavaszi lemosások zöme még hátra van. A madárodúkat kitisztítva máris ki lehet helyezni. Részletes felvilágosítást kaphatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján a https://www.mme.hu oldalon. Az alma és körtebimbókat kirágó bimbólikasztók is terjedőben vannak. Már az első melegebb tavaszi napon megjelenhetnek és rügyeket rágnak, illetve a bimbókba helyezik a tojásaikat. A bimbók zárva maradnak és „rozsdás golyóvá” alakulnak. Ahol tavaly nem okoztak nagy kárt, ott védekezésre elegendő a „bogárrázás”. Csupán egy kampós bot és egy már nem használt lepedő vagy világos színű pokróc kell hozzá. A kertész pedig hajlong és nyújtózik a jó levegőn.

Madárodúkkal a kártevő rovarok ellen!

► Megjelent a „szerjegyzék”, a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok, 2021. kiadvány. (Kék vagy zöld színű, örök vita tárgya 🙂 ) Az ökotermesztőknek is hasznos lehet, mert megjelölték benne azokat a növényvédő szereket, melyek az ökológiai gazdálkodásban is használhatóak. Külön jelölést alkalmaztak a NÉBIH és tanúsítószervezeteközös listáján, a Bio Garancia Kft. (lánykori nevén Hungária Öko Garancia Kft.) és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. listáján szereplő készítményekre, bár egyébként ennek nem szabad különös jelentőséget tulajdonítani: minden olyan termék használható, amely hazai forgalomban legálisan elérhető és megfelel az öko rendeletnek, amelyik terméket az egyik listán megtaláljuk, azt a másik el fogja fogadni. Szerencsésebb országokban nincs ennyi lista. Mivel a kiadvány évente egyszer jelenik meg, de az ökológiai gazdálkodásban használható készítmények listája évente többször módosul, javasolt a szer felhasználása előtt meglátogatni a NÉBIH honlapját.

Gazdaboltokban, könyvesboltokban is megvásárolható és az interneten is megrendelhető. A 2. felhíváshoz kapcsolódó videóban részletesebben is szólok a könyv használatáról. 

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom