Keressen minket

Mezőgazdaság

A Nébih 2020. évi eredményei

Print Friendly, PDF & Email

Kilenc éves fennállását köszönti március 15-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Kilenc éves fennállását köszönti március 15-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

A Nébih központja Budapesten a Keleti Károly u 24. szám alatt (Kép: Google Térképes szolgáltatása)

A 40 oldalas dokumentum szinte csak vázlatos felsorolása azoknak az eredményeknek, amelyeket a tavalyi év kihívásain átlendülve sikerült megvalósítani. Az összefoglalóban a szerteágazó hatósági munka eredményein és fejlesztésein túl helyet kapott a Nébih kampányainak időszakos mérlege, valamint a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer bemutatása.

A koronavírus-járvány kihívásai

A koronavírus-járvány természetesen a Nébih mindennapi tevékenységére is komoly hatással volt. Gyakorlatilag valamennyi szakterület életében új kihívásokat, sajátos helyzetet teremtett, az eddigiektől eltérő szemléletmódot, innovatív eljárások és módszerek bevezetését követelte. Ma már elmondhatjuk, hogy a gyors és rugalmas átállásnak köszönhetően a klasszikus hatósági feladatellátás a Nébih-nél nem sérült. Sőt, számos fejlesztést, például az informatikai és ügyfélprofil rendszerek személyes ügyintézést kiváltó bővítését, a támogató szemlék, videókonferenciák és videóauditok bevezetését, éppen a rendkívüli körülmények hozták előre.

A hatósági munka gördülékeny biztosítása mellett még hangsúlyosabbá vált a Nébih támogató szerepének erősítése is. Olyan új megoldások születtek, mint hogy kiváltáskor engedélyeztük a vények elektronikus bemutatását a vényköteles állatgyógyászati készítmények többségénél, helyi termelő keresőt indítottunk az őstermelők és kistermelők számára, vagy épp operatív útmutatókkal segítettük a különböző élelmiszerlánc szereplők sikeres alkalmazkodását a megváltozott helyzethez.

Hatósági eredmények, újítások

A további eredmények közül említést érdemel, hogy 2020-ban is kiemelt hangsúlyt kapott a Nébih-nél a csalások, hamisítások, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem. 567 kiemelt ellenőrzés, 839 tonna hatósági intézkedés alá vont termék, 34 tevékenység-korlátozás és több mint 116 millió forint kiszabott bírság fémjelezte ezt a munkát.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrése érdekében 87 ellenőrzés történt, amelyből 22 esetben állapítottak meg jogsértést ellenőreink, a bírság végösszege hozzávetőleg 315 millió forint lett. Állategészségügyi, borászati és az élelmiszerlánc további termékeit vizsgáló laboratóriumainkban több mint 1,6 millió mintából mintegy 4.350.000 paraméterre végeztek vizsgálatokat szakembereink. Év végén elindult a kutyaszaporítók ellenőrzése is, állatgyógyászati készítmények lefoglalásával és a jogosulatlan állatorvosi tevékenység felderítésével egybekötve.

A koronavírus „árnyékában” folytattuk a küzdelmet az afrikai sertéspestis ellen és a baromfiágazat az eddigi legsúlyosabb madárinfluenza-járványt is át- és túlélte tavaly. Egyértelmű siker, hogy a házisertés-állományainkat továbbra is sikerült megvédeni az ASP-től és a vadállományban szintén lassult a járvány terjedése. A madárinfluenza-járványt pedig – szigorú intézkedésekkel és összehangolt munkával – sikerült felszámolni.

A kiemelkedő eredmények között említhetjük, hogy megalakult a 10 fős élelmiszerrendész szolgálat, az állategészségügyi járványok hatékony kezelése érdekében pedig önálló szervezeti egységeként létrejött a Nébih-ben az Országos Járványvédelmi Központ. Tűzifát okosan! néven megnyílt a biztonságos tűzifavásárlást segítő online piactér. Emellett az elkobzott fatermékek közül kevés híján 3.000 m3 tűzifát kaphattak meg a rászoruló intézmények, szervezetek.

2020-ban a Nébih ügyfélszolgálatai összesen 54.134 telefonhívást fogadtak. A felhasználóbarát „e-trendhez” igazodva e-mail és messenger-csatornákkal (Nébo chatbot munkába állításával) bővült a Nébih ZöldSzám bejelentőfelületeinek köre, megkönnyítve a közérdekű bejelentéseket alátámasztó fotók, videók csatolását. Az ügyfélprofil rendszerben szintén bővült az elektronikusan bejelenthető, intézhető tevékenységek köre, és tovább egyszerűsödött a FELIR azonosító igénylése.

Tudásmegosztás, szemléletformálás

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer kapcsán – széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett – tovább dolgoztunk a pályázatok beadásához és elbírálásához szükséges komplex rendszer fejlesztésén, pontosításán. Az Agrárminisztérium nemzeti minőségrendszerként ismerte el a KMÉ-t.

A Nébih erdőtűz-megelőzési projektje, a Firelife éghajlatvédelmi kategóriában elnyerte az Európai Unió „LIFE Award 2020” elnevezésű környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai díját.

A Nébih termékteszt programja, a Szupermenta 11 termékkör komplex vizsgálatát végezte el az év folyamán, ami 261 termék több mint 38 ezer paraméterre kiterjedő laboratóriumi vizsgálatát jelentette.

Nagy nemzetközi elismertségre tett szert a Maradék nélkül program, amelynek legfontosabb eredményeit bemutatták az ENSZ 2020. évi élelmezési világnap alkalmából szervezett, online központi rendezvényén.

Az Ételt csak okosan! programban hűtőkihívást szerveztünk és összeállítottuk a „Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején” című kiadványt.

3.500 fős karanténkutatást végeztünk, jótékony célú élelmiszeradomány-gyűjtésbe fogtunk és elkészült az oktatási honlapunk (nebihoktatas.hu).

A Nébih tervei

A 2020-ban megkezdett feladatok túlnyomó része 2021-re is áthúzódik, meghatározva a Nébih tevékenységének főbb irányait. Előttünk áll például az e-Pincekönyvi rendszer adattárházának és gördülékeny adatáramlásának kidolgozása, a Vendéglátás és Közétkeztetés Jó Higiéniai Gyakorlata Útmutató (GHP) új fejezeteinek megalkotása, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer folyamatos kiterjesztése az újabb termékkörökre.

Szakembereinkre olyan jelentős feladatok várnak, mint a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ projekt gyakorlati működtetése, valamint a legújabb kihívásokra reflektáló Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2030 elkészítése.

A fő célunk pedig továbbra is, hogy termőföldtől az asztalig biztosítsuk az élelmiszerlánc biztonságát, mind az ágazati szerepelők (termelők, előállítók, forgalmazók), mind a fogyasztók érdekében.

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. A belvíz mezőgazdasági területekre gyakorolt káros hatásai mellett ne feledkezzünk el annak talajvíz utánpótlásában betöltött szerepéről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején. A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg.

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. A 2023. év novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvízborítottságot tovább növelte.

A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását a kormányzat elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.

A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyerstej termelői ára 26 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI közleményt adott ki a nyerstej termelői árának alakulásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2023 decemberében az Európai Unióban 20 százalékkal, Új-Zélandon 17 százalékkal, az USA-ban 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 164,63 forint/kilogramm volt 2024 januárjában. A zsírtartalom 0,07, a fehérjetartalom 0,05 százalékpontos romlása és az alapár 2 százalékos növekedése mellett a nyerstej átlagára 2 százalékkal emelkedett 2024 januárjában a 2023. decemberihez képest, és 26 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2024 januárjában az előző hónaphoz képest a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, az adagolt vaj (egyaránt +3 százalék), a tejföl (+1 százalék) feldolgozói értékesítési ára emelkedett, míg a gyümölcsös joghurté és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tejé stagnált.

A KSH adatai szerint az adagolt vaj (+9 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, a trappista tömbsajt (egyaránt +3 százalék) és a 20 százalék zsírtartalmú tejföl (+1 százalék) fogyasztói ára nőtt, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej és a 12 százalék zsírtartalmú tejföl ára egyaránt stagnált, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej (–1 százalék), a gyümölcsös joghurt (–2 százalék) fogyasztói ára csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

A nyerstej havi termelői árának alakulása a világon (2018–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.