Keressen minket

Mezőgazdaság

A Nébih 2020. évi eredményei

Print Friendly, PDF & Email

Kilenc éves fennállását köszönti március 15-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Kilenc éves fennállását köszönti március 15-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

A Nébih központja Budapesten a Keleti Károly u 24. szám alatt (Kép: Google Térképes szolgáltatása)

A 40 oldalas dokumentum szinte csak vázlatos felsorolása azoknak az eredményeknek, amelyeket a tavalyi év kihívásain átlendülve sikerült megvalósítani. Az összefoglalóban a szerteágazó hatósági munka eredményein és fejlesztésein túl helyet kapott a Nébih kampányainak időszakos mérlege, valamint a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer bemutatása.

A koronavírus-járvány kihívásai

A koronavírus-járvány természetesen a Nébih mindennapi tevékenységére is komoly hatással volt. Gyakorlatilag valamennyi szakterület életében új kihívásokat, sajátos helyzetet teremtett, az eddigiektől eltérő szemléletmódot, innovatív eljárások és módszerek bevezetését követelte. Ma már elmondhatjuk, hogy a gyors és rugalmas átállásnak köszönhetően a klasszikus hatósági feladatellátás a Nébih-nél nem sérült. Sőt, számos fejlesztést, például az informatikai és ügyfélprofil rendszerek személyes ügyintézést kiváltó bővítését, a támogató szemlék, videókonferenciák és videóauditok bevezetését, éppen a rendkívüli körülmények hozták előre.

A hatósági munka gördülékeny biztosítása mellett még hangsúlyosabbá vált a Nébih támogató szerepének erősítése is. Olyan új megoldások születtek, mint hogy kiváltáskor engedélyeztük a vények elektronikus bemutatását a vényköteles állatgyógyászati készítmények többségénél, helyi termelő keresőt indítottunk az őstermelők és kistermelők számára, vagy épp operatív útmutatókkal segítettük a különböző élelmiszerlánc szereplők sikeres alkalmazkodását a megváltozott helyzethez.

Hatósági eredmények, újítások

A további eredmények közül említést érdemel, hogy 2020-ban is kiemelt hangsúlyt kapott a Nébih-nél a csalások, hamisítások, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem. 567 kiemelt ellenőrzés, 839 tonna hatósági intézkedés alá vont termék, 34 tevékenység-korlátozás és több mint 116 millió forint kiszabott bírság fémjelezte ezt a munkát.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrése érdekében 87 ellenőrzés történt, amelyből 22 esetben állapítottak meg jogsértést ellenőreink, a bírság végösszege hozzávetőleg 315 millió forint lett. Állategészségügyi, borászati és az élelmiszerlánc további termékeit vizsgáló laboratóriumainkban több mint 1,6 millió mintából mintegy 4.350.000 paraméterre végeztek vizsgálatokat szakembereink. Év végén elindult a kutyaszaporítók ellenőrzése is, állatgyógyászati készítmények lefoglalásával és a jogosulatlan állatorvosi tevékenység felderítésével egybekötve.

A koronavírus „árnyékában” folytattuk a küzdelmet az afrikai sertéspestis ellen és a baromfiágazat az eddigi legsúlyosabb madárinfluenza-járványt is át- és túlélte tavaly. Egyértelmű siker, hogy a házisertés-állományainkat továbbra is sikerült megvédeni az ASP-től és a vadállományban szintén lassult a járvány terjedése. A madárinfluenza-járványt pedig – szigorú intézkedésekkel és összehangolt munkával – sikerült felszámolni.

A kiemelkedő eredmények között említhetjük, hogy megalakult a 10 fős élelmiszerrendész szolgálat, az állategészségügyi járványok hatékony kezelése érdekében pedig önálló szervezeti egységeként létrejött a Nébih-ben az Országos Járványvédelmi Központ. Tűzifát okosan! néven megnyílt a biztonságos tűzifavásárlást segítő online piactér. Emellett az elkobzott fatermékek közül kevés híján 3.000 m3 tűzifát kaphattak meg a rászoruló intézmények, szervezetek.

2020-ban a Nébih ügyfélszolgálatai összesen 54.134 telefonhívást fogadtak. A felhasználóbarát „e-trendhez” igazodva e-mail és messenger-csatornákkal (Nébo chatbot munkába állításával) bővült a Nébih ZöldSzám bejelentőfelületeinek köre, megkönnyítve a közérdekű bejelentéseket alátámasztó fotók, videók csatolását. Az ügyfélprofil rendszerben szintén bővült az elektronikusan bejelenthető, intézhető tevékenységek köre, és tovább egyszerűsödött a FELIR azonosító igénylése.

Tudásmegosztás, szemléletformálás

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer kapcsán – széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett – tovább dolgoztunk a pályázatok beadásához és elbírálásához szükséges komplex rendszer fejlesztésén, pontosításán. Az Agrárminisztérium nemzeti minőségrendszerként ismerte el a KMÉ-t.

A Nébih erdőtűz-megelőzési projektje, a Firelife éghajlatvédelmi kategóriában elnyerte az Európai Unió „LIFE Award 2020” elnevezésű környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai díját.

A Nébih termékteszt programja, a Szupermenta 11 termékkör komplex vizsgálatát végezte el az év folyamán, ami 261 termék több mint 38 ezer paraméterre kiterjedő laboratóriumi vizsgálatát jelentette.

Nagy nemzetközi elismertségre tett szert a Maradék nélkül program, amelynek legfontosabb eredményeit bemutatták az ENSZ 2020. évi élelmezési világnap alkalmából szervezett, online központi rendezvényén.

Az Ételt csak okosan! programban hűtőkihívást szerveztünk és összeállítottuk a „Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején” című kiadványt.

3.500 fős karanténkutatást végeztünk, jótékony célú élelmiszeradomány-gyűjtésbe fogtunk és elkészült az oktatási honlapunk (nebihoktatas.hu).

A Nébih tervei

A 2020-ban megkezdett feladatok túlnyomó része 2021-re is áthúzódik, meghatározva a Nébih tevékenységének főbb irányait. Előttünk áll például az e-Pincekönyvi rendszer adattárházának és gördülékeny adatáramlásának kidolgozása, a Vendéglátás és Közétkeztetés Jó Higiéniai Gyakorlata Útmutató (GHP) új fejezeteinek megalkotása, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer folyamatos kiterjesztése az újabb termékkörökre.

Szakembereinkre olyan jelentős feladatok várnak, mint a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ projekt gyakorlati működtetése, valamint a legújabb kihívásokra reflektáló Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2030 elkészítése.

A fő célunk pedig továbbra is, hogy termőföldtől az asztalig biztosítsuk az élelmiszerlánc biztonságát, mind az ágazati szerepelők (termelők, előállítók, forgalmazók), mind a fogyasztók érdekében.

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

Print Friendly, PDF & Email

Az aflatoxin egészségügyi kockázatát vizsgálták

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

Ábra: NÉBIH

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el.

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az NKFI alapból megvalósuló projekt

A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték  elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.

Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is.

A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.

A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni

Print Friendly, PDF & Email

Közleményt adott ki az OTP Bank

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából. Az idei évben az elsődleges feladat az agrárgazdaság szereplői számára a felkészülés, valamint a már elérhető és megnyíló pályázati lehetőségek kiaknázása – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóreggelijén. A jelenlévő szakértők szerint 2024 a tervezés és a pályáztatás-pályázás időszaka lesz, a következő években viszont jelentős agrár hitelállománynövekedés várható.

Ábra: OTP Bank

Budapest, 2024. április 18.  A várakozások szerint 2024-ben enyhül a hazai és régiós növekedést tavaly erősen fékező globális ellenszél, de a kilábalásnak még csak a jelei mutatkoznak. 2023-ban a régióban kifejezetten gyenge teljesítményt nyújtva, közel 1%-os, az agrárium nélkül számolva pedig 3%-os recesszióba süllyedt a gazdaság, nagyot esett a fogyasztás és a beruházás, az ingatlan- és a hitelpiac megde rmedt. „2023-ban az OTP Csoport magyarországi működési környezetét a gazdasági teljesítmény, a magas kamatszínvonal, illetve a kormányzati és jegybanki intézkedések együttes hatásai is befolyásolták. Kedvező tényező azonban, hogy az év második felében gyorsuló ütemben mérséklődött az infláció, ami folytatódó jegybanki kamatcsökkentéseket tett lehetővé. Az idei évet tekintve várakozásunk, hogy év per év alapon javul a GDP növekedési dinamikája, csökken az infláció és javul a kamatkörnyezet, ezek összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak a hitelkeresletre és a portfólió minőségére” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóháttérbeszélgetésén.

Az elmúlt két évben a gazdaság egészéhez hasonlóan az agrárium szereplőinek is rengeteg kockázattal kellett számolniuk, ami hatással volt a gazdálkodásukra és pénzügyi döntéseikre. Mint Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára összefoglalta, a kormányzat célja, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart megerősítse és nemzetközi szinten mérhető módon javítsa versenyképességét. „A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programunkat, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek a kihívásokkal teli elmúlt két év után termelésük hatékonyságának növelésére vagy több lábon állásuk megteremtésére. Cél, hogy közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50%-kal növekedjen” – mondta Dr. Feldman Zsolt.

Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt két évben jelentősen nőttek a termelés költségei, és éppen ezért ennek finanszírozására volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogottabb volt a hitelkereslet. Az új KAP keretében több olyan pályázat érkezik, amelyekben a generációs megújulás és az üzemfejlesztés áll a középpontban, és a korábban népszerűnek számító felhívások alapján biztos vagyok abban, hogy az érdeklődésben nem lesz hiány, mi pedig továbbra is partnerei vagyunk a pályázóknak. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy finanszírozói oldalról is hosszú távon kell elköteleződni egy beruházás mellett. Ezen kívül számunkra az innováció is komoly jelentőséggel bír – mondta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy a termelők alkalmazkodási kényszerben vannak, a fókusz a hatékonyság növelése, de szükség van a digitális átállásra, a precíziós gazdálkodásra, összeségében arra számít, hogy az új pályázatok érdemben fogják gyorsítani ezeket a folyamatokat. Az igazgató szerint a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek folyósítása érdemben 2025-ben fog megkezdődni.

A sajtóbeszélgetésen Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv beruházásainak sikeres megvalósítása valamennyi szereplő közös érdeke. Érthető, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben sokan kétszer is meggondolják a hitelfelvételt, mégis jó lenne, ha minél többen élnének a 2900 milliárd forintos programban foglalt kivételes lehetőségekkel. “Önerőből kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, ezért is szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA kezessége nagy mértékben hozzájárul. Az alapítvány folyamatosan nyomon követi az agrárium aktuális nehézségeit és lehetőségeit, és arra törekszik, hogy az Agrárminisztériummal és a bankokkal együttműködve a legkedvezőbb konstrukciókat dolgozza ki a gazdák számára. Az uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kamat- és garanciadíj támogatásnak köszönhetően több projekt válik megvalósíthatóvá” – osztotta meg várakozásait Dr. Herczegh András.

Az idei év kapcsán fontos változás, hogy a támogatások mértékének emelkedésén túl a követelmények is szigorodnak, és erre jobb idejében felkészülni. „Azt látjuk, hogy sokan már jó ideje terveznek és készülnek, várják a megfelelő alkalmat a fejlesztésekhez, fiókban vannak a tervek. Pontosan tudják, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket, a zöld átállást, a működési mérethez kapcsolódó hatékonysági beruházásokat most lehet megvalósítani, és itt most fokozottan igaz, hogy a megkésett döntés hátralépés” – mondta Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert jelentenek, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források lehetőséget biztosítanak az agrárszereplőknek és a finanszírozói oldalnak egyaránt. A sikeres pályázáshoz azonban nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő szakmai segítséget igénybe vegyék a pályázók.

Forrás: OTP Agrár

 

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom